Nehezen látja meg a medve az árnyékát határidő előtt a dél-erdélyi sztráda hiányzó szakaszán

ugyanis még a hírhedt alagutak terveivel sem végeztek, ezért a közeljövőben azon a részen nem kezdődhetnek el a munkálatok, amelyek legalább 34 hónapot vesznek igénybe.

A civilek szerint a több mint 10 éve tartó „vesszőfutás” remélhetőleg utolsó fejezete 2022 októberében kezdődött, amikor aláírták az áfa nélkül 1,83 milliárd lejes szerződést az UMB román útépítővel. A kivitelező 2022 decemberében kapta meg az építkezési engedélyt – 11 hónap tervezési és 34 hónap építési időszakkal – a marzsinai lehajtótól húzódó 4 kilométer befejezésére, illetve további 9,13 km megvalósítására, benne a 2,13 km hosszú „medvealagutakkal”.

Az ütemterv szerint 2023 novemberére meg kellett volna lenniük a tervekkel, de ez nem történt meg, így nincs engedély a munka megkezdésére a 9,13 km-es részen, ez leghamarabb néhány hónap múlva lehet meg. A Pro Infrastruktúra példaként említi, hogy az A1-es Szebentől Havasalföld, Pitești felé vezető új szakaszán, Curtea de Argeșnél építendő, csupán 1,35 km hosszú alagútnak már tavaly októberben nekifogtak, és itt abban reménykednek, hogy 2026 decemberéig, tehát több mint három év alatt végeznek.

Ne kérdezzék, mi történik a PNRR-vonat lekésése nyomán, főleg, hogy az A1-es Lugos–Déva-sztráda ezen 365 millió eurós csonkjára két uniós forrást is lehívtak (POS-T, POIM). Újabbat meg nem lehet a jelenlegi szállítási programon keresztül, ezért vették be a PNRR-be 2021-ben” – összegzett a Pro Infrastruktúra Egyesület.

Sorin Grindeanu a Digi24 hírtelevízió egyik hétfői műsorában úgy reagált a civilek lesújtó végkövetkeztetésére, hogy ismét tárgyalt Dorinel Umbrărescu UMB-vezérrel, utóbbi pedig azt mondta neki, hogy a jövő héten kivonulnak a munkagépek az alagutakat is magában foglaló szakaszra is (ahol történetük során először fúrnak alagutat, egy bosnyák vállalkozással társulva). Az eddigi késlekedések a környezetvédelmi engedélyek „nehézkes beszerzésének” tudhatók be.

„Az UMB határidő előtt végez majd, ahogy megszokhattuk tőle. Még nem zajlik a kivitelezés, de behozzák a lemaradást. Jövő héten kivonulnak az építőtelepre” – nyilatkozta Grindeanu, aki azt sugallta, hogy az UMB erejéhez képest 2 kilométernyi alagút „nem a világ”. Arra a kérdésre, hogy nem kerül-e veszélybe a finanszírozás a 2026-os határidő elszalasztásával, a miniszter leszögezte: nem lesznek késések. „Egyértelműen, biztosan. Ne menjenek ezek után az urak után a Pro Infrastruktúrától, ők mondták azt is, hogy nem lesznek időben aláírva a szerződések az A7-es (moldvai) autópálya kapcsán sem. Száz százalékos biztonsággal mondom, hogy minden pénzt felhasználunk a PNRR-ből” – jelentette ki a szociáldemokrata politikus.

Amint az Economedia.ro portál összeállításából is kiderül, tavaly januárban kijelentette, az UMB májusban vagy júniusban nekifog a munkálatoknak, hogy aztán júliusban két hétre becsülje az időt, amíg ez megtörténik az alagutakat is magában foglaló szakaszon. Aztán augusztusban arról adott hírt, hogy a kivitelező „kicsit rendezkedett” az építőtelepen (ezt nem sokkal ezt megelőzően úgy adták a nyilvánosság tudtára, hogy az építő nagy erőkkel nekifogott a munkálatoknak).

Tavaly szeptemberben a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) arról tájékoztatott, hogy az UMB gyakorlatilag novemberben kezdi el a munkálatokat, miután benyújtja a műszaki tervet, illetve 18 hektárnyi erdőt kivonnak az erdőalap tulajdonából. Októberben Grindeanu is azt nyilatkozta, hogy egy hónapon belül meglesznek a tervvel, és akkor munkába állhatnak, amint – téli időszak lévén – megengedi az időjárás.

Mint ismeretes, az A1-es autópálya dél-erdélyi sztrádának is nevezett része kelet felől jelenleg a Nagyszebentől 22 kilométerre délkeletre, az Olt jobb partján fekvő Bojcától 188 kilométeren át folyamatos utazást biztosít (Szeben, Szászsebes, Szászváros és Déva „kikerülésével”) egészen a Hunyad és Temes megye határán fekvő Holgyáig. Itt egy kacskaringós, rendszerint zsúfolt hegyi országútra terelik a forgalmat, hogy mintegy 15 kilométer megtétele után, a Temes megyei Marzsinánál ismét autópályára térhessenek a sofőrök, akiknek onnan még 158 kilométert kell vezetniük a Nagylak II sztráda-határátkelőig, ha Magyarország, a Nyugat felé tartanak.

Pedig a dél-erdélyi sztráda Hunyad és Temes megyei szakaszainak már 2016-ra el kellett volna készülniük; miközben a többi késéssel, 2017 és 2019 között, de elkészült, a Holgya és Marzsina közötti rész jócskán „kitartott”. Ennek legfőbb oka, hogy a tervezés kezdeti szakaszában nem voltak tekintettel arra az európai uniós követelményre, miszerint a hegyes, erdős szakaszon biztosítani kell az átjárást a vadállatok számára a pálya két oldala között.

A panaszáradat miatt az útépítést hosszú ideig a környezetvédelmi engedély hiánya késleltette. Közben a román állam felbontotta a szerződést az olasz építővel, amely 2013-ban elnyerte a munkát, majd újabb hosszadalmas tervezési, engedélyeztetési, közbeszerzési folyamatok kezdődtek. Végül 2022 októberében a közlekedési tárca, a CNAIR és a kivitelező UMB – Euro Asfalt cégtársulás aláírta a szakasz megtervezéséről és megépítéséről szóló szerződést.