Vajdahunyadon 4 év elteltével sikerült visszajutnia a magyar közösségnek a városi tanácsba 2 képviselővel
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Megerősödtek a romániai magyar szórványközösségek a június 9-i választások eredményei szerint. A számok azonban arra is utalnak, hogy a szórványközösségek nemcsak az önkormányzati testületekbe jutottak be, hanem az önbizalmukat is visszanyerték, ugyanis a romániai magyar közösség sajátos része, a szórvány hangja lett erőteljesebb.
2024. június 16., 13:512024. június 16., 13:51
2024. június 16., 14:092024. június 16., 14:09
Brassó megyében visszajutott a magyar közösség a megyei önkormányzatba, méghozzá 3 tanácsossal, ez 7 százalék fölötti eredmény. A Máramaros megyei Tőkésen – ahol a népszámlálási adatok szerint 41 magyar él – bejuttattak egy tanácsost a helyi képviselő-testületbe, Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ 16 éve kiesett a megyei tanácsból, ám idén két képviselőt küldtek a magyarok a testületbe, és bejutottak a besztercei városi tanácsba is. Ez csak néhány az erdélyi magyar szórványközösség önkormányzati választásokon elért sikerei közül, amelyeket Jakab Adorján, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke sorolt fel az Erdély TV 24plusz című műsorában.
Mindez Jakab Adorján szerint azt bizonyítja, hogy a polgármesteri posztot mostanáig ideiglenesen betöltő Jakab Árpád és csapata munkáját a román közösség is értékelte és bizalmat szavazott neki. „Bátran ki lehet jelenteni, hogy Máramaros megyében az elmúlt évtized legaktívabb kampányán vagyunk túl. Három évvel ezelőtt igazán új lendületet kapott a szervezet, miután Pintér Zsolt vezetésével egyesítették a megyében működő két területi RMDSZ-szervezetet annak érdekében, hogy a magyar közösségnek újra legyen ereje és hangja az önkormányzatokban. Ennek meg is lett az eredménye: 20 éve kapott utoljára ilyen sok szavazatot a megyében az RMDSZ, így 4 év kihagyás után visszajutottunk a Máramaros megyei önkormányzatba. Nagybányán Pap Zsolt és Máramarosszigeten Orosz Krisztofer méretkezett meg a polgármesteri székért és annak ellenére, hogy nem nyerték meg a tisztséget, a kiváló munkájuknak köszönhetően Nagybányán kettőről háromra, Máramarosszigeten 1-ről 2-re sikerült növelni a tanácsosaink számát. Aknasugatagon 8 év kihagyás után újra bejutottunk a helyi tanácsba” – sorolta az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Visszakerült a Brassó Megyei Tanácsba az RMDSZ a június 9-ei helyhatósági választásokon. A szövetség jelöltjei 17 381 szavazatot kaptak.
Kiemelte, hogy Beszterce-Naszód megyében 8 év kihagyás után a somkeréki és 4 év kihagyás után a nagysajói helyi tanácsokba is bejutottak. „Fehér megyében mind a helyi listákra, mind pedig az EP-listára leadott szavazatok száma meghaladja az elmúlt évtizedben elért szavazatok számát, de sajnos ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy a megyei tanácsi küszöböt átlépje a szövetség. De sikerült újra polgármesteri mandátumot nyerni Torockón és Székelykocsárdon, utóbbi esetében a magyarok aránya csak 25 százalék, ami azt bizonyítja, hogy a román közösség is pozitívan értékelte Csegezi Edit jelenlegi polgármester asszony munkáját” – fogalmazott Jakab.
Hunyad megyében 4 év után visszajutott a magyar közösség Vajdahunyadon a helyi tanácsba, 2 képviselővel (a nyolc évvel ezelőtti eredményt duplázta) és Déván egyről kettőre nőtt a magyar tanácsosok száma. „Szeben megyében négy év kihagyás után visszajutottunk a helyi önkormányzatba: Medgyesen, Vízaknán és Balázstelkén is, illetve Erzsébetvároson helyt adtak az óvásunknak és a második körös visszaosztásból az RMDSZ jelöltje kapta meg az utolsó tanácsosi helyet, bár hétfőn a részleges eredmények alapján az körvonalazódott, hogy a magyaroknak nem lesz képviselete az önkormányzatban” – ismertette az alakulat területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke az Erdély TV-ben.
Arra a kérdésre, hogy mi volt az idei választásokon a siker titka, Jakab Adorján a közösség hozzáállásának a fontosságát említette első helyen, de emlékeztetett arra, hogy 2023. november 11-én, amikor Nagybányán ismertették az RMDSZ szórvány cselekvési prioritásait a 2024-es választási évre vonatkozóan,
„2020-ban egy nagyon bonyolult, és a koronavírus-járvány által ellehetetlenített választási kampány után kiestünk több szórványtelepülésen a helyi és megyei tanácsokból, ezek fájó vereségek voltak számunkra, hiszen ez több volt, mint politikai veszteség. Idén azt a döntést hoztuk, hogy minden olyan településen, ahol a magyarok számaránya eléri a 3 százalékot, elindulunk a választásokon. A legkisebb közösségekben is, ahol elméletileg elképzelhetetlen nyerni, kerestünk minimum két embert, aki vállalta a jelöltséget és indítottunk listát, még ha nem is volt ez teljes lista. És ennek van eredménye, sok kicsiből sok lett: helyi és megyei tanácsosi mandátumok, EP-mandátumok” – hangsúlyozta Jakab Adorján.
Arra a kérdésre, hogy miről szól az önkormányzati jelenlét a szórványban, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke a politikai veszteség és a közösségi veszteség közötti különbség fontosságát hangsúlyozta. „Teljesen más dimenziója van annak, amikor tömbvidéken egy önkormányzatban a választások után 10 RMDSZ-es tanácsos helyett 9 szerez mandátumot, ez egy politikai veszteség, legtöbb esetben a helyét egy másik magyar ember veszi át valamelyik törpepárt színében” – fogalmazott Jakab Adorján.
Amellett, hogy megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ a június 9-ei helyhatósági választásokon, növelte önkormányzati képviselőinek számát, így a 2024–2028-as ciklusban 54 helyi tanácsosa és két megyei tanácsosa lesz a magyar szervezetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!