Fotó: A szerző felvétele
2009. augusztus 03., 08:452009. augusztus 03., 08:45
Farkas Iván, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) országos tanácsának elnöke, Duray Miklós, az MKP alelnöke, Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke, Nagy Péter, az MKP ifjúsági csoportjának elnöke, illetve Loncz Attila és Pogány Erzsébet jött el a bihari RMDSZ-szervezet meghívására a nagyváradi városháza dísztermébe. Az impozáns szecessziós ülésterem díszasztala mögött a házigazdák egy, az Anyanyelvünkért feliratot hordozó táblát helyeztek el. Mint ismeretes, a szlovákiai nyelvtörvény több pontban is korlátozza a kisebbségi nyelvek, sőt a szlovák nyelvjárások használatát, és az új szabályok megsértéséért akár 5000 euróig terjedő pénzbüntetést ír elő.
| A szlovák nyelvtörvény miatt kezd elfajulni a régi keletű viszály Szlovákia és Magyarország között – írta pénteki kiadásában a The Economist. A tekintélyes brit gazdasági-politikai folyóirat szerint a magyar ajkú lakosság az anyanyelv használati joga elleni közvetlen támadásnak tartja a törvényt, csakúgy, mint Magyarország politikusai. Az írás szerint Szlovákia „balos irányzatú populista kormánya” azóta „szurkálja” Magyarországot, amióta 2006-ban hatalomra került. A The Economist részleteket ismertet a nyelvtörvényből, felidézve, hogy ötezer euróig terjedő bírságra számíthat, aki a szlovák nyelv nyilvános használatát előíró jogszabályt megsérti. A magyar kisebbség egyik pártja, amely az alkotmánybírósághoz fordult, „19. századi nyelvi imperializmusnak” nevezte a törvényt, a szlovák vádak szerint azonban a magyarok „vágyakoznak vissza a 19. századba”, amikor a Habsburg-érában uralták a térséget. „Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint a valós problémát azok jelentették, akik erővel próbálták rászorítani a déli országrészben élő szlovákokat a magyar nyelv megtanulására” – írta elemzésében a The Economist. A lap szerint ugyanakkor a nagy kérdés az, hogy mit jelent a szlovák nyelv „nyilvános” használatának kötelme. Köteles-e például egy magyar ajkúak által látogatott szavalókör megszervezni, hogy az összejövetelein elhangzottakat lefordítsák szlovákra? Talán nem, mégis furcsa, hogy manapság az Európai Unióban ilyesmi miatt kelljen aggódni, véli a brit újságíró. A The Economist szerint a választások előtti szereplési vágy is tüzeli a viszályt. Fico népszerűségi mutatói rekordokat döntenek, és ez segít elterelni a figyelmet olyan ügyekről, mint a korrupció és a gazdasági hanyatlás. Bálint Eszter |
A meghívottak közül elsőként felszólaló Duray Miklós egyenesen laborvizsgálatnak nevezte azt, ami jelen pillanatban Szlovákiában folyik, és azt mondta, ennek az „analízisnek” az eredményeit máshol is fel lehet használni. „Törvényszerű-e a nemzetek fejlődésében a gyűlölet, az ellenségkép keresése?” – tette fel a kérdést. Meglátása szerint a törvény nem azért fasiszta, mert az állam nyelvét védi, hanem azért, mert kizárólagos. Szlovákiában már él és tevékenykedik a nyelvrendőrség, amely a kulturális fasizmust szolgálja ki azzal, hogy megbüntet bárkit, aki akár írásban, akár közbeszédben nem a szlovák hivatalos helységneveket használja, vagy akár magyar kulturális eseményt nem konferál fel szlovákul. Duray szerint tragikus, hogy ilyesmi az Európai Unió egyik tagországában megtörténhet, s teret kaphat az etnikai alapú totalitarizmus.
A sovinizmus kísértete járja Szlovákiát – fogalmazott Farkas Iván. Az MKP országos tanácsának elnöke azt mondta, a romániai magyarság szolidaritása nagyon sokat jelent, hitet és erőt ad a további harcokhoz, miközben a szlovák kormány nyilvános asszimilációs politikát folytat. „Az, hogy a nyelvtörvény értelmében például a kétnyelvű reklámpannókon (csak magyar nyelvűekről szó sem lehet) a szlovák szövegnek mindig fölülre kell kerülni, egyértelműen azt sugallja: amíg nem beszélsz az állam nyelvén, csak másodrendű lehetsz az országban” – mondta Farkas.
A büntethetőség elsősorban az időseket sújtja, „akiknek a feje fölött négyszer-ötször változott az országhatár, és ők csak magyarul beszélnek” – mondta. Elmesélte: megkönnyezte a Duna Televíziónak a Csíksomlyóra tartó címeres vonat útjáról szóló filmjét – az Erdély-szerte fellelhető kétnyelvű helységnévtáblák puszta léte, illetve az ezeréves határon álló őrbódé felújításának már az ötlete is elképzelhetetlen a Felvidéken. Farkas Iván képviselőként jelen volt a tervezet parlamenti vitájánál is, és fel is olvasta szlovák képviselőtársainak néhány felszólalását, amelyekkel a magyar honatyákat hurrogták le és tették nevetségessé tiltakozásukat.
Mézes Rudolf szerint a felvidéki magyarság egyetlen lehetősége a polgári engedetlenség, ám mindannyian félnek a nyelvtörvény következményeitől, hiszen a jövőjük forog kockán. Nagy Péter elmondta: az ifjúsági csoport és a párt vezetősége már szervezi a nagyszabású tüntetést, amelyre szeptember elsején Dunaszerdahelyen kerül majd sor, az MKP tiltakozó nagygyűlésével egy időben, amelyre Európa összes kisebbségének képviselőit hívják és várják. Az ifjúsági csoport alkotmánybírósági beadványa is készülőben van.
A gyűlésen részt vett Kelemen Hunor, az RMDSZ ügyvezető elnöke és államfőjelöltje, aki előrevetítette: a bihari szervezet szolidáris kiállásához még sokan fognak csatlakozni. „Veletek vagyunk, számíthattok ránk!” – fogalmazott. Winkler Gyula RMDSZ-es európai parlamenti képviselő megígérte, további vitákat fog még kavarni a szlovák nyelvtörvény az EP-ben. A választmány végül állásfoglalást fogadott el, amelyben felszólítja a szlovák pártokat, vonják vissza a módosításokat, illetve sürgeti az EP illetékeseit, lépjenek közbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Majka életveszélyes fenyegetést kapott, és emiatt lemondta a sepsiszentgyörgyi SIC Fesztre tervezett koncertjét. Majka ezt szerdán a Facebook-oldalán jelentette be.
Látogatottsági adatok