Nem hatékony a kényszerpihenők ellenőrzésére vonatkozó Cseke-rendelet

A szaktárca felmérése szerint csak az elmúlt évben 3,1 millió beteglapot állítottak ki az orvosok – 4,3 millió alkalmazott után –, ez több mint egymilliárd lejbe került az államnak. Ehhez képest az elmúlt évben országszerte csupán 134 esetben végeztek ilyen ellenőrzést.

A minisztérium közlése szerint az egészségügyi biztosítási alap körülbelül 6 százalékát betegszabadságok kifizetése emészti fel. A rendelet értelmében annak, aki a betegszabadságot fizeti – a munkaadónak, illetve a biztosítónak – lehetősége nyílik ellenőrizni, hogy a szabadságra küldött munkavállaló valóban a járóbeteg-rendelésen van, illetve amikor nincs kezelésen, akkor otthon vagy az általa megjelölt ideiglenes lakhelyen tartózkodik-e. Amenynyiben nem találják otthon a beteget, a további betegnapokat nem fizetik ki. A jogszabály szerint ugyanakkor emelkedett a visszaélések miatt kiszabható büntetések értéke is: 5 000 és 10 000 lej közötti pénzbírsággal sújtható, aki jogtalanul állít ki beteglapot.

A szabályok betartását az egészségbiztosító képviselői kötelesek ellenőrizni. A jogszabály-módosítás nem vonatkozik a krónikus betegségekre, mint a tuberkulózis, a neopláziás vagy AIDS-es esetekre, a veszélyeztetet terhességekre, a szülés előtti és utáni szabadságra, a beteg gyerekek gondozására. A rendeletet 2010-ben, Cseke Attila miniszteri mandátuma alatt fogadták el.

Cseke: baj van az alkalmazással

A  Bihar megyei politikus a Krónika megkeresésére elmondta, a jogszabály gyakorlatba ültetésével azóta vannak gondok, mióta lemondott a tárca éléről. „2006-ban az állam 460 millió lejt költött a betegszabadságon lévő alkalmazottak járandóságára, ez az összeg pedig három év alatt, 2009-re megduplázódott, elérte a 923 milliót” – érvelt a volt miniszter intézkedése mellett. Mint elmagyarázta, a szigorúbb ellenőrzésre épp e költségek csökkentése miatt volt szükség, hiszen meggyőződése, hogy a kiadott betegszabadságok egy része nem volt megalapozott, hanem az alkalmazottak különböző okokból lefizették a háziorvosukat, hogy írja azt ki nekik. Tudomása szerint annak idején Bukarestben ötven lejért állítottak ki hamis betegszabadság-papírokat az orvosok. Elmesélte: az első cég, amely az egészségügyi minisztériumhoz fordult, a Tarom légitársaság volt, amely azon a nyáron néhány járatot nem tudott elindítani, mert az utaskísérők közül túl sokan voltak betegszabadságon – a gond csak az, hogy a légikisasszonyok egy részét a tengerparton látták nyaralni egészségesen. „Nem feltételezzük arról, aki betegszabadságot igényel, hogy közben a tengeren nyaral, kapál, vagy éppen bevásárol” – jegyezte meg a volt miniszter. Kijelentette: a szabályozás bevezetését követően a betegszabadságokra költött pénzösszeg 2010-re mintegy 200 millió lejjel csökkent az előző évhez képest, ami szerinte egyértelműen mutatja, hogy csökkent a viszszaélések száma.

Cseke Attila ugyanakkor azt is elmondta, az otthoni ellenőrzéseket nem a minisztérium, hanem a biztosító szervezte, ám  ezek gyakorisága az elmúlt években jelentősen csökkent. Minisztersége idején viszont többször is bírságoltak olyan orvosokat, akikről kiderült, hogy jogtalanul állították ki a betegségről szóló papírokat.

Félti presztízsét a rendőrség

Mint kiderült, az elmúlt egy évben egyetlen alkalommal sem ellenőrizték a Kovászna megyei rendőrök, hogy otthon tartózkodik-e a betegszabadságra kiírt alkalmazott. Diana Lolu, a rendőrkapitányság szóvivője lapunk megkeresésére elmondta, a vonatkozó jogszabály szerint a járulékfizetők, a munkáltató és az egészségbiztosító kérhet rendőri segédletet, hogy a betegszabadságon levő alkalmazott otthonában ellenőrizze, nem éltek-e
vissza ezzel a lehetőséggel. Diana Lolu hangsúlyozta, az elmúlt évben egyszer sem kérték a rendőrség segítségét a betegszabadságolók meglátogatására.

A törvény szigorításakor, három évvel ezelőtt az akkori rendőrfőkapitány,  Corneliu Câmpeanu a rendőrség megítélését féltette, úgy nyilatkozott, rontja a rendőrség javuló megítélését, ha beteg embereket zaklatnak, firtatják, hogy valóban szükségük volt-e betegszabadságra. Akkor Câmpeanu leszögezte, a rendőrség feladata a polgárok biztonságának szavatolása, a bűnözők lefülelése, semmiképpen nem tartozik a hatáskörébe, hogy beteg emberek otthonába látogassanak.

A jelek szerint Szatmár megyében sem volt komoly elrettentő hatással az egészségügyi minisztérium szigorítása. Amint a megyei egészségbiztosítási pénztár vezetőjétől megtudtuk, 2011-ben közel 20 százalékos csökkenés volt észlelhető a betegszabadságok terén, 2012-ben azonban ezek száma ismét nőtt, és nagyjából elérte a 2010-ben regisztrált értéket. A munkáltatók sem kaptak az alkalmon, hogy lefülelhetik a jogtalanul betegszabadságot kérő dolgozóikat – a megyei rendőrkapitányság szóvivője szerint egyetlen esetben sem érkezett hozzájuk igénylés a betegállományban levők ellenőrzése ügyében.