A Hója-erdő kolozsváriak ezrei számára fontos érték
Fotó: Asociatia SOS
Nyílt levélben fordult Emil Boc polgármesterhez a kolozsvári egyetemi szféra több jeles képviselője, biológusok, ökológusok, geológusok, környezetvédelmi aktivisták a Hója-erdő védelmét kérve. A szakemberek felróják az elöljárónak, hogy nem tartotta be korábbi ígéreteit.
2022. augusztus 29., 16:082022. augusztus 29., 16:08
2022. augusztus 29., 16:352022. augusztus 29., 16:35
A Hója-erdő védelmében tett, de be nem tartott ígéreteire emlékezteti Emil Boc polgármestert a kolozsvári egyetemi szféra számos jeles képviselője, biológusok, ökológusok, geológusok, környezetvédelmi aktivisták, zöldszervezetek képviselői.
„Hat hónappal ezelőtt 100 000 lejt ígért egy, a Hója-Bácsi-erdő és a hozzá tartozó legelők biodiverzitását felmérő tanulmány elkészítésére” – kezdődik a szakemberek, egyetemi oktatók szerkesztőségünkhöz eljuttatott nyílt levele. Eszerint a tanulmány lenne az alapja annak, hogy kidolgozhassanak egy menedzsmenttervet a Hója-erdő védelme érdekében, hiszen egyre inkább veszélyezteti a kincses város külvárosaira jellemző ingatlanpiaci és infrastrukturális káosz.
Mint emlékeztetnek, Emil Boc az év elején azt nyilatkozta, hogy a Kolozs megyei önkormányzattal közösen megteszik a szükséges lépéseket a zöldövezet védelme érdekében, és hogy ki is utaltak 100 000 lejt a költségvetésből a célra. 2021-ben ennél is nagyobb támogatást ígért a civil szféra és a helyi tanácsosok nyomására – emlékeztetik Bocot –, akkor egyetértett azzal, hogy az önkormányzat anyagilag finanszírozza az erdő megmentésére tett erőfeszítéseket.
– hívják fel a figyelmet a környezetvédők, kérve a városvezetőt, hogy utaljon ki pénzt a költségvetésből a célra. Azt is kérik, állítson fel egy egyetemi oktatókból, a környezetvédelmi szervezetek, a helyi és megyei önkormányzat, az erdészet, illetve a környéken érdekelt magánszféra képviselőiből álló vegyesbizottságot, mely együttműködik annak érdekében, hogy az erdőt több mint ezer hektáros védett területté nyilvánítsák.
– fogalmaznak az aláírók arra is utalva, hogy egyesek szerint a Hója-erdő paranormális jelenségek helyszíne, ezért számos turista is kíváncsi rá. Emlékeztetnek, hogy hétvégente kolozsváriak ezrei látogatnak ki a Donát út feletti erdőbe, és korábban több mint 12 000 kolozsvári lakos írta alá a fák védelme és a zöldövezet jobb kezelése érdekében indított petíciót.
Tavaly márciusban százak vonultak fel a védelme érdekében
Fotó: Ioan Pan
„Ahhoz a perchez érkeztünk, amikor választani kell a különböző érdekek között: a tulajdonosok egyéni érdeke között, akik azonnali profitot akarnak, és az ingatlanfejlesztők érdekei között, akik luxusnegyedeket álmodnak a letarolt erdő helyére, illetve egy több százezer fős jóérzésű közösség érdekei között” – hívják fel a figyelmet a nyílt levél aláírói.
A szakemberek pontokba szedve mutatnak rá a Hója-erdő ökológiai, történelmi és kulturális értékeire. Emlékeztetnek, hogy nagyon értékes ökoszisztéma, mivel az erdő- és legelőrész egyensúlyban van, így inkább ellenáll az éghajlatváltozásnak, természeti katasztrófáknak. Ráadásul azáltal, hogy a természetes élőhelyek nincsenek utak vagy építkezések által felszaggatva, ökológiai folyosóként is szolgálnak, lehetővé teszik az élőlények vándorlását. Emellett hatalmas vízmennyiség őrzésére is képesek, ami a klímakatasztrófa közepette fontos szempont.
Az élőhelyek változatossága szintén fontos, ezt oktatási és kulturális szempontból is hasznosítani lehetne – teszik hozzá az aláírók, akik szerint a Hója számos értékes és ritka fafajtát is őriz. Egy részük védett, mutatnak rá, ahogy a madarak, állatok egy része is. Geológiai szempontból is érdekes: számos olyan kőzet megtalálható itt, ami eltűnt a környékről.
A Kisbács községig nyúló erdő szociokulturális, oktatási és terápiás okból is értékes – nem véletlenül keresik fel ezrek, számukra nagy hiányt jelentene a tönkretétele.
– hangsúlyozzák a szakemberek. Nyílt levelükben úgy vélik, az önkormányzatoknak a Hója védelmébe és a látogatók nevelésébe kellene fektetni, meg kellene őrizni a jövő generációk számára.
Úgy vélik, miközben Kolozsvár erőfeszítéseket tesz a légszennyezés csökkentésére, nem mondhat le a szén-dioxidot leginkább lekötő erdejéről. Főleg, hogy a civil szféra elkötelezett a védelme mellett, tudományos érvekkel támasztja azt alá, így csak önkormányzati támogatásra és elköteleződésére van szükség, hogy ne lehessen tönkretenni – zárul a nyílt levél.
A Hója-erdőben tavaly megjelent kövezett út
Fotó: Facebook/Adrian Dohotaru
Ezt 13, a természettudományok terén tevékenykedő neves szakember, egyetemi tanár, környezetvédelmi aktivista írta alá, többek között magyar szakemberek is, mint Hartel Tibor biológus és Silye Lóránd geológus, mindketten a Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatói.
Mint ismeretes, nem ez az első civil kezdeményezés a Hója-erdő megmentése érdekében: tavaly márciusban több százan tiltakoztak a Donát út feletti erdőben az ellen, hogy a zöldövezeten egy közeli ingatlanberuházásokhoz vezető kövezett út jelent meg. Az illegális beruházásért egymást okolták az illetékesek, de semmit sem tettek a felszámolása érdekében, így tavaly ősszel újabb tiltakozásokra került sor.
Újabb tüntetést szerveznek a Hója erdő védelmében a kolozsvári civilek, így tiltakozva az ellen, hogy korábbi kéréseikkel ellentétben a hatóságok nem akadályozták meg a tervezett ingatlanberuházásokat.
Fokozott védettséget kér a kolozsvári Hója-erdőnek a Mentsétek meg Romániát Szövetség és a Szabadság, Egység és Szolidaritás Pártja alkotta koalíció (USR–PLUS), miután az elmúlt időszakban egy ingatlanprojekt miatt veszélybe került a kincses város lakosai körében népszerű zöldövezet.
Mintegy négyszázan tettek eleget környezetvédők felhívásának szombaton, és személyesen tiltakoztak a kolozsvári Hója-erdőben illegálisan kiépített út, illetve az ehhez kapcsolódó ingatlan-beruházás ellen.
Tiltakozni készülnek kolozsvári polgárok szombaton, miután egy közeli ingatlanberuházás folyományaként aszfaltos út „jelent meg” a Hója-erdőben. A civilek attól tartanak, hogy a közkedvelt kirándulóhely az ingatlanbefektetők és a Szászfenes felé vezető gépkocsiforgalom áldozatává válik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!