,,Kötelező" oltás. A szülők döntésétől függ, hogy beadatják-e gyereküknek a vakcinát
Fotó: Haáz Vince
Napról napra nő az oltásellenesek tábora, amit szélsőséges román pártok, csoportok ki is használnak szavazatszerzés céljából. Az egészségügyi miniszter is beszállt a politikai síkra terelt adok-kapokba, amikor többször kijelentette, hogy Romániában nem tesznek kötelezővé semmilyen oltást. A családorvosok szerint az uniós országok többségében kötelező gyerekkori vakcinák beadása nálunk veszélybe kerülhet, mert egyre több szülő tagadja meg azokat. Orvosokkal jártuk körül az aggasztó romániai helyzetet.
2023. szeptember 29., 10:512023. szeptember 29., 10:51
2023. szeptember 29., 10:592023. szeptember 29., 10:59
A koronavírus-járvány elleni oltások körül kialakult internetes vita jelentősen befolyásolja a kötelező gyerekkori oltások iránti érdeklődést is. Romániában 1953-ban vezették be a kötelező gyerekkori oltást, és az utóbbi hetven esztendőben ezek száma hétre nőtt. A kommunizmus éveiben kötelező oltások az 1989-es rendszerváltás után hallgatólagosan fakultatívvá váltak. A bukaresti törvényhozásban hosszú évek óta hever az a törvénytervezet, amely részletesen körülírja az egészségügyi minisztériumnak az oltóanyagok beszerzésében, illetve a vakcináknak a gyerekek számára történő kötelezővé tételében való szerepvállalását.
A gyerekkori oltásokat kötelezővé tevő törvény hiánya ellenére a szülők több mint 95 százaléka eddig gond nélkül beadatta a gyereke számára előírt vakcinákat. Aki ezt nem vállalja, nyilatkozatot ír alá az orvosi rendelőben, onnantól fogva családorvosa nem jegyezi elő a szükséges oltásokra.
Dr. Vajas Tímea kolozsvári háziorvos szerint az elmúlt években kevés szülő tagadta meg az egészségügyi igazgatóságok (DSP) által ingyenesen szállított oltások beadását. A legtöbben magától értetődőnek tartották, hogy ez hosszú távú védelmet nyújt gyereke számára. Az utóbbi esztendőben állt be gyökeres váltás ezen a téren, amikor elsősorban az anyukák az internetről keresnek háttérinformációt az oltások állítólagos negatív hatásairól.
„Családorvosként szerencsés helyzetben vagyok, mert mostanában mindössze két szülő tagadta meg az oltás beadását gyereke számára, de sok olyan Kolozs megyei családorvos kollégám van, akiknél az oltást megtagadó szülők nagyságrenddel többen vannak.
– nyilatkozta a Krónikának a kolozsvári szakember.
Vajas Tímea kolozsvári háziorvos szerint Kolozs megyében is nő az oltásellenes hangulat
Fotó: Makkay József
Kötelező védőoltás nélkül csak magánóvodába mehet a gyerek
A TBC és a hepatitisz elleni vakcinával a születés utáni első három napban a szülészeteken oltják be a gyerekeket. Vajas doktornő szerint a csecsemőgyógyász gyerekorvos erről nem szokta megkérdezni a szülőket. A kialakult romániai gyakorlat szerint az első két oltás kötelező minden gyerek számára. A későbbi vakcinák beadása már a családorvosok feladatkörébe tartozik.
Az agyhártyagyulladást is okozó pneumococcus, a tetanusz, a torokgyík és a súlyosabb tüdőgyulladások ellen védő oltások a gyerek egy éves korában kiegészülnek a három betegség ellen védő ROR-vakcinával, amelyet a kanyaró, mumpsz és a rózsahimlő ellen fejlesztettek ki. A szülő további két-három oltást is beadhat gyerekének, amelyekért viszont fizetni kell, nem ingyenesek. A családorvosok a Meningococcus által okozott agyhártyagyulladás és a Rotavírus elleni védőoltást egyaránt javasolják.
