Szociológusi kerekasztal. Kiss Tamás, Horváth István, Veres Valér és Novák Csaba Zoltán a kolozsvári fórumon
Fotó: Rostás Szabolcs
A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele – hangzott el azon a kolozsvári kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a 2022-es romániai összeírás témájában rendezett kedden este Kolozsváron a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI).
2023. január 10., 21:562023. január 10., 21:56
2023. január 10., 22:282023. január 10., 22:28
Elsősorban a tavaly rendezett romániai népszámlálás rendellenességei kerültek szóba a kedden este Kolozsváron, társadalomkutatók részvételével tartott kerekasztal-beszélgetésen, amelynek a végkicsengése – a Krónikában nemrég közölt Kiss Tamás-interjúhoz hasonlóan – az volt, hogy erősen megkérdőjelezhetőek a cenzus hivatalos adatai. A kincses városi Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (NKI) által, az intézmény új vezetőjének, Novák Csaba Zoltán volt RMDSZ-es szenátornak a moderálásával szervezett fórumon Veres Valér szociológus már az elején rámutatott: elsősorban az online lekérdezés „bakijának” betudhatóan olyan polgárok adatait is feldolgozták, akiknek első körben érvényteleníteni kellett volna a kérdőívét.
Kiss Tamás szociológus, az NKI munkatársa a lapunknak adott interjúhoz hasonlóan ezúttal is kiemelte, hogy a nemzetiségi és vallási hovatartozás nélkül elkönyvelt 2,5 millió román állampolgár közül elenyésző számban vannak, akik nem akartak válaszolni identitásukra, közülük másfélmillióan az online kitöltés során egyszerűen véletlenül lezárták a kérdőívet, még mielőtt eljutottak volna ezekhez a kategóriákhoz.
A cenzus érdekes vetületére, a román hatóságok jellemző alapállására világított rá Horváth István, az NKI korábbi vezetője: gyakorlatilag valamennyi olyan román állampolgárt be lehetett jelenteni az összeírás során, aki személyi számmal rendelkezett, függetlenül attól, hogy nem tartózkodik életvitelszerűen az országban. Az alapkövetelmény az volt, hogy minél közelebb kerüljön a legális népesség száma a román állam maximális célpontjához, amit majdnem sikerült is megvalósítania. (Az előzetes adatok szerint Románia lakossága 19 053 800 főre rúg, ebből 1 002 200 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek).
Fotó: Rostás Szabolcs
„Nem lehetett ellenőrizni az életvitelszerű tartózkodás tényét, és számonkérni se. (…) A számokhoz Romániában ugyanúgy viszonyulunk, mint a virslihez: amíg nem tudjuk, mit tettek bele, szeretjük. A népszámlálás esetében se tudjuk, mit foglaltak bele, a valósággyártás eszköztára nagyon széles az állam számára, anélkül, hogy csalna” – állapította meg sommásan a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója. Tovább folytatva a gondolatmenetet, Horváth István felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-európai országokban csak a már közzétett statisztikák alapján több mint kétmillióra rúg a román állampolgárok száma az állandó lakosságú népesség körében, és ha pontosan összeszámolnánk, kiderülhet, hogy szerte a világban akár 24-25 millió román állampolgár is lehet.
Szerinte a most összeszámlált 19 milliós romániai rezidens lakosból legalább 1 millió nem él életvitelszerűen az országban, ezért mintegy 18,2 millió fős lehet az ország állandó lakossága. Veres Valér a Planetárium kávézóban rendezett kerekasztal-beszélgetésen emlékeztetett, hogy korábbi előrejelzések 2021-re 1 millió 80 ezres erdélyi magyar lélekszámot jósoltak. Szerinte a romániai magyarság létszáma még olyan körülmények között sem lehet sokkal több 1,1 milliónál, hogy a „nemzetiség nélküliek” kategóriájába elkönyvelt 2,5 millió polgár között is vannak magyarok, arányukról azonban csak becslések léteznek.
Fotó: Rostás Szabolcs
A BBTE oktatója azt is elmondta, identitásvizsgálatok alapján valóban nőtt azoknak a száma, akik etnikai hovatartozásuk tekintetében elsősorban székelynek vallják magukat, ez a Székelyföld lakosságának mintegy 25 százalékára tehető. „De ők mindig a magyarságtudat keretében határozzák meg a székely identitásukat, és elenyésző azoknak a száma, akik szembehelyezkednek a magyarságtudattal” – mutatott rá a szociológus. A magyarság asszimilációs vesztesége kapcsán felhívta a figyelmet, hogy ez a jelenség többek között akkor érhető tetten, ha egy vegyesházasságban több a román gyerekek aránya. „Ha ez az arány fele-fele, még semmi baj nem lenne, viszont a román–magyar vegyesházasságokból született gyerekek mindössze 25 százaléka magyar, és azt se feledjük, hogy 10 százalék alatti szórványvidéken 30 és 50 százalék közötti a vegyesházasságok aránya. Nem csoda, hogy szórványvidéken óriási az asszimiláció” – állapította meg Veres Valér.
Akik közül utóbbiak, a magyar anyanyelvű romák száma mintegy 110 ezerre tehető. „Népszámlálásról népszámlálásra növekszik a nem magyar etnikumú magyar anyanyelvűek aránya. Nyelvi kulturális közösségben lenne értelmezhető hosszú távon a bevándorlás kérdése is, például az, hogy Sepsiszentgyörgyön milyen iskolába járjanak az oda bevándorlók gyerekei” – hangoztatta a szociológus. Ennek kapcsán Veres Valér is fontosnak nevezte a romák integrációját, azzal érvelve, hogy a magyarság demográfiai szempontból kevés erőforrással rendelkezik, így legalább azzal kellene élnie, ami van. „Még ha nehéz is leküzdeni az előítéleteket, erre a kérdésre figyelmet kellene fordítani. Már csak azért is, mert bizonyos román vidékeken hatékonyabb a romaintegráció, mint magyar vidékeken” – jelentette ki Veres Valér.
A kerekasztal-beszélgetésen elhangzott még, hogy a magyar népességen belül alacsonyabb a felsőfokú végzettek aránya Romániában a többséghez képest, ami elsősorban abból ered, hogy a nemzetállamban a permanens kisebbségek léte tartós strukturális hátrányt jelent, és ez az oktatásban is megnyilvánul. A magyarok iskolázottsági hátránya azonban az elmúlt 10 évben csökkent. Kiderült az is, hogy Magyarországon 280 ezer főre tehető az ottani lakhellyel rendelkező, Romániában született polgárok létszáma, ami 24 ezerrel növekedett az elmúlt 10 évben, tehát az anyaország szívóhatása jelentősen csökkent.
Fenntartásokkal kell kezelni a 2022-es népszámlálásnak a statisztikai hivatal által közölt, különösen bizonyos megyék migrációs nyereségére vonatkozó adatait Kiss Tamás szociológus szerint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!