A program keretében az nyomortelepeken élő családok nemcsak lakhatási támogatást, hanem a beilleszkedést segítő szociális szolgáltatásokat is kapnak. (A felhasznált képek illusztrációk)
Fotó: Haáz Vince
Újabb, több mint 400 millió lejes, tíz évre tervezett lakhatási és felzárkóztatási programmal segítenék a Kolozsvár melletti nyomortelepeken, mélyszegénységben élő családokat. A kezdeményezés vitákat is kiváltott, a román nyelvű sajtóban és a közösségi médiában többen is kifogásolták, hogy a kedvezményezettek a város különböző lakónegyedeibe költözhetnek. A program céljairól, feltételeiről, valamint a felmerült aggályokra adott önkormányzati válaszokról Oláh Emesével, Kolozsvár alpolgármesterével beszélgettünk.
2026. július 24., 08:022026. július 24., 08:02
Intézményes keretet és tízéves távlatot kap Kolozsváron az a lakhatási és társadalmi felzárkóztatási program, amely az informális telepeken – vagyis alapvető közművek és rendezett lakhatási viszonyok nélküli településrészeken – élő családok társadalmi beilleszkedését segíti.
A szeptember 1-jétől induló, tíz évre tervezett, több mint 400 millió lejre becsült program nem új kezdeményezés, hanem a már zajló lakhatási és felzárkóztatási projektek intézményes folytatása. A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségközi Fejlesztési Egyesület (ADIZMC) az önkormányzattal együttműködve
A cél, hogy a Pataréten, a Dallasban, a Cantonului utcában és más nyomortelepeken élő családok biztonságos lakhatáshoz jussanak, miközben társadalmi beilleszkedésüket is támogatják.
Oláh Emese, Kolozsvár RMDSZ-es alpolgármestere a Krónikának elmondta: a most elfogadott rendszer keretprogram, ezért nem rögzíti egységesen, hogy kik és milyen feltételekkel kerülhetnek be a támogatottak közé.
„A mostani döntés nem egy teljesen új program elindítását jelenti. Ez egy formai és jogi lépés volt annak érdekében, hogy a már működő programokat folytatni tudjuk” – fogalmazott az RMDSZ-es alpolgármester. Mint kifejtette, az Európai Bizottság tavaly decemberi határozata nyomán kellett létrehozni a két általános gazdasági érdekű közszolgáltatást (SIEG), hogy a szabadpiaci ingatlanvásárlások és az ezekhez felhasznált közpénzek megfeleljenek az uniós versenyjogi szabályoknak.
A Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségközi Fejlesztési Egyesület az elmúlt években norvég és európai uniós támogatásokból mintegy 130 ingatlant vásárolt, amelyekbe Pataréten és más informális telepeken élő családok költözhettek. Az új intézményi keret lehetővé teszi, hogy a program a jövőben is folytatódjon.
Oláh Emese hangsúlyozta, hogy a program tíz évre becsült, több mint 400 millió lejes költségvetése nem már rendelkezésre álló forrást, hanem hosszú távú pénzügyi becslést jelent. Jelenleg mintegy 12 millió euró uniós támogatás lehívásával számolnak, amelyre az önkormányzat az Kolozsvári Metropoliszövezet Közösségközi Fejlesztési Egyesülettel közösen pályázik. A további finanszírozás a következő
Fotó: Haáz Vince
Oláh Emese elmondta, a kerethatározat nem szabja meg részletesen, hogy a családoknak milyen követelményeknek kell megfelelniük, mivel a jogosultsági feltételek mindig az adott pályázati programokhoz igazodnak. Hozzátette, a kiválasztási szempontrendszert korábban a Babeș–Bolyai Tudományegyetem szakembereinek bevonásával dolgozták ki, amelyet minden új pályázati ciklusban a finanszírozási feltételek függvényében felülvizsgálnak.
„Volt olyan projekt, amelyben a nyugdíjasok vagy a nyugdíjkorhatárt elérő személyek részesültek előnyben. A gyermekes családokat célzó programokban ugyanakkor következetesen elvárás volt, hogy a tanköteles gyermekek rendszeresen járjanak iskolába, az igazolatlan hiányzások száma ne haladja meg a megengedett mértéket, és legalább az egyik szülő rendelkezzen munkaviszonnyal vagy igazolt jövedelemmel” – mondta.
Az alpolgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a programban részt vevő családoknak a beköltözést követően is be kell tartaniuk a szerződésben vállalt feltételeket.
Emellett a családon belüli erőszak sem marad következmények nélkül: az ilyen esetek az áldozat védelmét szolgáló intézkedéseket tesznek szükségessé, szélsőséges esetben pedig a bérleti szerződés felbontásához is vezethetnek.
