Nacsa Lőrinc: mi közösen, magyarok bebizonyítottuk, hogy ma is méltók vagyunk örökségére
Fotó: Facebook/Antal Géza
A magyarság nem hasonult meg és semmilyen nyomásra nem mond le Szent István értékeiről, megtartotta a keresztény Magyarországot abban a valójában, amelyben az államalapító király ezer évvel ezelőtt ráhagyta – hangsúlyozta Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár szerdán Kolozsváron.
2025. augusztus 20., 16:252025. augusztus 20., 16:25
2025. augusztus 20., 18:132025. augusztus 20., 18:13
Nacsa Lőrinc a Szent Mihály-templomban vett részt a nemzeti ünnep és az új kenyér megáldása alkalmából tartott ökumenikus ünnepségen.
Az államtitkár a Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem program keretében, a Pro Agricultura Alapítvány szervezésében megvalósult ünnepségen mondott beszédében a magyar népnek a Szent István-i örökség melletti ezeréves kiállását hangsúlyozta.
Ezért tudtunk megmaradni ezer éven át itt a Kárpát-medencében, és az eljövendő ezer évben is ez fog bennünket megtartani” – húzta alá.
Nacsa Lőrinc felidézte, augusztus 20-át az aktuális politikai érdekeknek megfelelően sokszor megpróbálták megváltoztatni, más jelentéstartalommal megtölteni, átnevezni, de valódi értékét sosem tudták kitörölni a magyar emberek szívéből.
– mondta. Hozzátette: a magyarok megtanulták fenntartásokkal kezelni a pillanatnyi múló ideológiákat és felismerni a valódi értékeket, amelyekre szilárd jövőt lehet építeni, mint a magyarság, kereszténység, európaiság.
„Ezek azok az eszmék, amelyre államalapító Szent István királyunk országát építette, s amelyek ezer év távlatából sem veszítettek értékükből. Ezért mi ma is erre a hármasra kívánunk építkezni” – összegezte. Közölte, Szent István bölcsen döntött, amikor bevezette Magyarországot Európába, mivel a kontinens akkor a biztonságot, a békét és a kereszténységet jelentette. Úgy vélte, ma épp ezek az eszmék kerültek veszélybe.
és ebből ma sem vagyunk hajlandóak engedni” – húzta alá.
Az államtitkár hangsúlyozta, a magyaroknak a keresztény értékrendjük és nemzeti önazonosságunk adott erőt, tartotta meg őket a szétszakítottságban is, ami „közös érdem”.
„A Kárpát-medence magyar közösségei, a diaszpóra magyarsága és az anyaországi magyarok mind közösen alkotjuk a nemzetet, amely nem ismer sem földrajzi, sem lelki határokat. Együtt építjük és erősítjük a bennünket összefűző köteléket” – mondta. Hozzátette, büszkeségre ad okot, hogy Magyarországnak olyan kormánya van, „amely nemcsak partnere, hanem kezdeményezője is ennek az építkezésnek.
Az új kenyér megáldása alkalmából tartott ökumenikus ünnepség
Fotó: Facebook/Antal Géza
Ez a magyar nép számára az összetartozást is jelenti, mivel a programnak karitatív, nemzetegyesítő jellege van.
„Nekünk minden egyes búzaszem számít, éljen bárhol a világon” – jelentette ki a program nevét parafrazálva.
Bejelentette, hogy a program keretében Kolozs megyében több mint 15 tonna búza gyűlt össze. Az idei lisztet és kenyeret a kalotaszentkirályi és válaszúti szakiskoláknak ajánlják fel.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke Szent István király személye mellett az általa alapított államra emlékeztetett, és arra, hogy volt időszak, amikor a magyar államiságot Erdély tartotta meg.
– mondta az Erdélyi Fejedelemség korára utalva.
A nemzeti ünnepen tartott ökumenikus szertartáson László Attila Kolozs-dobokai római katolikus főesperes, Fehér Attila evangélikus-lutheránus esperes, Gál Sándor református kancellár és Rácz Norbert Zsolt unitárius lelkész mondott imát és áldást az új kenyérre.
Az ünnepségi alkalmat Nyisztor Ilona és Mátyás Mónika pusztinai népdalénekesek éneke és Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész szavalata tette ünnepélyesebbé.
A nemzet születésnapja nemcsak az ország ünnepe, hanem minden magyaré – hangoztatta Varga-Bajusz Veronika államtitkár szerdán a szatmárnémeti római katolikus székesegyházban a Partiumi Magyar Napok keretében rendezett augusztus 20-i ünnepségen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!