Múzeum lesz a görgényszentimrei kastélyban

A Maros megyei múzeumnak adta át a görgényszentimrei önkormányzat a Rákóczi–Teleki–Bornemisza-kastélyegyüttest, mivel annak fenntartási költségei meghaladták anyagi lehetőségeiket. A viszonylag jó állapotban levő épületegyüttesben helytörténeti és természetrajzi múzeumot, valamint kastélyszállót kívánnak kialakítani. 

A három régi épületben a 20. század végétől erdészeti iskola működött. Az 1960–1970-es iskolabővítés során a régi kastéllyal szemben levő szabad területre új iskolakomplexumot épített a román állam. Ekkor a régi épületekben csupán néhány tanterem maradt, a felszabadult helyiségekben természetrajzi múzeumot rendezett be az erdészeti iskola.

Az 1990-es években a diáklétszám és az állami támogatás is jócskán megcsappant. Ilyen körülmények között az iskolaközpont tovább nem tudta vállalni a kastély, valamint a húszhektáros arborétum karbantartását, ezért néhány éve átadták az épületeket a görgényszentimrei polgármesteri hivatalnak.

Keresik az anyagi forrásokat

„Szerencsére nem fogtak hozzá holmi szakszerűtlen beavatkozásokhoz, hanem egyenesen a megyei tanácshoz és a múzeumhoz fordultak, hogy közösen találjunk megoldást az épületek sorsára. A jövő évben elkezdjük az engedélyezési folyamat előkészítését, hogy aztán megtörténjen a teljes rehabilitáció. Majd ehhez anyagi forrásokat keresünk” – nyilatkozta a Krónikának Soós Zoltán múzeumigazgató.

A tervek szerint az épületek egy részében helytörténeti múzeum működik majd. Egy épületszárnyban a vidék természetrajzi sajátosságait mutatnák be, benne a híres arborétum történetével, az épület fele pedig egy kastélyszállónak adna otthont, hogy annak bevételéből hosszú távon megfelelően lehessen karbantartani az épületeket.

A görgényszentimrei épületeknek nincs örökösük, ugyanis nem valamely erdélyi főúri vagy nemesi család birtokolta őket. A görgényi uradalom mindig a király tulajdonában volt. Soha nem került magánkézbe. Miután Erdély fejedelemség lett, az erdélyi fejedelem rendelkezett a vár és az uradalom fölött. Mivel a vidék messze esik Bécstől, a Habsburgok a Bornemisza családnak adták haszonbérbe az uradalmat. Huszonkét falu tartozott a birtokhoz.

A fő tevékenység az erdőkitermelés volt. Később az udvar kivásárolta a szentimrei uradalmat és kastélyt. Ezután többéves pereskedés folyt a Bornemisza család és Bécs között. Ez úgy zárult, hogy a család visszakapta azt a pénzt, amit a kastélyra és a környékére fordított. Másfél évszázadig a Bornemiszák tartották fenn az épületeket.

Úgy tűnik, a bécsi udvarnak az volt a célja, hogy Rudolf herceg vadászkastélyként használja a görgényszentimrei épületegyüttest, illetve Erzsébet királyné birtokaihoz tartozott a vidék, de az 1880-as évek végére kiderült, hogy nem tudják fenntartani és gondozni, ezért erdészeti iskolát létesítettek ott – ismertette az épületek történetét a múzeumigazgató.

Szerződnének az iskolával

A Maros megyei múzeum valószínűleg szerződést köt majd az Erdészeti Iskolaközponttal, hogy oktatási célokra használhassák, és ennek fejében továbbra is rendben tartsák a növényritkaságokat is tartalmazó arborétumot, mint ahogy eddig is tették. A múzeum erdészeti szakértőt fog alkalmazni, aki gondját viseli majd a parknak.

Egyébként Görgényszentimrének nem a Rákóczi–Teleki–Bornemisza- kastély az egyetlen nevezetessége. A Görgény-patak fölé magasodó Várhegy tetején állt egykor a székely ispánok várkastélya, melynek ma már csak a romjai láthatók. Itt már folytak ásatások, és Soós Zoltán szerint egy igen gazdag lelőhelyről van szó, ahol folytatni fogják a feltáró munkát.