Negyedmilliárd euróból kap terelőutat és sztráda-összeköttetést egy erdélyi kisváros

Utat törnek. Balázsfalva gazdasági fejlődést remél az infrastrukturális beruházásoktól •  Fotó: Facebook/Gheorghe Valentin Rotar - Primar

Utat törnek. Balázsfalva gazdasági fejlődést remél az infrastrukturális beruházásoktól

Fotó: Facebook/Gheorghe Valentin Rotar - Primar

Balázsfalva polgármestere aláírta a szerződést a Fehér megyei kisváros új terelőútjának kivitelezőjével, amely csaknem 30 millió euróért építi meg a „magyar időkben” az erdélyi román önszerveződés központjának számító települést a modern „ellenség”, az elviselhetetlen forgalom uralma alól felszabadító új utat. Ráadásul ezt – egy majdhogynem tízszer költségesebb beruházás révén – összekötik majd az A10-es autópályával is a Tövis felé tervezett régi-új aszfaltcsík révén. Így a csupán 17 800 lakost számláló település nagyvárosok által is régóta mindhiába várt infrastrukturális fejlesztésekben részesül.

Páva Adorján

2024. január 19., 10:402024. január 19., 10:40

2024. január 19., 11:262024. január 19., 11:26

Gheorghe Valentin Rotar liberális elöljáró a hét elején szentesítette aláírásával a 6,8 kilométer hosszú, áfa nélkül 145 354 480 lejbe (29,2 millió euróba) kerülő terelőút megépítését rögzítő szerződést. A külső, európai uniós és bukaresti központi forrásokból finanszírozott beruházásnak két év alatt kell elkészülnie attól a pillanattól fogva, hogy minden szükséges engedélyt megadnak az illetékes hatóságok (ebből 6 hónap a tervezés és 18 hónap a kivitelezés).

A polgármester szerint a „rajtengedélyt” legtöbb 30 napon belül megadhatják, és a munkálatok előrehaladta tekintetében is rendkívül optimistán nyilatkozott: szerinte 2026 elején át is adják az útszakaszt, mely „Balázsfalva történetének legfontosabb infrastrukturális beruházása”.

Gheorghe Valentin Rotar hozzátette, a terelőútnak köszönhetően megszabadul a város az átutazó és teherforgalomtól, a folytatásként Tövis felé tervezett „gyorsforgalmi út” révén – amely valójában alsóbb kategóriájú lesz –, a Torda–Szászsebes-sztrádával létesülő összeköttetésnek köszönhetően pedig nagyot fejlődhet a helyi gazdaság is. Az sem mellékes, hogy a forgalom tehermentesítésével csökkennek a balesetekkel, illetve a lég- és hangszennyezés visszaszorításával járó önkormányzati kiadások is.

Bár a városvezető gyorsforgalmit (drum expres – DEx) emlegetett, a Balázsfalvától Tövisen át egészen az A10-es autópályáig tervezett új aszfaltcsík alacsonyabb, úgynevezett Transregio (TR) besorolású. Ez lényeges különbség, hiszen míg előbbi inkább a sztrádákhoz „hasonlít” (csak nincs leállósáv, és a menetirányokat elválasztó sáv is keskenyebb, illetve 120 km/h s megengedett sebességhatár), a TR jelzésű utak „csupán” a régi európai vagy országutak korszerűsített, biztonságosabb változata, melyek menetirányonként akár kétsávosak is lehetnek.

A Balázsfalva–Tövis–A10-es aszfaltcsík esetében jelenleg a megvalósíthatósági tanulmányon dolgoznak, a tervezőnek és a hatóságoknak január végéig kell elvégezniük a terepfelmérő munkálatokat. A Fehér Megyei Tanács, Balázsfalva és Tövis város, illetve Mihálcfalva és Alsókarácsonfalva község együttműködésével megvalósítandó beruházást 58 százalékban a meglévő DN 14B jelzésű országút korszerűsítésével valósítják meg, az össztáv 42 százaléka pedig új út építése által születik meg.

A 21,1 kilométeres aszfaltcsíkot a tervek szerint mintegy 237 millió euróból valósítják meg, a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) finanszírozásából.

Az érintett önkormányzatok közül Balázsfalva menedzseli a projektet, amely szerint az új út elkerüli a kisváros jelenlegi bejáratánál található szerpentines emelkedőt, réten halad, és nem érinti Alsókarácsonfalva belterületét, illetve Tövis ipari negyedét sem. Ugyanakkor a sofőröknek – a tervezett felüljáróknak köszönhetően – már nem kell áthaladniuk-vesztegelniük a Balázsfalva és Tövis közti három vasúti átkelőnél.

De a nagyszabású beruházás a tágabb régió számára is előnyökkel kecsegtet nemcsak a közlekedésben, hanem gazdasági téren is, hiszen gyorsabb kapcsolatot teremt az erdélyi-romániai autópálya-hálózat és a Küküllő mente települései között. A beruházás mellett kardoskodók ugyanis azzal érveltek, hogy az új út nemcsak a közvetlenül érintett települések, hanem a környező városok – Szászsebes, Gyulafehérvár, Nagyenyed, Torda, Dicsőszentmárton, Erzsébetváros és Kiskapus, illetve számos község lakói számára is előnyös Fehér, Maros és Szeben megyében; a közvetlenül érintett lakosságot százezer fősre becsülték.

