Vajdahunyadon 4 év elteltével sikerült visszajutnia a magyar közösségnek a városi tanácsba 2 képviselővel
Fotó: Facebook/Muzeul Castelul Corvinilor
Megerősödtek a romániai magyar szórványközösségek a június 9-i választások eredményei szerint. A számok azonban arra is utalnak, hogy a szórványközösségek nemcsak az önkormányzati testületekbe jutottak be, hanem az önbizalmukat is visszanyerték, ugyanis a romániai magyar közösség sajátos része, a szórvány hangja lett erőteljesebb.
2024. június 16., 13:512024. június 16., 13:51
2024. június 16., 14:092024. június 16., 14:09
Brassó megyében visszajutott a magyar közösség a megyei önkormányzatba, méghozzá 3 tanácsossal, ez 7 százalék fölötti eredmény. A Máramaros megyei Tőkésen – ahol a népszámlálási adatok szerint 41 magyar él – bejuttattak egy tanácsost a helyi képviselő-testületbe, Beszterce-Naszód megyében az RMDSZ 16 éve kiesett a megyei tanácsból, ám idén két képviselőt küldtek a magyarok a testületbe, és bejutottak a besztercei városi tanácsba is. Ez csak néhány az erdélyi magyar szórványközösség önkormányzati választásokon elért sikerei közül, amelyeket Jakab Adorján, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke sorolt fel az Erdély TV 24plusz című műsorában.
Mindez Jakab Adorján szerint azt bizonyítja, hogy a polgármesteri posztot mostanáig ideiglenesen betöltő Jakab Árpád és csapata munkáját a román közösség is értékelte és bizalmat szavazott neki. „Bátran ki lehet jelenteni, hogy Máramaros megyében az elmúlt évtized legaktívabb kampányán vagyunk túl. Három évvel ezelőtt igazán új lendületet kapott a szervezet, miután Pintér Zsolt vezetésével egyesítették a megyében működő két területi RMDSZ-szervezetet annak érdekében, hogy a magyar közösségnek újra legyen ereje és hangja az önkormányzatokban. Ennek meg is lett az eredménye: 20 éve kapott utoljára ilyen sok szavazatot a megyében az RMDSZ, így 4 év kihagyás után visszajutottunk a Máramaros megyei önkormányzatba. Nagybányán Pap Zsolt és Máramarosszigeten Orosz Krisztofer méretkezett meg a polgármesteri székért és annak ellenére, hogy nem nyerték meg a tisztséget, a kiváló munkájuknak köszönhetően Nagybányán kettőről háromra, Máramarosszigeten 1-ről 2-re sikerült növelni a tanácsosaink számát. Aknasugatagon 8 év kihagyás után újra bejutottunk a helyi tanácsba” – sorolta az RMDSZ ügyvezető alelnöke.
Visszakerült a Brassó Megyei Tanácsba az RMDSZ a június 9-ei helyhatósági választásokon. A szövetség jelöltjei 17 381 szavazatot kaptak.
Kiemelte, hogy Beszterce-Naszód megyében 8 év kihagyás után a somkeréki és 4 év kihagyás után a nagysajói helyi tanácsokba is bejutottak. „Fehér megyében mind a helyi listákra, mind pedig az EP-listára leadott szavazatok száma meghaladja az elmúlt évtizedben elért szavazatok számát, de sajnos ez még nem volt elegendő ahhoz, hogy a megyei tanácsi küszöböt átlépje a szövetség. De sikerült újra polgármesteri mandátumot nyerni Torockón és Székelykocsárdon, utóbbi esetében a magyarok aránya csak 25 százalék, ami azt bizonyítja, hogy a román közösség is pozitívan értékelte Csegezi Edit jelenlegi polgármester asszony munkáját” – fogalmazott Jakab.
Hunyad megyében 4 év után visszajutott a magyar közösség Vajdahunyadon a helyi tanácsba, 2 képviselővel (a nyolc évvel ezelőtti eredményt duplázta) és Déván egyről kettőre nőtt a magyar tanácsosok száma. „Szeben megyében négy év kihagyás után visszajutottunk a helyi önkormányzatba: Medgyesen, Vízaknán és Balázstelkén is, illetve Erzsébetvároson helyt adtak az óvásunknak és a második körös visszaosztásból az RMDSZ jelöltje kapta meg az utolsó tanácsosi helyet, bár hétfőn a részleges eredmények alapján az körvonalazódott, hogy a magyaroknak nem lesz képviselete az önkormányzatban” – ismertette az alakulat területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke az Erdély TV-ben.
Arra a kérdésre, hogy mi volt az idei választásokon a siker titka, Jakab Adorján a közösség hozzáállásának a fontosságát említette első helyen, de emlékeztetett arra, hogy 2023. november 11-én, amikor Nagybányán ismertették az RMDSZ szórvány cselekvési prioritásait a 2024-es választási évre vonatkozóan,
„2020-ban egy nagyon bonyolult, és a koronavírus-járvány által ellehetetlenített választási kampány után kiestünk több szórványtelepülésen a helyi és megyei tanácsokból, ezek fájó vereségek voltak számunkra, hiszen ez több volt, mint politikai veszteség. Idén azt a döntést hoztuk, hogy minden olyan településen, ahol a magyarok számaránya eléri a 3 százalékot, elindulunk a választásokon. A legkisebb közösségekben is, ahol elméletileg elképzelhetetlen nyerni, kerestünk minimum két embert, aki vállalta a jelöltséget és indítottunk listát, még ha nem is volt ez teljes lista. És ennek van eredménye, sok kicsiből sok lett: helyi és megyei tanácsosi mandátumok, EP-mandátumok” – hangsúlyozta Jakab Adorján.
Arra a kérdésre, hogy miről szól az önkormányzati jelenlét a szórványban, az RMDSZ területi szervezetekért felelős ügyvezető alelnöke a politikai veszteség és a közösségi veszteség közötti különbség fontosságát hangsúlyozta. „Teljesen más dimenziója van annak, amikor tömbvidéken egy önkormányzatban a választások után 10 RMDSZ-es tanácsos helyett 9 szerez mandátumot, ez egy politikai veszteség, legtöbb esetben a helyét egy másik magyar ember veszi át valamelyik törpepárt színében” – fogalmazott Jakab Adorján.
Amellett, hogy megőrizte polgármesterei számát Arad megyében az RMDSZ a június 9-ei helyhatósági választásokon, növelte önkormányzati képviselőinek számát, így a 2024–2028-as ciklusban 54 helyi tanácsosa és két megyei tanácsosa lesz a magyar szervezetnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!