Neveljen is az iskola, szükséges a következetes szabályozás – Szakértő az elkülönítő szobáról, az új iskolai előírásokról

ha ez sem jár eredménnyel, áthelyezhetik a magaviseleti problémák terén visszaeső fiatalt a tanintézeten belül az évfolyam egy másik osztályába; legsúlyosabb intézkedésként felfüggeszthetik a diák iskolalátogatási jogát egy meghatározott időre. A szabályozás tartalmazza azt a kitételt is, hogy a tanórát zavaró diákok esetében a pedagógus kezdeményezheti, hogy a rendzavarót egy másik osztályterembe vezessék, továbbá tartalmazza a diákok jogait és kötelezettségeit kijelölő, úgynevezett Tanulók statútumának frissített változatát.

A szabályzat leírja, hogy egy külön terembe lehet áthelyezni azokat a gyerekeket, akik zavarják az oktatás menetét. A szabály lényege, hogy adjon egy keretet arra, hogy az iskolák specifikus helyzetekre vonatkozóan a saját működési szabályzataikba beemelve az előírásokat nem megszegve tudjanak sajátos szabályokat alkotni” – magyarázta az oktatási szakember.

a pozitív magatartásbeli példák, értékek felmutatására, a pedagógus-diák kapcsolatot erősítő, pozitív fegyelmezési eljárások, nevelési módszerek elsajátítására és alkalmazására fektessék” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.

Rámutatott, nagyon fontos az, hogy szükség van a szabályokra az iskolák működéséhez, hogy ne következzenek be kaotikus, extrém helyzetek, keretet adjanak egy pozitív szervezeti kultúra kialakításának, de szükség van következetesen betartható, igazságos és méltányos nevelési értékrendre és viszonyrendszerre alapozó iskolai szabályzókra is. „Lényeges, hogy ne csak a szabály kedvéért hozzunk szabályt, hanem hogy a nevelés eszközeivel alakítsunk ki egészséges és pozitív hangulatú, értékrendű közösségeket.” – mondta az oktatási szakember. Hangsúlyozta, a következetesen és jól alkalmazott szabályok felmutatják és erősítik a pozitív példát.

„Ezeket a jelenségeket úgy lehet megelőzni, hogy létezik és működik egy szabályozás, ami lehetővé teszi bizonyos iskolai intézkedések foganatosítását. És ezt nem tanulói jog, pedagógusi jog, személyes jog szemszögéből kell megvizsgálni, hanem abból a szemszögből, hogy a diákok számára az iskolában olyan légkört kell kialakítani, amely bátortalanítja az extrém magaviseletet, kiemeli a helyes magatartást. Természetesen, ez vonatkozik pedagógusokra is. Tehát a pedagógusnak is be kell tartania a pedagógiai szabályokat, a diákok jogait, pozitív és támogató viszonyulással kell törekedjen a helyes és együttműködő pedagógus-diák viszony kialakítására, és ehhez normális keretet kell biztosítani iskolai szabály és szokásrendszereink révén – még egyszer mondom, elsősorban megelőző jelleggel, és nem tiltó és büntető eszközként” – hívta fel a figyelmet Ferencz-Salamon Alpár.

Magyarországon a szeptember 1-jei tanévkezdés után nagy port kavart, hogy betiltották a mobilok órák alatti használatát, közben meg oktatási céllal lehet használni az okostelefonokat a tanintézetekben. A gyakorlatban ez számos európai országban működni fog: például Olaszországban az idei tanévtől tiltották be, és Görögországban is tilos mobilt használni az iskolában. Romániában évek óta gyakorlat, hogy elveszik a diákoktól az okoseszközt az iskolában, de voltak helyek, ahol ezt szigorúan betartották, máshol meg nem annyira.

„Azokban az iskolákban, ahol ezt korábban bevezették és következetesen betartották, nem csak arra fektették a hangsúlyt, hogy elvesszük a telefont és kész, hanem meg is magyarázták a miértet a diákoknak, gazdag iskolai életet működtettek a telefon használatának alternatívájaként (szünetrendezvények és események, virágzó és kreatív diákélet, sulirádió, vetélkedők stb.) ott a szabály szervesen beilleszkedett az iskolai szervezeti kultúrájába” – magyarázta az oktatási szakember. Úgy fogalmazott, meglátása szerint

„Akkor van gond, ha egy iskolai szabályzat csak szabályzatszinten marad, és nem rendelődik hozzá nevelési koncepció is. Ha például csak tilos szivarozni az udvaron, de nem mondjuk el, hogy a dohányzás milyen mértékben káros az egészségre, nem erősítjük azt meg egy nevelési programmal is, akkor a tinédzser kimegy az épületből, vagy elbújik valahol cigizni.” – mondta az RMPSZ oktatási alelnöke. Arról is beszélt, hogy a szabályzóknak vannak „elvarratlan szálai”, illetve olyan előírásai, amelyek nem a törvény által promovált szellemben íródtak.

nem teszi lehetővé a csoportbontást, csak nagyon limitált körülmények között közelíti meg a tantárgyköziséget, az egyéni fejlesztést, a felzárkóztatást. És amit személy szerint nem tartok az új törvény szelleméhez illeszkedőnek, hogy a szabályozó bevezeti az ötödik osztály előtti felvételi rendszerének lehetőségét. Ezt nem tartom semmilyen szempontból helyesnek, mert ezzel az intézkedéssel, amennyiben megvalósul, elmélyíthetik az iskolák közötti méltánytalan helyzeteket, erősítik a rosszul értelmezett elitizmust, tovább ösztönzik az elitiskolák létrehozását olyan körülmények között, hogy az oktatásfejlesztési törekvések pontosan ellentétes irányba, az oktatás minőségének egyszintre hozásában, az iskolák közötti különbségek minél nagyobb mértékben történő felszámolásában kellene megnyilvánuljanak. És akkor ennek bevezetésével egyre távolabb esünk attól, hogy oktatási rendszerünk egyenlő és méltányos módon biztosítsa a minőségi oktatáshoz való jogot minden diák számára, elv, amelyre egyébként a teljes oktatási törvény alapszik” – ecsetelte Ferencz-Salamon Alpár. A 2024/2025-ös tanév szeptember 9-én kezdődik, a diákok először az október 25-ei, pénteki oktatási nap lezárultával kapnak (bő) egyhetes vakációt.

korábban írtuk

Diákfegyelmezés: új szabályokat vezettek be

Hétfőn megjelent a romániai Hivatalos Közlönyben, így életbe lépett a diákok jogait és kötelezettségeit szabályozó úgynevezett Tanulók statútumának frissített változata.