Mit építhetünk ezután engedély nélkül?

A jövőben ugyanis háromféle helyzettel találkozhatunk:

• lesznek munkálatok, amelyekhez továbbra is szükség lesz a hagyományos építési engedélyre;
• lesznek olyanok, amelyeket egyszerűsített bejelentési eljárással lehet elvégezni;
• és olyan beavatkozások is, amelyekhez egyikre sem lesz szükség.

Falun garázs, terasz vagy nyári konyha is épülhet engedély nélkül

A leglátványosabb könnyítések egy része a falusi ingatlanokat érinti: az új jogszabály 294. cikke alapján egyszerűsített bejelentési eljárással lehet majd bizonyos új melléképítményeket létrehozni falusi települések belterületén.

A könnyítés nem alkalmazható védett területen vagy műemléki védőövezetben, és a metropoliszövezetekhez tartozó falusi települések is kiesnek ebből a körből.

Vagyis nem általános szabály, hogy ezentúl egy 50 négyzetméteres garázst bárhol engedély nélkül fel lehet húzni.

Az egyszerűsített eljárás ugyanakkor nem csak új melléképületekre vonatkozik: ide tartozik például a meglévő kerítés cseréje, bizonyos tetőátalakítások, illetve egy már meglévő épület legfeljebb 25 négyzetméteres bővítése, amennyiben az kizárólag mosdó vagy műszaki helyiség kialakítását szolgálja.

Az engedély nélkül nem azt jelenti, hogy papír nélkül

Az új szabályozás egyik könnyen félreérthető eleme éppen az „engedélymentesség”. Az egyszerűsített bejelentési eljárás ugyanis nem egyenlő azzal, hogy az ingatlan tulajdonosa egyszerűen értesíti a polgármesteri hivatalt arról, hogy másnap építkezni kezd.

A hatóságnak 15 munkanapja lesz megvizsgálni a bejelentést. Ha ez alatt nem emel kifogást, életbe léphet a hallgatólagos jóváhagyás mechanizmusa. A törvénykönyv ezen túl további, a munkakezdésre vonatkozó határidőt is meghatároz, a bejelentés alapján elvégezhető munkálatokra pedig legfeljebb hároméves érvényességi idő vonatkozik.

Lesz, amihez még egyszerűsített bejelentés sem kell

Az új rendszer harmadik kategóriájába azok a kisebb munkák tartoznak, amelyekhez sem hagyományos építési engedélyre, sem a 294. cikk szerinti egyszerűsített bejelentési eljárásra nincs szükség.

Ez azért fontos különbség, mert a köznyelvi „engedély nélkül építhető” megfogalmazás valójában több különböző jogi helyzetet fed le: egyes munkáknál valóban teljes formai mentességről beszélhetünk, másoknál egyszerűsített bejelentés szükséges, megint másoknál – például egyes napelemes rendszereknél – külön előzetes értesítési szabály érvényesül.

Ez azért is lényeges, mert az új szabályozás parlamenti elfogadása körül megjelent sajtóhírekben több olyan általános korlátozás is szerepelt – például kétméteres telekhatártól való távolság vagy négyméteres maximális magasság –, amely általános feltételként már nem szerepel a kihirdetett törvény 294. cikkében. Ezek helyett az adott település rendezési terve és helyi szabályzata határozhatja meg, hogy konkrétan hová és milyen paraméterekkel lehet építeni.

Az egyszerűbb eljárás elmulasztása is sokba kerülhet

Az új rendszer könnyít a bürokrácián, de nem érdemes összekeverni az egyszerűsítést a szabályok eltörlésével. Ha egy munkálathoz egyszerűsített bejelentés szükséges, annak elmulasztása 5000 és 50 000 lej közötti bírságot vonhat maga után.

Az új törvénykönyv a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után 15 nappal lép hatályba, és hatálybalépése nem függ attól, hogy addigra valamennyi végrehajtási szabály elkészül-e. Ez azért lényeges, mert például az egyszerűsített bejelentés egységes formanyomtatványát külön miniszteri rendeletnek kell meghatároznia.

A központi és helyi hatóságoknak 2026. december 31-éig kell hozzáigazítaniuk belső szabályzataikat és eljárásaikat az új rendszerhez.