Mesemondó a padon, Kisbaconban: szobrot állítottak Benedek Eleknek

A szobrot a többnapos Benedek Elek emlékünnepség zárónapján, szerdán szerda leplezte le Szabó Réka,  a meseíró dédunokája és Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke. Vargha Mihály elképzelése szerint a szoborban megformázott Elek apó gyermek-emberszeretete, szelídsége, meleg lelke az arcán tükröződik, a teste azonban nem a roskatag, a küzdelmekbe belefáradt aggastyáné, hanem délcegen, méltóságteljesen ül, érződik, hogy előre, a jövőbe tekint, látja is a jövőt, és mellette a padon van hely a kisgyerekeknek.

„Elek apó a gyermekirodalom létrehozója, tudós, lapszerkesztő, aki a Trianonban szétreccsent országban a menekülőkkel szembejött, neki nem volt mindegy, hogy hol alkot, nem volt mindegy, hogy melyik oltárra teszi le az áldozatot, kicsi népe nagy bajában. Aki élt falun, tudja mit jelent ingerszegény közegben nagyot alkotni, ő erre képes volt. Példája a szembejövő, országépítő embernek, aki szilárd hitet ad az itt élőknek” – fogalmazott Vargha Mihály.

A közkinccsé vált munkásság

A hangulatos  ünnepségen a kisbaconi és nagybaconi iskolák diákjainak százai hallgatták meg Fekete Vince költő, a Székelyföld kulturális folyóirat főszerkesztő-helyettesének modern meséjét, Elek apó versét dédunokája Bardócz Orsolya mondta el, Szilágyi Zsolt sepsiszentgyörgyi kórusvezető pedig Erkel-áriát énekelt. A testvérmegyék nevében Eva Ericsson, a svédországi Wärmland kormányzója mondott ünnepi beszédet, párhuzamot vonva Benedek Elek és Selma Lagerlöf svéd meseíró munkássága között.

Benedek Elek munkásságát Bogdán László író méltatta, elmondta, a  megjelent Benedek Elek monográfia bibliográfiája sem teljes, szinte megállapíthatatlan hány kötetet írt,  megközelítőleg  150-et.  Mesegyűjtemények, történelmi munkák, elbeszélések, regények és rengeteg publicisztika van a Bendek Elek életműben. Ma már az  interneten olvasható a teljes mese, mondavilág és más írásai is, munkássága jelentős része közkinccsé vált, mondta Bogdán, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy viszonylag ismeretlen a publicista Benedek Elek. „Az az érzésünk, nem ugyanaz az ember írta a meséket, mint a vezércikkeket, glosszákat, pamfleteket. Semmi naivitás, jóhiszeműség nincs a publicista Benedek Elekben, aki a kor kihívó nagy témáit szólaltatja meg: a kivándorlást, a székelység áldatlan helyzetét, a néptanítók sorsát, a korrupciót.” – fejtegette Bogdán László.

Majd Lengyel László dédunokát idézve állapította meg, hogy Benedek Elek a „szembejövő ember”, aki a trianoni kivándorlási hullám közepette tér vissza szülőföldjére, és kezdi szerkeszteni szinte  rémregénybe illő körülmények között a Cimborát. A  gyermeklapot  Kisbaconban szerkeszti, Szatmáron nyomtatják, és a már öregedő író hatalmas energiával veti bele magát a munkába, minden levélre válaszol. Az utolsó, a Szentimrei Jenőnek írott levél írása közben hal meg, örökségül hagyva ránk, hatalmas életműve összefoglalását:  Fő, hogy dolgozzanak...

A hazaváró Elek apó

Markó Béla, az RMDSZ elnöke is a „szembejövő” Benedek Eleket idézte meg, majd Mikes Kelemen, Körösi Csoma Sándor, Kriza János életútjával vont párhuzamot, azokat a háromszékieket emlegetve, akiknek különleges, összehasonlíthatatlan kapcsolatuk volt a szülőfölddel.  Benedek Elek akkor tért vissza szülőfalujába, Kisbaconba, amikor mások éppen ellenkező irányba indultak, ez a gesztusa nem önmagáért való, utólag, most is azt bizonyítja, hogy ez a helyes irány, fogalmazott Markó.  A szövetségi elnök beszédében méltatta a művészt, akinek volt bátorsága megalkotni a szobrot, amely körül korábban voltak viták, „de a padon ülő Benedek Elek hazavár, mellette a padon mindig van egy hely, mint ahogy mindig lesz egy újabb és újabb hely Erdélyben azoknak, akik haza akarnak jönni”.

A szobor Kovászna megye, Bacon község önkormányzata, a Communitas Alapítvány, a kisbaconi közbirtokosság és sok-sok kisgyermek támogatásával jöhetett létre. A gyerekek fejenként egy lejt ajánlottak fel Elek apó szobrára, a gyűjtést az iskolák kezdeményezték. A gyűjtés folytatódik, mert a szobor árának még kevesebb mint a fele hiányzik.
Az ünnepség végén Berecz András mesemondó bűvölte el a gyerekeket és a felnőtteket, majd megnyílt a kisbaconi régi paplakban az állandó meseillusztrációs kiállítás.