Romániában az oltás soha nem volt és nem is lesz kötelező – jelentette ki a pénteki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
A felsorolt vakcinák Magyarországon és Nyugat-Európában is kötelező oltások. Aki megtagadja, elveszíti a gyereke után járó állami támogatást.
Vajas doktornő szerint az oltásellenesség romániai elharapózásával az állami óvodák belső rendszabállyal védekeznek, azaz nem fogadják azokat a gyerekeket, akiknek nincs meg valamennyi kötelező oltásuk, miközben a szülők pénzéből működő magánóvodák váltak a be nem oltott gyerekek menedékei.
Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke szerint az oltástagadás visszahozhatja a negyven éves átlagéletkort
Fotó: Gábos Albin
Dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke szerint a közvélemény számára igen zavaró az egészségügyi minisztérium oltásokkal kapcsolatos hezitálása. Ha az emberek azt hallják, hogy a miniszter szerint semmilyen oltás nem kötelező, ebből azt szűrik le, hogy nekik kell mérlegelniük, az oltás terén mi a jó és mi a rossz a gyerekük számára. Az orvos szerint ez nem vezet jóra, mert nem szakemberként, hanem laikusként döntünk olyan dolgokról, amelyeknek hosszú távú hatásait nem látjuk.
Újra megjelennek a tömegbetegségek, a járványok, amelyek egy évszázada megtizedelték a lakosságot. Ma nehéz elképzelni a gyerekbénulást, ami súlyosan beteggé, nyomorékká tette az embert, aki egyáltalán túlélte, de mondhatnék más betegségeket is, amelyeket napjainkban egy oltással egy életre meg lehet előzni” – nyomatékosította portálunknak a székelyföldi családorvos.
Soós Szabó Klára hozzáfűzte, egyelőre még nincs tömeges ellenállás a gyerekkori oltásokkal szemben, de jól látható, hogy napról napra nő az oltásellenesek tábora, ami egy idő után szerinte a beoltott lakosságot is veszélyezteti. Amennyiben ugyanis túl nagy lesz az oltást megtagadó kritikus tömeg, bizonyos tömegbetegségek újraterjedése miatt a beoltottak tábora is veszélybe kerülhet.
,,Időnként azt hallom, hogy a vakcina mekkora üzlet a gyógyszergyárak számára. Ilyenkor visszakérdezek: van-e olyan vállalkozás a világon, amelyik nem szeretne profitot termelni.
– fogalmazott a Krónikának dr. Soós Szabó Klára, a Hargita Megyei Családorvosok Szövetségének elnöke.
Vass Levente marosvásárhelyi orvos az oltástörvény gyors elfogadását szorgalmazza
Fotó: Facebook/Vass Levente
Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos, az egészségügyi minisztérium volt RMDSZ-es államtitkára az oltásellenes hangulat növekedésének okait abban látja, hogy Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a politikai haszonszerzés oltárán áldozza fel korábbi szakmai elismertségét, amikor mikrobiológus szakemberként még kiállt a koronavírus-járvány elleni védőoltások mellett. „Az emberek azt látják, hogy két évvel ezelőtt a jelenlegi miniszter még keményen szorgalmazta a védőoltásokat, ma pedig arról beszél, hogy semmiféle oltás nem kötelező.
– fogalmazza meg a miniszter hozzáállásával kapcsolatos aggályait volt munkatársa.
Vass Levente rendkívül károsnak tartja, hogy a koronavírus-járvány újbóli terjedésével a minisztérium részéről nincs egyértelmű üzenet arra vonatkozóan, hogy a különböző betegségekben szenvedők számára továbbra is javallott a Covid elleni védőoltás, ami számos szövődménytől védheti meg a krónikus betegségekben szenvedőket.
A marosvásárhelyi szakember szerint innen már csak egyetlen lépés a gyerekkori oltások tömeges megtagadása, amely beláthatatlan következményekkel járna a lakosság egészségére nézve. Vass Levente úgy véli, ideje volna sürgősen megszavazni a parlamentben heverő oltási törvénytervezetet, amivel Románia felzárkózna a többi uniós országhoz.
Nem teszi kötelezővé az oltást a kidolgozás alatt álló új jogszabálytervezet – szögezték le hétfőn az egészségügyi minisztérium képviselői.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!