Orbán Viktor szerint a veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede áll előttünk

•  Fotó: Pinti Attila

Fotó: Pinti Attila

A veszélyek, a bizonytalanság és a háború évtizede lesz a következő, korábban megrendíthetetlennek hitt tartóoszlopai repedeznek a nyugati civilizációnak – jelentette ki a miniszterelnök a 31. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban (Tusványos) tartott előadásában Tusnádfürdőn szombaton.

Hírösszefoglaló

2022. július 23., 12:332022. július 23., 12:33

2022. július 23., 13:342022. július 23., 13:34

Orbán Viktor előadásának elején felidézte: legutóbb 2019-ben találkoztak, azóta a világ „nagyot fordult”.

A kormányfő a nyugati civilizáció három megrendüléséről beszélt.

Szerinte korábban azt gondoltuk, hogy a tudomány védőburkában élünk, „erre kaptunk egy covidot”, azt gondoltuk, hogy Európában nem lehet újra háború, de Magyarország szomszédságában háború van, és azt gondoltuk, hogy a hidegháború többé nem térhet vissza, „márpedig a világ számos vezetője éppen azon dolgozik, hogy újra blokkvilágba szervezze az életünket”.

Szerinte az is jellemző, hogy bár az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, az emberek ennek az ellenkezőjét érzik.

A kormányfő úgy vélte: „rossz kedvünk tele” egy alapvetően nyugati életérzés, ami abból fakad, hogy a nyugati civilizációnak az ereje, a teljesítménye, tekintélye és cselekvőképessége fogyóban. A hatalmi és anyagi térvesztésben a legfájóbb szerinte az, hogy a Nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést.

A Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen, Brüsszel a Soros-féle csapatokkal kiegészülve „ránk akarja kényszeríteni a bevándorlókat”

– idézte az MTI Orbán Viktor miniszterelnököt.

A miniszterelnök kiemelte: Magyarország számára az első és legfontosabb kihívás továbbra is a népesedés, a demográfia és „az igazság az, hogy továbbra is jóval több a temetés, mint a keresztelő”. A helyzetünk javult, de fordulat nincs, márpedig amíg nem lesz fordulat, előbb-utóbb „ellakják” tőlünk Magyarországot, a Kárpát-medencét – jelentette ki.

Hangsúlyozta: a migráció kettéválasztotta Európát, „a Nyugat kettévált”, az egyik fele egy olyan világ, ahol európai és Európán kívüli népek élnek együtt és ezek az országok többé nem nemzetek.

Közölte: „a Nyugat szellemi értelemben Közép-Európába költözött”, a Nyugat itt van és Európa két fele között csata zajlik. Közép-Európa azt ajánlotta, hogy mindenki maga dönthessen arról, kivel kíván élni, „de ezt visszautasították és továbbra is harcot folytatnak Közép-Európa ellen azzal a céllal, hogy olyanná tegyenek bennünket, mint amilyenek ők” – fogalmazott.

A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy az ukránokon kívül csak a magyarok adtak vért az orosz-ukrán háborúban, a nyilvántartások szerint eddig 86 magyar ember halt meg, ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás.

Orbán Viktor úgy vélte: minden háborút sokfajta nézőpontból lehet szemlélni, de minden háború elsődleges szempontja az a tény, hogy „az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek pedig elveszítik a szüleiket”. Szerinte ennek a megközelítésnek minden mást felül kell írnia még a politikában is.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Hangsúlyozta: a magyar kormány számára ez azt jelenti: a legfőbb kötelességük, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. Megjegyezte ugyanakkor: vannak országok, amelyek bírálják Magyarországot, mert szerintük nem eléggé elkötelezett az ukránok mellett, de ők messze vannak és legfeljebb pénzügyi vagy fegyvertámogatást adnak.

Csak mi, magyarok adtunk vért abban a háborúban, a bennünket kritizálók egyet sem. Ezért Magyarországnak joga van szomszédos országként azt mondania, hogy a béke az egyetlen megoldás az emberélet megmentésében, a háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere is egyben – jelentette ki.

Hangsúlyozta: ezért fenn fogják tartani azt a magyar véleményt, hogy „ez nem a mi háborúnk”.

 Orbán Viktor előadásában kifejtette: „a háború erőjáték, annak a szava dönt, aki erősebb”. Azt az illúziót nem érdemes Magyarországnak dédelgetnie, hogy remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a Nyugat stratégiáját, de minden vitában meg kell próbálni elmondani az álláspontunkat és rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát – mondta.

Kiemelte: az Európai Uniónak nem az a dolga most, hogy „az oroszok vagy az ukránok oldalára álljon, hanem hogy Oroszország és Ukrajna közé álljon”.

Hangsúlyozta: amíg nem lesz orosz-amerikai tárgyalás, addig nem lesz béke. „Mi európaiak a dolgok befolyásolására eljátszottuk az esélyünket” 2014 után, amikor az első konfliktusban létrejött a minszki megállapodás, amelyből kihagytuk az amerikaiakat és a megállapodás végrehajtását nem sikerült kikényszeríteni – magyarázta. Hozzátette: ezért „az oroszok nem is velünk akarnak most már tárgyalni”, hanem azzal, aki ki tudja kényszeríteni Ukrajnával szemben azt, amiről megállapodnak.

