Kamionstopra várnak. Rengeteg bosszúságot okoz a nagy forgalom az Alsó-Nyárádmentén
Fotó: Haáz Vince
Az Erdélyt Moldvával majdan összekötő A8-as autópálya első, Maros megyei szakasza kilenc falut ment meg az ott elhaladó nehézgépjármű-forgalomtól az Alsó-Nyárádmentén, hiszen az érintett települések főutcáin alig van ház, amely ne repedezett volna meg a teherautók dübörgésétől. Azonban üröm az örömben, hogy a sztráda tervezői és építői semmibe veszik a gazdák törvényes jogait.
2022. november 22., 14:172022. november 22., 14:17
A népiesen Murokországnak is nevezett Alsó-Nyárádmente lakóinak egyik szeme nevet, a másik sír, amikor a Marosvásárhelyt Jászvásárral majdan összekötő A8-as autópálya megépítése kerül szóba. A téma egyre aktuálisabb, hiszen a tervezés és kivitelezés a két végen kezdődik.
Székelyföldön leghamarabb a Marosvásárhely és Nyárádszereda közti 22 kilométeres aszfaltcsík fog megépülni, amely nem feltétlenül a két város közti menetidőt hivatott csökkenteni, hanem sokkal inkább a megyeszékhelyet elkerülő, Nyárádtő és Ákosfalva között lezúduló hatalmas teherforgalmat iktathatja ki.
Az utat szinte két-három hetente foldozgatják, de a megfelelő alap hiányában a betömött kátyúk kiújulnak, a közelükben mások jelennek meg. Amikor az utat és az út menti házakat építették, senki nem gondolt arra, hogy hosszú évtizedek múltán egyrészt ennyire megnő a Kolozsvár és Brassó közötti teherforgalom, másrészt hogy az Alsó-Nyárádmente lesz Marosvásárhely „terelőútja”.
A megyei út az 1990 óta folyamatosan hangoztatott számos ígéret ellenére sem kapott más alapot, mint ahogyan a falvak mögött elhúzódó alternatívát sem. Mi több, a növekvő forgalmi igényeknek eleget téve, az illetékesek valamelyest még szélesítettek is rajta, még közelebb hozva a dübörgést a lakóházak falaihoz.
„Sajnos, amikor szélesítettek, nem vették figyelembe, hogy a Nyárádmente nem a Szászföld és nem a Bánság, ahol az egymással szemben lévő házak között akár ötvenméteres vagy annál nagyobb távolság is lehet. Húsz éve kérem a megyei hatóságokat, hogy tegyenek már valamit, alapozzák újra az utat, de a foldozgatáson kívül semmit nem csinálnak” – nehezményezi Dózsagyörgy (Lukafalva) elöljárója, Iszlai Tibor.
A Krónikának nyilatkozó polgármester szerint Lőrincfalván, Lukafalván és Ilencfalván szinte nincs olyan főút menti ház, amelynek falait ne károsította volna a nehézgépjármű-forgalom. Pedig manapság – a dugók miatt – a teherautók többnyire csak lépésben haladnak.
Iszlai nyárádkarácsoni kollégája, az első mandátumának felénél tartó Bodó Károly Gyula arról mesél, hogy a községhez tartozó Káposztásszentmiklóson, Karácsonfalván, Csibán és Folyfalván a kamionok elhaladtakor a föld is megremeg. „Nem kell feltétlenül megrepedjen a házad, elég, ha naponta többször is hallod, amint a szekrényben összekoccannak a poharak” – mondja.
Hosszú évek óta károkat okoz a helyieknek a teherforgalom (archív felvétel)
Fotó: Haáz Vince
Hasonlóan kellemetlen élményekről számolnak be a cserefalvi és ákosfalvi lakók is, akik számos esetben percekig várakoznak az út szélén, míg egyik oldalról átkelhetnének a másikra.
Osváth Csaba polgármester körforgalom létesítése mellett emelte fel a szavát többször is, de a hangja nem jutott el a bukaresti tervezőirodákig. Pedig az ákosfalvi önkormányzat még a kultúrotthont is beáldozta volna, csakhogy meg lehessen építeni a körforgalmat a rendkívül forgalmas kereszteződésben.
A felsorolt gondok miatt szinte nincs olyan murokországi lakó, aki ne várná a sztrádaszakasz elkészültét. Az ákosfalvi lehajtó révén az A3-as észak-erdélyi autópályát a DN13-assal összekötő új pályarész teljesen kivezeti a tranzitforgalmat a kilenc nyárádmenti településről, mint ahogyan megszünteti az ákosfalvi állandó gócpontot is. Aminek természetesen mindenki örül. Csakhogy a pohárnak van üres fele is – ami nem is kevés.
A legtöbb panasz a dózsagyörgyiekből árad. Nem is csoda, hisz őket mind a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR), mind a tervezők, mind pedig a kivitelezők sorra átverték. És nem csak a magánszemélyeket, hanem az önkormányzatot is.
Eredetileg az A3-as végére egy csomópontot terveztek, amiből végül nem lett semmi. Most kitalálták, hogy az észak-erdélyi autópályát egy két és fél kilométeres úttal kötik össze a majdani moldvai, A8-as sztrádával, ami a községünk területén fog elhaladni. Holott amikor a jóváhagyásunkat kérték, nem erről volt szó. Mint ahogyan arról sem, hogy két temetőnktől is elvágnak bennünket” – sorolja a helyi igényekre fittyet hányó tervezés okozta gondokat Iszlai Tibor.
Az ilencfalvi temetőt is „elvághatja” a településtől az autópálya
Fotó: Páva Adorján
Egy másik problémát a kisajátított területek jelentenek. Nem elég, hogy az autópálya a legtöbb földet kettévágja, jelentősen csökkentve az értékét: a CNAIR „pofátlanul” alacsony összeget kínál az elvett ingatlanért, és azt sem fizette ki, sőt a kivitelező a papíron szereplő területeknél is nagyobbat kanyarított le.
„Adott két egymás melletti parcella, az egyik nyárádtői, a másik dózsagyörgyi; az államnak az egyik tízszer többet ér, mint a másik. Hol itt az igazság?” – teszi fel a költői kérdést Iszlai. Az már csak hab a tortán, hogy a CNAIR azokat a tulajdonosokat sem kárpótolta, akiknek a telekkönyvi okirataik rendben vannak.
„Aztán ott vannak a hivatalos dokumentumok nélkül elvett földek. Mert a kivitelezőnek nagyobb területre volt szüksége, mint amennyit az állam kisajátított. A gazdák meg tehetetlenek, hiszen nincsenek szokva ahhoz, hogy az igazukért meg kell küzdeniük, akár hosszú éveket pereskedve” – állítja a nyárádmenti település polgármestere.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!