Fotó: Haáz Vince
Oláh Emese arról is beszélt, az ingatlanokat nem feltétlenül csak Kolozsvár közigazgatási területén vásárolhatják meg, a teljes metropoliszövezetben kereshetnek megfelelő lakásokat, az ingatlanárak és a rendelkezésre álló kínálat függvényében.
Mint mondta, korábban Kolozsváron kívül, például Szászfenesen és más környező településeken is vásároltak ingatlanokat. A lakások elhelyezésénél ugyanakkor kiemelt szempont, hogy ne alakuljanak ki újabb szegregált közösségek. Az alpolgármester szerint lehetőség szerint egy-egy városrészbe vagy lakótömbbe csak egy családot költöztetnek, és arra is figyelnek, hogy a kedvezményezettek ne már eleve társadalmilag elszigetelt közösségek közvetlen közelébe kerüljenek.
Arra a felvetésre, hogy a román nyelvű hírportálok közösségi felületein több kolozsvári is közbiztonsági és életminőségi aggályokat fogalmazott meg a programmal kapcsolatban, az alpolgármester azt mondta: az eddigi tapasztalatok nem igazolják ezeket a félelmeket.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő években az integráció várhatóan összetettebb feladat lesz. Ennek oka, hogy azok a családok, amelyek könnyebben megfeleltek a korábbi programok feltételeinek, jellemzően már elhagyták az informális telepeket, így a hátramaradó, nehezebb helyzetben lévő családok támogatása intenzívebb és hosszabb távú szociális munkát igényel majd.
Fotó: Haáz Vince
Az önkormányzat szerint a program sikerét nem pusztán az mutatja majd, hogy hány család jut megfelelő lakhatáshoz, hanem az is, hogy hosszú távon képesek-e megőrizni új otthonukat.
„A siker nem az, hogy valakit kiköltöztetünk Patarétről, hanem az, hogy ott is maradjon, ne költözzön vissza, és hosszú távon meg tudja tartani a lakását” – fogalmazott az RMDSZ-es alpolgármester.
Mint rámutatott, a lakhatás önmagában nem oldja meg a társadalmi kirekesztettség problémáját. Az informális telepeken élők jelentős része nagy, többgenerációs családi közösségekben szocializálódott, miközben egy tömbházlakás befogadóképessége korlátozott.
„Éppen ezért a program nem csupán lakhatást biztosít, hanem az önálló életvitelhez szükséges szociális támogatást is. Az integrációt segítő szolgáltatások – az álláskeresési segítségtől és az oktatási, illetve egészségügyi támogatástól a jogi és pszichológiai tanácsadásig, valamint a közösségi mediációig – azt a célt szolgálják, hogy a kedvezményezettek hosszú távon is meg tudják őrizni új otthonukat, és ne sodródjanak vissza korábbi életkörülményeik közé” – mutatott rá az alpolgármester.
A Patarét Kolozsvár peremén, a városi szeméttelep közelében kialakult nyomornegyed, amelyet sokan Románia egyik legismertebb szegregált roma közösségeként tartanak számon. A telep az elmúlt évtizedekben fokozatosan nőtt, különösen azután, hogy 2010-ben több roma családot ide költöztettek át a hatóságok a Coastei (Karjala) utcából.
A román és erdélyi magyar sajtó is többször beszámolt arról az utóbbi időben, hogy a pataréti a közösség jelentős része rendkívül nehéz körülmények között él: sok ház és barakk improvizált anyagokból épült, egyes részeken nincs megfelelő vezetékes víz, csatornázás vagy gázellátás. A környék különösen problémás amiatt, hogy közvetlenül a régi hulladéklerakó mellett fekszik, ezért a lakók hosszú ideje ki vannak téve szennyezésnek, mérgező gázoknak és egészségügyi kockázatoknak.
A népesség pontos számát nehéz meghatározni, mert sok személynek nincs stabil lakcíme vagy hivatalos papírjai, de a különböző források 1200–2500 fő közé teszik az ott élők számát.
Kolozsvár belvárosához közeli tanintézetben fog óvodába járni ősztől több tucatnyi, a városnak a pataréti szeméttelep melletti övezetében, nyomorúságos körülmények közt élő gyerek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Egyházmegyei zarándoklat keretében adták át és áldották meg vasárnap a felújított templomot és zarándokközpontot a Bihar megyei Szentjobb településen, ahol egykor Szent István király jobbját is őrizték – közölte a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.
Bírsággal sújtotta a nagybányai önkormányzatot a közlekedési rendőrség egy, az országos helyreállítási alapból (PNRR) épített kerékpárút miatt.
Alaposan „eltájolódott” vasárnap Nagyváradon Călin Georgescu, a külföldi befolyás miatt érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő, azóta államellenes bűncselekmények miatt bíróság elé állított szélsőjobboldali jelölt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!