Országszerte beszüntették az állóradarok működését

Ezek közül kettőt a kézművességéről híres kalotaszegi településen helyeztek működésbe tavaly nyáron az E60-as forgalmának a megfigyelésére. Kiszivárgott hírek szerint Petre Tobă országos rendőrfőkapitány megbizonyosodott róla, a rendszer zavaros törvényi körülmények között működik. Több helyen nem is rendőrök végzik az adatok feldolgozását, ami törvényellenes. A radarok felszerelésével gyűlt meg elsősorban a hatóságok baja.

A legtöbb ilyen készüléket ugyanis anélkül helyezték üzembe, hogy közbeszerzési eljárást hirdettek volna az érintett települések önkormányzatai. Antal János elmondta, Körösfőn még 2006-ban hozott létre vegyes vállalatot a Codec Spat társaság és az önkormányzat. Ez működteti a radarokat. A polgármester tájékoztatása szerint a gyorshajtó autósok egyenesen az önkormányzat államkincstárnál nyitott számlájára fizetik be a bírságot.

Az összegből levonják a radar működtetési költségeit, a bírságolással kapcsolatos postaköltségeket, amelyek 10–15 százalékot tesznek ki, a fennmaradó összegen a tulajdonrész arányában osztoznak a radarokat működtető cég társtulajdonosai. Körösfőn az önkormányzat a bevétel 40 százalékával marad, a Codec Spat társaságnak az összeg 60 százalékát adják át. Antal János szerint az elmúlt kilenc hónapban befolyt összeg nem haladta meg a tízezer lejt.

„Hamar megtanulták az áthaladók, hogy Körösfőn fékezni kell. Csak a külföldi rendszámú kocsik száguldoznak már. Tőlük viszont nem tudják behajtani a bírságot” – magyarázza. A polgármester nem győzi hangsúlyozni, nem a büdzsé kiegészítése, hanem a közlekedés biztonságossá tétele lebegett a szemük előtt, amikor  megkötötték a szerződést. 3-4 évvel ezelőtt ugyanis két halálos gázolás is történt a faluban. Amióta sebességmérő kamerák vigyázzák a forgalmat, nem kellett balesethez hívni a rendőröket. Hozzáteszi, 2006-ban, amikor létrehozták a közös vállalkozást, más cég nem is foglalkozott a sebességmérők felszerelésével. Szerinte hiába hirdettek volna közbeszerzési eljárást, mert nem lett volna, aki jelentkezzék a szolgáltatásra.

Antal János kemény szavakat használ, amikor a mostani ellenőrzési hullámot jellemzi. „Visszatért a Ceauşescu-rendszer, amikor fentről akarják megmondani, hogy mi a jó nekünk itt Körösfőn” – méltatlankodik. Szerinte a mostani akadékoskodás azzal áll összefüggésben, hogy valaki megirigyelte a pénzt, amit a radarokat működtető cégnek sikerült begyűjteni. A radarok működésének a felfüggesztésével kapcsolatban kevés információt közöltek a hatóságok. Lucian Diniţă, az Országos Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztályának vezetője csak annyit jegyzett meg, hogy „a helyzet rendezéséig” vonták vissza a radarok működési engedélyét.

A Közbeszerzéseket Szabályozó és Felügyelő Országos Hatóság (ANRMAP) viszont azt közölte, valamennyi olyan radarfelszerelési szerződés bírósági hatálytalanítását fogja kezdeményezni, amelyik nem közbeszerzési eljárás útján született. Az elmúlt napokban végzett ellenőrzések nyomán a hatóság két polgármesteri hivatalra rótt ki összesen 140 ezer lej értékben bírságot. Felszólítottak ugyanakkor valamennyi önkormányzatot, hogy bontsák fel a radarok működtetésére kötött törvénytelen szerződéseket.

„Szerencse, hogy még semmi bevételünk nem származott a radarokból, így könnyű szerződést bontanunk” – nyilatkozta László Iván Erhardt, a Maros megyei Szásznádas polgármestere. Hozzátette, ha nem hatálytalanítanák a Cikmántoron felállított radarokra vonatkozó szerződést, 70 ezer lejes bírságra számíthatnának, aminek a kifizetését nem lenne honnan kigazdálkodni. Hét Maros megyei településen ez év márciusában üzemelték be a radarokat.

A Kolozs megyei Szind polgármestere, Florin Pădurean az Agenda Clujeanának nyilatkozva amiatt méltatlankodott, hogy három évvel ezelőtt nem saját kezdeményezésre kötöttek szerződést a Codeckel. Nekik akkor is csak egyszerű végrehajtó szerep jutott: amit a megyei tanácselnök mondott, azt tették.