Mindennapi kenyerünk

A másik vásárló inkább a fehéret kedveli, abból is a kisebb, szeletelt változatot, de van, aki teljes kiőrlésű lisztből készült, alacsony szénhidráttartalmú barna-, különféle magvakkal meghintett kenyérre esküszik. Az árak elfogadhatóak: 1 lej 70 baniért is lehet kenyeret venni, az egy kiló húsz dekás krumplis kenyérért 3 lej 20 banit kérnek. Az iskolásokat pedig péksütemények várják, egy lejért ropogós töltött kiflit, 1 lej 70 baniért kolbászos kiflit kínálnak. Ezek a gyergyószentmiklósiak számára ismerős péktermékek olyan pékségben készülnek, amely a kolozsvári Consact tanácsadó cég és a csíkszeredai Studium Kft. közös pályázata révén az elsők között esik át a pékségek EU-szabványosításának procedúráján.

Románia valamennyi pékségének 2009. január elsejétől az európai normáknak megfelelő szabvány szerint kell működnie. A Studium és a Consact Hargita, Kovászna és Maros megyében segít a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítésében. A PHARE ügynökségnél nyert 87 ezer eurós pályázatuk a pékségek számára ingyenesen lehetővé teszi a tanácsadást és az élelmiszer-biztonsági rendszer kiépítését, a program keretében pékek szakképesítése is zajlik.

„A pályázat 14 Hargita megyei, egy Kovászna megyei és egy Maros megyei cég szabványosítására nyújt lehetőséget” – magyarázta Gál Ildikó programfelelős, a csíkszeredai Studium Kft. munkatársa. Kerekes László, a Consact tanácsadó cég vezetője elmondta, a megadott dokumentáció alapján előbb felmérik az illető cégek infrastruktúráját és működési rendszerét, majd a tanácsadás keretében rávilágítanak a hiányosságokra. Bizonyos határidő lejártával összegzik a változtatásokat, és ez alapján állítják össze azt a dokumentációt, amely tanúsítja, hogy az illető cég illeszkedik az európai normákhoz. „A paraméterek csak olyan kívánalmakat tartalmaznak, amelyek teljesíthetők és amelyek nélkül a 21. században nem működhet élelmiszer-ipari egység” – nyomatékosította Kerekes.

Minőségi termelés a cél

Szilágyi Sándor, a Fapicom egyik tulajdonosa örül a lehetőségnek, hogy az ő cége elsők között megy át ezen a procedúrán, hiszen célja hosszú távon minőségi pékárut tenni a gyergyóiak asztalára. Egyébként a Fapicom tulajdonosai egy éve alakították át az 1991-től működő pékségüket. „Megalakulásunktól 2007 szeptemberéig két helyiségben dolgoztunk, a Békény utcai részlegen kenyeret sütöttünk, a Bucsin negyed egyik tömbházának földszintjén, amelyet eredetileg üzletnek szántunk, péksüteményeket készítettünk” – magyarázta Szilágyi. Nem rejtette véka alá azt sem, hogy ezek a termelőhelyiségek nem feleltek meg az aktuális követelményeknek. „A gépek zajosak és porosak voltak, szűk termelőfelületre szorítottuk be ezeket” – mesélte. A változtatásra azután adódott lehetőség, ahogy sikerült megvásárolniuk az egykori lenfonóda egyik lerobbant csarnokát. „Egy nagy, üres, lepusztult csarnok volt, ahol újra kellett tervezni a belső elosztást, termelőfelületet, öltözőket, mosdókat, étkezőt és irodákat kellett kiképeznünk” – magyarázta Szilágyi. A beruházás „nem fért bele” semmilyen pályázati kiírásba, így banki hitelből valósították meg.

Egy rakoncátlan tincs sem látszhat

A felújított részlegen – ahol naponta 4000 kenyeret és több mint 400 kiló péksüteményt készítenek – már Nagy Sándor, Szilágyi társa kalauzolt végig. „Ez az előírás, mi sem megyünk be utcai öltözetbe a termelőhelyiségbe” – mondta Nagy, miközben fehér köpenyt öltöttünk, és a hajzatot teljesen befedő fehér sapkát tettünk fejünkre. A kenyértésztát méretes dagasztóedényekben készítik elő, amelyekben a munka nehezét gépi karok végzik, a pékek pedig rutinos mozdulattal egyszerre két kenyeret formáznak két kézzel. A kenyértészta elektromos kemencében sül szép ropogós pirosra.

Mindenki fehér ruhát visel, és fehér turbánszerű sapkája van, ami alól nem lóghat ki még egy rakoncátlan hajtincs sem. „Isten őrizz, hogy bárki is hajszálat találjon valamelyik termékünkben” – mondta Nagy, miközben az étkezőbe tessékelt, ahol civilizált körülmények között, külön helyiségben uzsonnázhatnak a pékek. A több helyiségből álló öltözőt is körbejártuk; itt az alkalmazottak előbb kibújnak utcai ruhájukból, zuhanyoznak, és egy másik öltözőben öltik fel a fehér munkaruhát. A helyiségek világosak, nincs por és a szellőzőberendezésnek köszönhetően nem terjeng a levegőben a pékségek környékéről ismert édeskés illat. „A kenyér ára a piaci árhoz fog igazodni, a beruházásaink és a tanúsítvány beszerzése nem növeli az árát” – szögezte le Szilágyi Sándor.