Az elkóborolt kutya gazdáit felelősségre vonja az állatvédelmi rendőrség
Fotó: Veres Nándor
Az állatok nem megfelelő tartási körülményeiért, vagy kínzásáért nem csak pénzbírságot, hanem börtönbüntetést is kiszabhatnak Romániában – figyelmeztet az állatvédelmi rendőrség, amelynek megyei igazgatóságai egyre több visszaélést göngyölítenek fel országszerte. Madaras Péter kolozsvári állatorvossal, állatvédő szakemberrel jártuk körül a romániai állatvédelem kihívásait. A szakember arra figyelmeztet, sehol nincsenek biztonságban, akik rosszul bánnak az állataikkal.
2024. április 08., 10:032024. április 08., 10:03
Egyre gyakoribb az állatvédelmi rendőrség fellépése a háziállatokat rossz körülmények között tartó, vagy kínzó személyekkel szemben. Elegendő egy feljelentés, és a hatóság emberei épp úgy kivizsgálják az ügyet, mint amikor családon belüli erőszak vagy más testi sértés vádjáról érkezik értesítés a bűnüldöző szervekhez. A 2006/205-ös számú állatvédelmi törvény 1-5 év közötti börönbüntetést vagy pénzbírságot ír elő a háziállatok szándékos megsebesítéséért, vagy a rossz tartási körülményekért (aki például éhezteti az állalait).
Romániában az utóbbi években számos eljárás indult az állatvédelmi rendőrség kezdeményezésére, a hatósági beavatkozás legtöbbször pénzbírsággal végződött. Ugyanakkor volt néhány eset, amikor a bíróság felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte az elkövetőt, és olyan is akad, aki rács mögé került háziállatok kínzásáért.
A joggyakorlat szerint állatkínzásért ma már előzetesbe kerülhet az elkövető, ha a nyomozó hatóságnak elegendő bizonyítéka van a tett elkövetéséről. A napokban a Suceava megyei Burla községben vettek őrizetbe a megyei rendőr-főkapitányság munkatársai egy 31 éves juhászt, aki dühét egy birkán töltötte ki.
Az állatkínzásról szóló bizonyítékok alapján a juhász ellen összeállított bűnvádi dossziét az ügyészség bő másfél év után véglegesítette, és eljuttatta a bírósághoz, az elkövetőt pedig őrizetbe vették. A Suceava megyei rendőr-főkapitányság közleménye kiemeli az állatkínzással megvádolt férfinak a védtelen állattal szembeni brutális viselkedését; a szerencsétlen pára végül belepusztult a bántalmazásba.
Madaras Péter állatorvos rendelőt és állatkórházat is működtet Kolozsváron
Fotó: Makkay József
Az erdélyi megyék közül elsősorban Kolozs megyében mutat kiemelkedő aktivitást az állatvédelmi rendőrség, amely a megye területén több állatvédelmi szervezettel karöltve vizsgálja az állatvédelmi szabályok betartását. Madaras Péter állatorvos – aki szakemberként számos állatvédő egyesületnek segít – a Krónikának elmondta, hogy az általa vezetett állatklinikán állandó vendég az állatvédelmi rendőrség. A hatóság emberei rendszerint őt szokták felkérni, hogy az elkóborolt és megtalált ebek mikrocsipje alapján az országos regiszterben azonosítsa a kutya gazdáit.
A kisebb kilengések rendszerint pénzbüntetést vonnak maguk után: a gazda felelőssége, hogy a kutyája ne szabadulhasson el a portáról. A hatóság emberei a helyi rendőrséggel karöltve az egész megyében felügyelik a folyamatot. Ezzel magyarázható, hogy a kilencvenes évek kóbor kutyafalkái eltűntek a közterekről” – mutat rá a megyei állatvédelmi hatóság munkájának hatékonyságára a kolozsvári állatorvos.
Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság rendelete alapján kötelező az ebek ivartalanítása és veszettség elleni védőoltása, ugyanakkor javallott a kutyák mikrocsipezése. Madaras Péter állatorvossal jártuk körül a számos kérdést felvető témát.
