Biztatás a választásokra. Szijjártó Péter szerint a magyar kormány drukkol a Kelemen Hunor vezette RMDSZ-nek
Fotó: Borbély Fanni
Minél jobb eredményt ér el az RMDSZ a választásokon, annál jobb Magyarország és Románia együttműködése, annál jobb a magyarság élethelyzete Romániában, ezért összenemzeti érdek, hogy az RMDSZ minél erősebb legyen – hangoztatta Szijjártó Péter pénteken Csíkszeredában, Kelemen Hunorral, az RMDSZ államfőjelöltjével közösen tartott sajtóértekezletén.
2024. november 15., 17:082024. november 15., 17:08
A külgazdasági és külügyminiszter rámutatott: a magyar külpolitika két fontos célkitűzése az, hogy Magyarország és Románia együttműködése minél jobb legyen, illetve az erdélyi, székelyföldi magyarság életkörülményei javuljanak, és tapasztalata szerint mindkét erdélyi célkitűzés szoros összefüggésben áll az RMDSZ erejével. Úgy értékelte: jó remény van arra, hogy az RMDSZ a küszöbönálló parlamenti- és elnökválasztáson is ugyanolyan kiváló eredményeket ér el, mint júniusban az EP- és önkormányzati választásokon.
A tárcavezető az MTI szerint elmondta: csíkszeredai megbeszélésükön áttekintették Kelemen Hunorral a következő időszak legfontosabb teendőit. A három legfontosabb feladat közé sorolta Románia teljes körű schengeni csatlakozásának megvalósítását, a határátkelőhelyek számának bővítését és az erdélyi gazdaságfejlesztési programot. Rámutatott: a schengeni csatlakozás tekintetében a románok és a magyarok nemzeti érdekei teljes mértékben egybeesnek. Ezért – az eddigi négy hónaphoz hasonlóan – a magyar európai uniós elnökség a hátralévő időben is „minden követ meg fog mozgatni” annak érdekében, hogy Románia beléphessen a schengeni övezetbe.
Szijjártó Péter áttekintette Kelemen Hunorral a következő időszak legfontosabb teendőit
Fotó: Borbély Fanni
„Nekünk az az érdekünk, hogy a határ két oldalán élő közösségek életét a lehető legszorosabb szövetek köthessék össze” – mutatott rá Szijjártó Péter. Magyarország mielőbb gyakorlatba akarja ültetni azt a megállapodássorozatot, amelynek nyomán öt új határátkelési lehetőség nyílik a magyar-román határon. „Közösen készítünk elő két új autópálya-kapcsolatot. Ez ugye Magyarországon az M49-es és a 44-es autópályát vagy gyorsforgalmi utat jelenti. Készítjük elő egy híd újjáépítését Magyarcsanádnál és egy közúti átkelőhely építését Kübekházánál. Korábban az önök közlekedési miniszterével aláírtam a megállapodást a Szeged – Temesvár vasútvonal előkészítéséről” – részletezte a külgazdasági és külügyminiszter.
A harmadik fő feladat, a gazdaságfejlesztési program folytatása kapcsán kifejtette: eddig hatezer vállalkozás kapott már támogatást, létrejött 170 milliárd forintnyi beruházás, és a legújabb, négy megyét érintő pályázati kiírás keretösszegét a magyar kormány 10-ről 25 milliárd forintra emelte annak érdekében, hogy a rendkívüli igényeket ki tudja elégíteni.
Magyarország külügyminisztere a három legfontosabb feladat közé sorolta Románia teljes körű schengeni csatlakozásának megvalósítását, a határátkelőhelyek számának bővítését és az erdélyi gazdaságfejlesztési programot
Fotó: Borbély Fanni
Kelemen Hunor a sajtóértekezleten kiemelte: az RMDSZ akkor tudja a Romániában élő magyar közösség biztonságát, szülőföldön való boldogulását, megmaradását segíteni, ha rendelkezik parlamenti és lehetőség szerint kormányzati eszközökkel, ehhez pedig szüksége van az erdélyi magyarság támogatására. Elmondta: ahhoz például, hogy az ellenzéki Mentsétek Meg Romániát Szövetség (USR) elhibázott közigazgatás-átszervezési törvénykezdeményezését a parlament elutasítsa, az RMDSZ-nek partnerekre van szüksége, amihez ott kell lennie a parlamentben, lehetőleg a kormánytöbbségben.
„A nyelvi jogokkal kapcsolatosan az oktatásban és a közigazgatásban használható anyanyelvi jogokat hasonlóképpen meg kell szilárdítani, az igazságszolgáltatásban pedig alkalmazni kell, ezek az első lépések. Egy kormányzati szerepvállalás ehhez lehetőséget ad” – magyarázta Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke kifejezte reményét, hogy a szövetség jelöltjei november 24-én és december elsején is megkapják a magyar emberek támogatását, akárcsak a június 9-i európai parlamenti és helyhatósági választások alkalmával.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök pénteken közös beszélgetésen is részt vett a Csíki Moziban, a kampányrendezvény az alábbi videóban megtekinthető.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!