Nehézkes romaintegráció

„A lakosság-nyilvántartás és az egészségügyi ellátás szempontjából lenne a legfontosabb az önkormányzati romaügyi referensek munkája. Sok roma gyereknek nincs keresztlevele, és vannak olyan orvosok, akik visszautasítják a romák ellátását. Az ő érdekeiket is kell képviselnie valakinek helyi és megyei szinten egyaránt” – sorolta a Krónikának Iuonas Árpád, a Szatmár megyei Zurale Terne romaszervezet alelnöke mindazokat a problémákat, amelyekkel Szatmár megye mintegy 27 ezer roma nemzetiségű lakosának nap mint nap szembesülnie kell, s amelyek orvoslásában nyújthatnának segítséget az egyébként törvény által is megkövetelt szakreferensek alkalmazása a városi és községi tanácsokban.

Gheorghe Covaci, a Szatmár megyei prefektúra kisebbségekért felelős megbízottja elmondta, a 2001/430-as törvény értelmében a számottevő roma lakossággal rendelkező településeken kötelező romaügyi referenst alkalmazni, eddig Szatmár megyében azonban mindössze 13 önkormányzat tette ezt meg. Nem lehet azonban az elöljárókon számon kérni a törvény alkalmazásának elutasítását – sorolta panaszait Covaci –, mivel a jogszabály nem tartalmazza a lehetséges szankciókat.

„Egyszerűen nem vonható felelősségre az a polgármesteri hivatal, amely nem tesz eleget ennek a kötelezettségének” – hangsúlyozta a prefektus tanácsadója, kitérve arra is, hogy a törvény értelmében a polgármesteri hivataloknak egy helyiséget kell biztosítaniuk a község-, illetve városházán. A berendezések és bérek biztosításában pedig segít az a projekt, amelynek keretében a referensek első két munkaévükben európai uniós támogatásból kapnák bérüket. A 2008 és 2011 között futó programban országos szinten 210 roma személyt (50 százalékuknak kötelezően nőneműnek kell lennie) alkalmaznak kísérleti jelleggel ebben a munkakörben.

A terv kivitelezését Románia 42 megyéjében a prefektúrák bonyolítják le, anyagi hátteret pedig az Országos Roma Ügynökség (ANR) és az Országos Közigazgatási Intézet (INA) közösen biztosít uniós forrásokból. Szintén ebből a forrásból fizetik két évig a referensek munkáját, ám azután az önkormányzatoknak még legkevesebb egy évig kötelességük foglalkoztatni a referenseket.

Az első két évben a referenseket az ország erre kijelölt 8 regionális központjában rendszeres továbbképzésre és tapasztalatcserére hívják, így biztosítva szakmai fejlődésüket. A program keretében Szatmár megye területén eredetileg 5 ilyen személy alkalmazására lett volna lehetőség, végül az országos elosztásnál 6 helyet kaptak. „A pályázathoz kiválasztott önkormányzatokon kívül azonban csak 7 olyan településről van tudomásunk, amely saját költségén alkalmaz roma szaktanácsadót” – tette hozzá Covaci.

Akadozó együttműködés

A Szatmár megyei települések polgármesterei közül voltak, akik visszautasították a romaszakértők alkalmazását. „Az eredetileg kiválasztott önkormányzatok közül kettőben nem sikerült egyezségre jutnunk a helyi vezetéssel, így módosítottunk a terven, és a projektet Szatmárnémetiben, Avasfelsőfaluban, Turcon, Szaniszlón, Ákoson és Mikolában indítottuk el” – számolt be a sikerekről Covaci, aki szerint Erdődön és Tasnádon egyelőre nincsen romaszakértő, pedig ezekben a városokban nagyszámú roma kisebbség él.

A prefektúra tanácsadója úgy gondolja, azért alakult ki ez a helyzet, mert vagy nem sikerült megfelelő embert találni a meghirdetett állásra, vagy a település vezetősége nem értett egyet a programmal, esetleg a jelentkező személy nem bizonyult megfelelőnek. „Számomra, és az általam irányított település számára az a legelőnyösebb, ha helybéli roma látja el ezt a feladatot. A meghirdetett helyre ketten is jelentkeztek, de egyikük sem volt idevalósi, így betöltetlenül hagytuk a helyet. Van a tasnádi roma közösségben is olyan személy, akinek megvan a megfelelő iskolázottsága, és alkalmas a feladatra” – nyilatkozta lapunk megkeresésére Véron András polgármester.

Kevés a diplomás roma

A szabályozás értelmében legkevesebb érettségivel rendelkező romák lehetnek önkormányzati megfigyelők. „Két településen egyetemet végzett roma látja el ezt a feladatot, a többi helyen pedig érettségizetteket alkalmaztak. Fontos szerepük van, hiszen ők tartják a kapcsolatot a romák és az önkormányzat között” – véli Gheorghe Covaci, aki úgy tudja, a törvény első változata szerint kifejezetten az illető településről kellett származnia a szakreferensnek, de mivel nagyon kevés a diplomás roma, ezért a kormány lehetővé tette, hogy máshonnan érkezetteket is alkalmazhassanak. „Igyekeztünk a települések szűkebb környezetében találni megfelelő embert, mert így az illetőnek kevesebbet kell utaznia, és messzebbről érkezőknél jobban ismeri a térségben élők gondjait” – jelenttette ki Covaci.

Nem érdeklődnek a munka iránt

A kormánybiztosi hivatal munkatársai és a Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség szakemberei rendszeresen, két-három havonta munkaerő-toborzó karavánokat szerveznek. „Kimegyünk a roma közösségekhez, és személyesen világosítjuk fel őket a számukra elérhető munkalehetőségekről. Az a legnagyobb gond, hogy borzasztóan kicsi az érdeklődés a toborzók és a felkínált munkahelyek iránt, pedig olyan település is van, ahol az utóbbi 4-5 hónapban nem kapták meg a szociális segélyt, mert az illető önkormányzatnak nincs rá fedezete” – fogalmazott Covaci, aki szerint a legtöbb esetben a köztisztasági vállalatok és a városi virágkertészetek alkalmaznak romákat.

„A polgármesteri hivatalok csak nagyon kevés esetben vesznek fel roma munkaerőt. Leginkább a nekik alárendelt szolgáltató cégek alkalmazzák őket, vagy a szociális juttatások miatt kötelezően ledolgozandó órák miatt alkalmazzák. Az említett projekt jó alkalom lehet a változtatásra” – fűzte hozzá a megyei köztisztviselő.

Hiánypótló szakemberek

Iuonas Árpád, a Szatmár megyei Zurale Terne roma szervezet alelnöke szerint is nagy szükség lenne a roma önkormányzati referensekre. „Ezek az emberek segíthetnének a személyi papírok igénylésében, az egészségügyi szolgáltatás megszervezésében. Egyik napról a másikra nem lehet megoldani azt a temérdek problémát, de talán évek múlva megoldás születhet néhány égető kérdésben” – fejtette ki az érdekvédelmi szervezet vezetőségi tagja. A szervezet olyan fiatal diplomás romákat tömörít, akik tudásukkal közösségük tagjait segítenék. Iuonas szerint szinte valamennyi Szatmár megyei településre kellene egy roma szakértő, hiszen majdnem mindenhol él olyan roma közösség, amely komoly problémákkal küzd.