A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország csak akkor őrizheti meg gazdasági értelemben a sikereit, ha kimarad a háborúból, a migrációból, a „gender bolondériából”, a globális adóból és az európai általános recesszióból.

Orbán Viktor megjegyezte: jó hír, hogy ez 2010-ben és 2020-ban is sikerült, Magyarország minden válságból erősebben jött ki, mint ahogy belement. Hozzátette: 2020-ban Magyarország a „kanyarban előzött” a válság idején, csak a baj az, hogy közben „kaptunk egy jópofa ónos esőt és most itt kell valahogyan pályán tartani a járgányunkat”.

A kormányfő úgy vélte: a siker érdekében, az új helyzethez igazodóan minden fontos szereplővel – az EU-val, az oroszokkal, Kínával és az USA-val is – új megállapodásokat kell kötni. Szerinte ha ezt sikerül megoldani és mindenkivel meg tudnak állapodni a nemzeti érdekeknek megfelelően, akkor Magyarország vissza tud kapaszkodni 2024-ben a régi növekedési és fejlődési pályára.

A kormányfő a rezsicsökkentésről szólva kiemelte: ez a rendszer jól működött tíz évig, de most a háború „kibillentette”, mert háborús energiaárak vannak. Hangsúlyozta: a feladat, hogy valahogyan megvédjék a rezsicsökkentést és ez sikerülni is fog abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig továbbra is mindenkinél megmarad a korábbi ár.

Orbán Viktor miniszterelnök azt is kiemelte, hogy Magyarország lokális kivétel lehet egy globális recesszió idején.

A kormányfő szerint ennek elérésében több tényező is segíthet, ilyen az, hogy „nekünk még megvan a határvédelmünk” és „családalapú a társadalmunk”, valamint „éppen most csináljuk” a nagy hadiipari fejlesztéseket és „diverzifikáljuk az energiaforrásainkat”.

Úgy vélte, fontos esélyt jelent a technológiai váltás kihasználása és lényeges a külföldi tőkebeáramlás is Keletről és Nyugatról. Tranzitország vagyunk és tranzit gazdaság is akarunk maradni, ehhez pedig „minden blokkosodást nekünk elleneznünk kell” – tette hozzá.

Azt is fontosnak nevezte, hogy megvan a politikai stabilitás, „hiszen kétharmadunk van” és az elmúlt időszakban „levezényeltünk egy nemzedékváltást is a nemzeti oldalon”.

Kiemelte a szellemi alapok jelentőségét is: „Magyarországnak még megvan a nemzeti gondolata, megvan a nemzeti érzésvilága, megvan a kultúrája”. Ugyancsak fontosnak nevezte, hogy Magyarországnak vannak ambíciói, közösségi, sőt nemzeti ambíciói vannak. Ahhoz, hogy „a most következő nehéz időszakban megőrizzük a nemzeti ambícióinkat, együtt kell maradnunk, együtt kell maradni az anyaországnak és együtt kell maradni Erdélynek és a többi magyarok lakta területnek a Kárpát-medencében” – fogalmazott Orbán Viktor.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 04., csütörtök

Perelni készül az SZNT az Európai Bizottságot régiós polgári kezdeményezése elutasítása miatt

A jelek szerint az uniós intézmények és az európai bíróság által elutasított Minority SafePack sorsára juthat a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) polgári kezdeményezése is.

Perelni készül az SZNT az Európai Bizottságot régiós polgári kezdeményezése elutasítása miatt
2025. szeptember 03., szerda

Ismét az őshonos nemzeti kisebbségek ellenében döntött az Európai Bizottság

Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.

Ismét az őshonos nemzeti kisebbségek ellenében döntött az Európai Bizottság
2025. szeptember 03., szerda

A Csép Sándor Központ és a falusi turizmus újratervezése zajlik Inaktelkén (VIDEÓ)

A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.

A Csép Sándor Központ és a falusi turizmus újratervezése zajlik Inaktelkén (VIDEÓ)
2025. szeptember 03., szerda

A romániai tanügyi tiltakozásra is reflektál a magyar iskolák országos tanévnyitója

Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.

A romániai tanügyi tiltakozásra is reflektál a magyar iskolák országos tanévnyitója
2025. szeptember 03., szerda

Mesélő múlt és táncoló örökség – új évad a torockói Duna-Házban

Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.

Mesélő múlt és táncoló örökség – új évad a torockói Duna-Házban
2025. szeptember 03., szerda

Aszály sújtotta övezet: odalett a kukorica- és a napraforgótermés a délnyugati megyékben

A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.

Aszály sújtotta övezet: odalett a kukorica- és a napraforgótermés a délnyugati megyékben
2025. szeptember 03., szerda

Sok minden befolyásolja a természetközeli vidéki környezetben az életminőséget

A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.

Sok minden befolyásolja a természetközeli vidéki környezetben az életminőséget
2025. szeptember 02., kedd

Halálra gázolt egy kamion három munkást az autópályán

Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.

Halálra gázolt egy kamion három munkást az autópályán
2025. szeptember 02., kedd

Módosul a folyadékokra vonatkozó korlátozás a kolozsvári repülőtéren

A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.

Módosul a folyadékokra vonatkozó korlátozás a kolozsvári repülőtéren
2025. szeptember 02., kedd

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség

Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség