Hirdetés

Nemcsak a tumort, a teljes embert kell kezelni – Anyagi támogatás nélkül csak ígéretek maradhatnak a rákellenes terv kitételei

Képünk illusztráció •  Fotó: 123RF

Képünk illusztráció

Fotó: 123RF

Ünnepélyes keretek között hirdették ki szerda délután Bukarestben a daganatos betegségek megelőzését és kezelését összehangolt keretbe foglaló országos rákellenes tervet. A hét évre szóló projektet január 1-jétől kezdik megvalósítani. A dokumentumban foglaltak kivitelezhetőségéről és hitelességéről Vass Levente egészségügyi államtitkár és Dégi László Csaba, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság és az Európai Rákszervezet igazgatója beszélt a Krónikának.

Oláh Eszter

2022. november 02., 19:152022. november 02., 19:15

2022. november 02., 19:202022. november 02., 19:20

Kihirdették szerda délután a román államfő és kormányfő részvételével azt az országos rákellenes tervet, amelyet a jövő évtől kezdenek gyakorlatba ültetni, és hét évre szól. A terv a daganatos megbetegedések megelőzését, hatékony kezelésének javítását célozza.

Számos adat és szakorvosi vélemény utal arra, hogy uniós szinten a következő évtizedben a szív- és érrendszeri megbetegedések és elhalálozások aránya várhatóan háttérbe szorul az onkológiai megbetegedések számával szemben.

Hirdetés

Romániában előreláthatóan a következő években mindkét típusú megbetegedés esetében tovább fognak nőni a számok. Ami a betegségek alakulását illeti, felismerve az alaphelyzetet, az Európai Unió 2030-ig az onkológiai megbetegedések korai felismerésére, a megelőzésre, a kezelésre, illetve a palliatív ellátás kiépítésére helyezi a hangsúlyt, törekedve arra, hogy a sok esetben halálos kimenetelű megbetegedések gyógyítható esetekké minősüljenek.

Frissítés

Klaus Iohannis kihirdette a rákellenes tervet
Kihirdette szerdán Klaus Iohannis elnök a nemzeti rákellenes tervet jóváhagyó törvényt. A jogszabályt ünnepélyes ceremónia keretében írta alá az államfő a Cotroceni-palotában. Az eseményen Nicolae Ciucă miniszterelnök, a törvény kezdeményezői és elnöki tanácsadók is részt vettek. A 2023 és 2030 közötti időszakra vonatkozó dokumentum a rákos megbetegedések megelőzésére és leküzdésére irányuló intézkedések alapjául szolgál majd. A terv végrehajtását az egészségügyi minisztérium finanszírozza az állami költségvetésből. Az erre fordított éves összeg nem lehet kisebb az országos egészségügyi programokra szánt költségvetés 20 százalékánál. A törvény jövő év január 1-jétől lép életbe. Ettől a dátumtól számítva 180 napon belül a kormánynak jóvá kell hagynia a végrehajtási szabályokat.

Vass Levente egészségügyi államtitkár megkeresésünkre rámutatott, Romániának a rendszerváltás óta először van országos rákellenes terve, így a cél elsősorban az EU-hoz való felzárkózás. „Európa többi országával szemben Romániában az a cél, hogy felzárkózzunk az uniós átlaghoz. Az országos rákellenes tervről elmondható, hogy világosan megszabja, milyen irányba kell fejleszteni az onkológiai ellátást Romániában, úgy, hogy összhangban legyen az EU-s fejlesztésekkel” – mondta az államtitkár.

Korszerű kezelések és ingyenes vizsgálatok biztosítás

„Az országban tapasztalható hiányosságokat a számadatok is tükrözik:

Idézet
míg az EU-ban évente 2,7 millió megbetegedést regisztrálnak, és 1,3 millió ember hal meg, addig Romániában átlagban évi 100 ezer megbetegedést jegyeznek, amelyből 55 ezren halnak meg”

– mutatott rá Vass Levente. Ismertette, hogy a gyermekonkológiai és a ritka daganatos megbetegedések mellett a terv kiemelten foglalkozik az öt, nőknél és férfiaknál egyaránt a legtöbb elhalálozást okozó daganatos betegséggel. Egyúttal meghatározza a betegségek ezen típusainál elérendő célszámokat is: míg a tüdő- és vastagbélráknál 15, a ritka daganatos megbetegedések esetében évente 3 százalékkal kell csökkenteni az elhalálozási arányt.