Madaras szerint súlyosbító körülménynek számít, ha egy elszabadult háziállat balesetet szenved, mint ahogyan nemrég történt egy amerikai akita ebbel, amelynek kolozsvári gazdája valószínűleg külföldön dolgozik, és nem viselte gondját a kutyájának. A megsérült állat lábát az állatklinikán műtötték, miután egy állatbarát személy behozta a rendelőbe az utcán szenvedő ebet. Az állatvédelmi rendőrség most a gazdáját keresi, eljárást indítottak ellene.
Az állatvédő szakember példaként egy széki gazda esetét is felhozta, akinek a kutyáját Szamosújváron fogták be a helyi rendőrök, és átadták az állatvédelmi hatóságnak. A széki ebtulajdonost ezer lejre büntették: Madaras szerint ez nem csak a faluban, hanem a környéken is elrettentő lehet minden olyan ebtartó számára, aki közömbös az állatvédelmi szabályok tiszteletben tartása iránt.
„A román állatvédelmi törvény igen szigorú jogszabály, amelyet az országban nehéz betű szerint alkalmazni, mert akkor az állattartók felét meg kellene büntetni. A háziállatok számára olyan tartási feltételeket ír elő, amire sok gazda még nem figyel. Az ebet nem lehet rövid láncon és tűző napon tartani. Naponta két órára legalább egy elkerített részen szabadon kell mozognia. De a többi állatfaj esetében is jól körül határolható állatvédelmi szabályok léteznek” – hívta fel a figyelmet portálunknak Madaras Péter.
Ezekre az előírásokra oda kell figyelni, mert
Amennyiben a feljelentést iktatják, a hatóságnak kötelezően ki kell vizsgálnia az ügyet.
A Krónikának nyilatkozó állatorvos arra is felhívta a figyelmet, hogy egyre több bejelentés érkezik kiránduló emberektől, akik bántalmazott lovak, szarvasmarhák vagy birkák láttán lefilmezik az esetet, és a bizonyítékot továbbítják a hatóságoknak. Ez azt jelenti, hogy sehol senki nem érezheti magát „biztonságban”, ha dühét az állatokon akarja kitölteni.
A szakember úgy látja, hogy a romániai állatvédelem terén történt lassú, de biztató elmozdulás a civil szférának, az állatbarát egyesületek hatékony munkájának köszönhető. Az állatvédelmi rendőrség elsősorban az állatvédő egyesületeket tekinti partnerének, és ennek az összefogásnak betudhatóan pár év alatt jelentős változásokat értek el a romániai közgondolkodásban. Madaras szerint azonban ezen a téren is Erdély jár az élen, a régióban működik a legtöbb állatvédő egyesület.
Állatkínzás miatt indított büntetőeljárást a Brassó megyei rendőrség, miután a TikTokon megjelent egy videó, amelyen egy 12 éves gyermek ostorral ver egy macskát.
Szörnyű állapotok uralkodnak a nagyváradi állatmenhelyen – erősítette meg az állatvédelmi rendőrség, mely bűnvádi eljárást indított az ügyben. A rendőrök önkéntesek bejelentése nyomán ellenőriztek a Grivei utcai helyszínen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Alig kilenc hónappal a megnyitása után már javításra szorul az aradi ferdekábeles híd, amelynek az építése 165 millió lejbe került. A gyalogos- és kerékpárforgalomnak fenntartott sávban már hámlik a burkolat.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Nem lesz nehéz dolga a nagyváradi vasútvillamos-projekt szerelvényeinek beszerzésére kiírt pályázat bírólóbizottságnak.
Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) öt év után lezárta a Soós Zoltán marosvásárhelyi polgármestert és több városházi kollégáját érintő eljárást.
Több mint 300 munkás és 245 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Târgu Neamț (A8) autópálya Gyergyóalfalu-Ditró szakaszán – közölte hétfőn az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Mindössze 2029-ben nyílhat meg újra a látogatók előtt a Brassó megye egyik turistamágnesének számító barcarozsnyói vár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!