
Mihai Viteazul névre keresztelnék Nagyváradon a helyiek által csak Olasziként ismert parkot. Az erre vonatkozó tervezetet a polgármesteri hivatal már továbbította a prefektúra illetékes bizottságához jóváhagyásra, hogy aztán a városi tanácsülésen szavazásra bocsájthassa.
2013. május 17., 11:412013. május 17., 11:41
2013. május 17., 11:542013. május 17., 11:54
Nem ez az első eset egyébként, amikor Ilie Bolojan kezdeményezi az egykori Olaszi temető felszámolásával kialakított park átnevezését, nemrég még Parcul Liniştii, azaz a Csend Parkja nevet akarta annak adni, holott a román lakosság is Olosigként emlegeti a parkot.
A mostani névadási javaslatról ugyanakkor ez idáig a helyi önkormányzati képviselők nem is tárgyaltak. Sárközi Zoltán RMDSZ-es tanácsos is csak a Krónikától értesült a hírről, és megdöbbenéssel fogadta azt. „Mióta ellenzékbe kerültünk, semmit nem osztanak meg velünk\" – mondta. Hozzátette: amíg a tanácsülési anyagba nem kerül be, ő sem ismeri a névválasztás okait, s csak abban bízik, hogy a kormányhivatal nem ad zöld utat a tervezetnek. Sárközi ugyanakkor nem tartja jó ötletnek, hogy Mihai Viteazul legyen az egykori temetőből lett park hivatalos neve, már csak azért sem, mert a havasalföldi fejedelemről már neveztek el utcát, ez pedig zavaros helyzetet teremthet. „Mi sem javasoltunk Petőfi Sándor utcát, hiszen már létezik Petőfi park\" – magyarázta Sárközi, aki a park esetében a „jól bejáratott\" Olaszi név megőrzését javasolja, „amelyik beépült a köztudatba és senkit nem zavar.\" „A városrendezéssel kapcsolatban rengeteg hír felmerült, de amíg azok nem hivatalosak, addig nem tudok véleményt alkotni\" – válaszolta ugyanakkor kérdésünkre Sárközi.
Fleisz János történész, volt városi közgyűlési tag sem látja annak értelmét, hogy ne a régi történelmi elnevezést hivatalosítsák. „Már nem vagyok városi tanácsos, de tavaly és tavalyelőtt többször használták a Parcul Liniştii, azaz a Csend Parkja elnevezést. Már akkor is mondtam, hogy nem tartom jó ötletnek a történelmi nevek eltörlését\" – jelezte lapunk megkeresésére. Arra is emlékeztetett, hogy annak idején nem is került szóba Mihai Viteazul neve. „Köztudott, hogy Váradon csak átutazott, mindössze egy éjszakát töltött el itt\" – emlékeztetett Fleisz, megerősítve azt, hogy a fejedelemnek nem volt szoros kapcsolata Bihar megye székhelyével, nem úgy mint például Sztarill Ferencnek, várad egykori építészének, akinek a munkáját Várad-Olaszi őrzi, és ráadásul épp az egykori Olaszi temetőben volt eltemetve.
Sajtóinformációk szerint Ilie Bolojan városrendezési terve áll a döntés hátterében. A polgármester a csütörtökön felröppent híresztelések szerint azért javasolja a Mihai Viteazul nevet, mert a fejedelem szobrát a Szent László térről a parkba szeretné költöztetni, hogy aztán a helyére emelje Ferdinánd román király emlékművét éppen oda, ahol a trianoni békediktátumig a városalapító Szent László király szobra állt.
Ilie Bolojan csütörtökön a Krónika megkeresésére nem kívánta kommentálni a felröppent híresztelést, mindössze annyit erősített meg, hogy valóban ő kezdeményezte a névadást. „Jogom van javaslatot tenni, aztán majd a tanácsülésen megvitatjuk. Ez egy megtisztelő név, amelyik nem zavar senkit\" – jelentette ki lapunknak Bolojan, aki nem érti, hogy miért kell ebből ügyet csinálni.
Érdekesség egyébként, hogy a polgármester által kezdeményezett névadási tervezetben a Szőllősi park is szerepel, azt viszont nem akarják átkeresztelni.
Vásárhelyi-Nyemec Réka
A Kolozsvári Magyar Napok alatt a Bánffy-palota egyszerre kiállítótér, találkozóhely és esti bulihelyszín: miközben odabent öt tárlat várja a látogatókat, az udvarban már napközben készülnek az esti pezsgésre.
Még nem azonosították, ki küldte a halálos fenyegetést a Majka művésznéven ismert Majoros Péternek, vagy legalábbis az ügyészség nem tájékoztatta erről a magyarországi rapper, dalszövegíró és műsorvezető romániai jogi képviselőjét.
A magyar nemzeti ünnep alkalmából ökumenikus szertartás keretében áldották meg a Magyarok Kenyerét Kolozsváron, a Szent Mihály-templomban. A Kolozs megyei gazdák búzaadományával idén is erdélyi intézményeket támogatnak.
Mit tudott valójában Sztálin Erdélyről? Mi alapján döntött a második világháború után Észak-Erdély sorsáról, és mennyire Moszkvában születtek azok a döntések, amelyek később évtizedekre meghatározták a térség történelmét?
Hamarosan egyszerűbbé válhat számos kisebb építkezés és átalakítás Romániában.
Átvette nyereményét szerdán a hatos lottó rekordösszegű fődíjának nyertese – közölte a Román Lottótársaság. A nyeremény értéke 52,839 millió lej, azaz több mint 10,07 millió euró.
Megszökött egy külső munkavégzésre beosztott fogvatartott szerda délután egy nagybányai építkezésről – közölte a nagybányai börtön szóvivője, Borgyos Norbert.
Áldozataikat gyakorlatilag rabszolgasorban tartó személyekre csaptak le a hatóságok Kovászna megyében.
Háromnapos eseménysorozattal ünnepli Nagyvárad az államalapítás és az új kenyér ünnepét: augusztus 20–22. között Magyar Kulturális Napok várják a közönséget a város több helyszínén. Idén a korábbi években megszokottnál is gazdagabb a programkínálat.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
szóljon hozzá!