„A terv azt is kimondja, hogy minden kockázati csoportban levő betegnek ingyenes hozzáférést kell biztosítani a különböző vér-, tomográfiás és radiológiás vizsgálatokhoz, genetikai szűrésekhez, így azonosíthatóvá válnak a munkahelyi foglalkozás vagy genetikai tényezők miatt leggyakrabban megbetegedő korcsoportok” – mondta az államtitkár.

Kifejtette, a terv világosan rögzíti, hogy a román állampolgárok számára 2030–2035-ig személyre szabott és genetikai vizsgálatokkal alátámasztott kezeléseket kell biztosítani, és elérhetővé kell tenni az EU-ban alkalmazott, legmodernebb kezeléseket.

„Arról is értekezik, hogy az innovatív onkológiai gyógyszerek befogadását serkenteni kell” – tette hozzá. Mint mondta, a terv többek közt azt is előírja, hogy a közkórházak szintjén több mint 2000 ágyat kell létrehozni a végstádiumban levő, gondozásra szoruló megbetegedettek számára, illetve arra is kitér, hogy a következő 7–8 évben a biztosítópénztárnak 4000 ággyal kell növelnie a szerződések mennyiségét a palliatív ellátást biztosító intézményekkel.

Kell az anyagi támogatás a megvalósításhoz

Az egészségügyi államtitkár meglátása szerint a tervben olyan újszerű, Románia számára eddig ismeretlen tételek lettek lefektetve, amelyekhez ha nem társul anyagi támogatás, könnyen az elképzelés szintjén maradhatnak. A beruházások finanszírozásához, a jelenlegi számítások szerint több forrás is rendelkezésre áll: az országos helyreállítási terv 2,5 milliárd eurót különít el a megelőzés érdekében tett infrastrukturális fejlesztésekre és képzésekre, a törvény ugyanakkor azt is előírja, hogy a megelőzésre fordított összeg 20 százalékát az onkológia területére kell fordítani. Ezen felül pályázható az EU által, erre a célra elkülönített 5 milliárd eurós keretösszeg is, valamint számítani lehet egy évente meghatározott, állami költségvetésre is, amely a terv megvalósítását fogja szolgálni.

Idézet
A koronavírus-járvány megjelenése óta egyre jobban tudatosul, hogy az egészségügyi rendszerrel, a megelőzéssel, valamint a különböző szolgáltatások minőségibbé tételével a települési és a megyei önkormányzatoknak is foglalkozniuk kell”

– tette hozzá a politikus.

Kiemelte ugyanakkor, hogy a pénzügyi vonatkozásnál fontosabb a terv kidolgozására szabott határidők kérdése, amelyek betartásához a képviselőház határozottan ragaszkodik. Véleménye szerint ha az egészségügyi minisztérium által kialakított szakmai csoportoknak sikerül kidolgozniuk a módszertant, amely perspektívát ad a következő mandátumra, talán sikerül megvalósítani a tervben foglaltakat.

Nincsenek szakemberek és pszichoonkológiai hálózat

Másképp vélekedik a kérdésről Dégi László Csaba egyetemi docens, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság és az Európai Rákszervezet igazgatója. A Krónikának elmondta, mindenképp előrelépés, hogy megszületett egy átfogó dokumentum, amely legalább harminc éve várat magára, ez azonban olyan tételeket is tartalmaz, amelyek kivitelezéséhez sem szükséges hálózat, sem szakemberek nincsenek az országban. Az egyetemi docens, aki korábban az európai rákellenes terv kidolgozásában is részt vett, kiemelte, a gond ebben az esetben elsősorban a dokumentum milyenségével, illetve a daganatos betegnek és a hozzátartozóknak tett ígéretekkel van.

Dégi László Csaba, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság és az Európai Rákszervezet igazgatója •  Fotó: Facebook/Dégi László Csaba Galéria

Dégi László Csaba, a Nemzetközi Pszichoonkológiai Társaság és az Európai Rákszervezet igazgatója

Fotó: Facebook/Dégi László Csaba

„A terv elején rögtön lefektetik, hogy minden Romániában élő, daganatos betegség által érintett személynek joga van testi, lelki, társas, munkahelyi támogatásra, valamint magas szintű ellátásra, beleértve a pszichoonkológiai ellátást is.

Idézet
Romániában azonban nem létezik pszichoonkológiai szak, sőt, még képzés sincs, amely fölkészítené a szakembereket. Ezen a területen általában klinikai pszichológusok dolgoznak, ők is nagyon kis számban”

– vázolta fel a szakember.

Megalapozatlan ígéretek

Dégi László Csaba kétkedve fogadja a tervbe foglalt kijelentést, miszerint a betegeknek 2023-tól joguk van igénybe venni a pszichoszociális támogatásokat, miközben nincsenek szakemberek, és egyelőre a támogatás kidolgozásához szükséges keret sem létezik. Mint mondta, nagyon veszélyes ilyen jellegű kijelentéseket tenni az ennyire kiszolgáltatott és sérülékeny helyzetben levő érintettek felé. Szerinte a merész állítások helyett sokkal inkább a jelenlegi erőforrások, illetve a szakemberek fejlesztésére, illetve a konkrét szakma létrehozására lett volna szükség a terv összeállításakor. „Nem lehet azt mondani egy integrált rákellenes tervről, ami hét évre szól, és megközelítőleg 800 000 új beteg életét fogja érinteni 2030-ig, hogy valóban hiteles dokumentum, ha kizárólag orvosok dolgozták ki, orvosi megközelítésből” – tette hozzá Dégi László Csaba.

Rámutatott, hogy az onkológiák világszinten már több évtizede a teljes, kiegészítő kezelés elvét képviselik: az érintett betegre nem csupán egy tumorként, hanem olyan személyként tekintenek, akinek magánélete, munkahelye és szociális kapcsolatai vannak.

„Az sem volt rendben, hogy harminc évig magukra hagytuk a betegeket a pszichoszociális szenvedésüket illetően. Az elmúlt húsz év alatt rengeteg adatot gyűjtöttünk, így óramű pontossággal tudjuk, mi történik ezen a területen. Erre most meghirdetnek egy dokumentumot, amiben kimondják, a betegeknek joga van mindezekhez, közben egyetlen pszichoszociális szakember sem vesz részt a terv kidolgozásában, és erre vonatkozó célfejezet sincs” – mutatott rá a szakember.

Kifejtette, a terv kihirdetését követően arra fogja biztatni a betegeket, éljenek a törvény által előírt jogaikkal.

Elmondta, örül, hogy a pszichoonkológia kifejezés 20 év következetes munkája után egyáltalán bekerült az állam hivatalos dokumentumába, a szó puszta jelenléte azonban nem fogja az érintett betegek szenvedését enyhíteni, illetve megváltoztatni sem fogja azok életét, amíg ehhez nem igazítanak tételesen büdzsét.

korábban írtuk

„Nem egy újabb papír” – Jóváhagyták az országos rákellenes tervet
„Nem egy újabb papír” – Jóváhagyták az országos rákellenes tervet

Jóváhagyta szerdai ülésén a képviselőház a nemzeti rákellenes tervet. A tervezetet 260 támogató szavazattal, öt tartózkodás mellett fogadta el az alsóház.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 18., szombat

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)

„Istenből élmény lett. Az istentiszteletből program. A gyülekezetből szolgáltató. Mi pedig fogyasztók lettünk” – fogalmazta meg többek közt Tönkő-Lukács Levente, a Hargita megyei Nagysolymoson szolgáló református lelkész.

„Krisztust nem kell »eladhatóbbá« tennünk” – Tönkő-Lukács Levente református lelkész a fogyasztói mentalitás hatásáról (1.)
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről

Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.

Novemberben nem indulnak járatok a temesvári repülőtérről
2026. július 17., péntek

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának

Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.

Új fejezet kezdődik a gernyeszegi Teleki-kastély történetében. Gróf Teleki Kálmán felújításról, nemesi örökségről a Krónikának
2026. július 17., péntek

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat

Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.

Nem csak medvék, rókák is sűrűn bukkannak fel az egyik erdélyi városban, megkezdték elszállításukat
Hirdetés
2026. július 17., péntek

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő

Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.

Elhunyt Ráduly János néprajzkutató, mesegyűjtő, költő
2026. július 17., péntek

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat

Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.

Tűz ütött ki Erdély egyik iskolájában, órákon át oltották a lángokat
2026. július 16., csütörtök

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély

Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.

Visszanyerte régi fényét a „Maros ékköve”: megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély
Hirdetés
2026. július 16., csütörtök

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban

Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.

Szállodában akartak fogászati tevékenységet végezni, nyomozás indult az egyik erdélyi városban
2026. július 16., csütörtök

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök

Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.

Haragszik pártja nagyágyúira, liberális-konzervatív akar lenni az erdélyi tanácselnök
2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
Hirdetés