A legnagyobb nyertes persze Balázsfalva, ahol – a terelőúttal – két jelentős infrastrukturális beruházás is kezdetét veszi a közeljövőben. A Kis- és Nagy-Küküllő összefolyásánál alapított város nevét első, 14. századi birtokosáról, baróti Cséry Balázsról kapta, akinek Zsigmond király adományozta a területet. Később itt, az Apafi-kastélyban írták alá 1687. október 27-én Teleki Mihály és Lotaringiai Károly herceg azt a balázsfalvi paktumot, melynek alapján Erdély Habsburg-uralom alá került, véget vetve az Erdélyi Fejedelemségnek.

Később III. Károly a fogarasi görög katolikus püspöknek adományozta az uradalmat, amely megalapozta a román nyelv és nemzeti öntudat erdélyi bölcsőjévé válást.

1848 májusában és szeptemberében a románok itt tartották nagy nemzetgyűléseiket, utóbbin a császárnak esküdtek hűséget a magyar forradalom ellen, de később is itt foglaltak állást Erdély uniója ellen. Balázsfalva a 20. század elején azon kevés erdélyi városok közé tartozott, amely román többségű volt.

Ugyanakkor az idők folyamán jelentős számú magyar közösség is lakta, amely azonban egyre csak fogyatkozott. Miközben a 2011-es népszámláláson még a 20 600 lakosból 6,3 százalék vallotta magát magyarnak, a 2021-es cenzuson a 17 800 lakosból már csak 732-en tették ugyanezt, ami 4,1 százalékot jelent. A 2020-as helyhatósági választásokon nem sok szavazaton múlt, hogy az RMDSZ – 4,6 százalékos eredménnyel – kiszorult a helyi tanácsból, négy évvel korábban az 5,9 százalék egy tanácsosi helyet biztosított.

korábban írtuk

Kérdéses magyar jövő Balázsfalván
Kérdéses magyar jövő Balázsfalván

Balázsfalva évszázadok óta a román önszerveződés erdélyi bölcsője volt, de nem annyira, hogy ne működtethetett volna magyar iskolát. Az önálló magyar oktatás a Ceauşescu-rendszerben szűnt meg, a rendszerváltás után pedig a maradványai is leépültek.  

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 02., kedd

Halálra gázolt egy kamion három munkást az autópályán

Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.

Halálra gázolt egy kamion három munkást az autópályán
2025. szeptember 02., kedd

Módosul a folyadékokra vonatkozó korlátozás a kolozsvári repülőtéren

A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.

Módosul a folyadékokra vonatkozó korlátozás a kolozsvári repülőtéren
2025. szeptember 02., kedd

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség

Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.

Megszólalt a Krónikának a „lebozgorozott” szászfenesi férfi, kivizsgálja a magyarellenes támadást a rendőrség
2025. szeptember 02., kedd

Parlagfű okozza az allergiás panaszok 80 százalékát

Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.

Parlagfű okozza az allergiás panaszok 80 százalékát
2025. szeptember 02., kedd

Börtönben kötött ki a Fehér megyei „bolti szarka”

Harmincnapos előzetes letartóztatásba került egy 45 éves maroscsügedi férfi, aki egy gyulafehérvári szupermarketből egy üveg szeszes italt lopott, majd menekülés közben a bolt egyik alkalmazottját bántalmazta.

Börtönben kötött ki a Fehér megyei „bolti szarka”
2025. szeptember 02., kedd

Házának felgyújtásával zsaroltak egy Maros megyei férfit, a gyanúsítottat őrizetbe vette a rendőrség

Zsarolás vádjával vettek őrizetbe egy Maros megyei fiatalembert, aki pénzt követelt és kapott egy balavásári férfitól azért, hogy ne gyújtsa fel a lakását.

Házának felgyújtásával zsaroltak egy Maros megyei férfit, a gyanúsítottat őrizetbe vette a rendőrség
2025. szeptember 02., kedd

Másfél éves temesvári kisfiú fulladt bele egy óvoda kertjének dísztavába

Őrizetbe vette a rendőrség annak a temesvári óvodának az igazgatóját, ahol hétfő délelőtt az udvaron található dísztóban vízbe fulladt egy másfél éves gyermek.

Másfél éves temesvári kisfiú fulladt bele egy óvoda kertjének dísztavába
2025. szeptember 01., hétfő

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen

Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.

Jókai-szobrot avatnak a koltói Petőfi-emlékünnepen
2025. szeptember 01., hétfő

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni

Az aradi önkormányzat több tucat kerékpárlopási kísérlet miatt tett feljelentést a rendőrségen, miután az újonnan bevezetett közösségi kölcsönző rendszerből sorra tűntek el a kétkerekű járművek.

„Kisajátították” egyesek a közösségi kerékpárokat, sőt megpróbálták eladni
2025. szeptember 01., hétfő

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött

Nem idegengyűlölő indítékkal támadtak a múlt héten Kolozsváron két ázsiai férfira az elkövetők ügyvédje szerint. A súlyosan bántalmazott vendégmunkás kómában fekszik, az agresszorok egyikét előzetes letartóztatásba helyezték.

Szexuális zaklatás állhatott az ázsiai vendégmunkások kolozsvári bántalmazása mögött