Újjászületés. Több épületrész is „feltámad hamvaiból” a nagyszabású felújítási munkálatok során
Fotó: Facebook/Emil Radu Moldovan
Kívül és belül egyaránt jó ütemben halad a paszmosi Teleki-kastély eredeti állapotába történő helyreállítása – közölte Radu Moldovan Beszterce-Naszód megyei tanácselnök. A megyei elöljáró a kamlódi kastélyt is megmentené az enyészettől.
2020. július 11., 08:232020. július 11., 08:23
2020. július 11., 22:442020. július 11., 22:44
Felújítása után Beszterce-Naszód megye egyik fő látványosságává válhat a paszmosi Teleki-kastély – véli Radu Moldovan megyei tanácselnök, aki nemrég számolt be a megyei önkormányzat tulajdonában lévő nemesi rezidencia restaurálási munkálatairól.
– fogalmazott a tanácselnök, aki elődeitől eltérően szívén viseli a zömében románok lakta megye magyar és szász épített örökségének sorsát.
Mondandóját alátámasztandó, a megyei elöljáró videót is megosztott Facebook-oldalán, melyben a tavaly elkezdődött felújítási munkálatok menetéről tájékoztat. Ebből kiderül, hogy a munkálatok első szakaszában a leromlott állagú épületegyüttes falait, boltozatait és tetőszerkezetét erősítették meg a szakemberek. Aláfalazásra is szükség volt helyenként, de szigetelési munkálatokat is végeztek az 1736-ban épült ingatlanon, illetve az évszázados falakba beszűrődött nedvesség eltávolításán is dolgoztak.
A Nagysajó községhez tartozó Paszmos kastélyának felújítására 2017-ben nyert uniós támogatást a megyei önkormányzat, mely a kétszázalékos önrészt biztosította a közel 5 millió eurós beruházáshoz. A 2021 végéig tartó felújítási és restaurálási munkálatok után a műemlék kulturális központként működik majd.
Fotó: Facebook/Emil Radu Moldovan
Az öt épületrészből álló paszmosi Teleki-kastély egyébként az egyik legszebb nemesi rezidencia Beszterce-Naszód megyében, és azon kevesek közé tartozik, melyet sikerül megmenteni az utókornak, ugyanis az észak-erdélyi megye 12 főúri hajlékának zöme leromlott állapotban van, félő, hogy az enyészet áldozata lesz.
1989 óta több mint egy évtizedig használatlanul áll, állapota leromlott, 2002-ben került a megyei önkormányzat tulajdonába, mely a felújítást követően megnyitná a látogatók előtt, illetve kulturális központként hasznosítaná. A múltban is vendégfogadásra használt termek egy része megtartaná korábbi funkcióját, míg a többi helyiségben műtermeket, kiállítótereket, könyvtárat, konferencia- és rendezvénytermeket rendeznének be.
Az egykori Teleki-birtokon egyébként a kastélyon kívül egy másik évszázados látványosság is van, egy 1406-ban ültetett tölgyfa, melyet élő műemlékként kezelnek. A fába 1920-ban kétszer is villám csapott, ám Teleki Ernő akkori tulajdonosnak sikerült eloltania a lángokat, és megmenteni, mesélte a TimpOnline helyi hírportálnak Mihaela Ivan, Radu Moldovan tanácsosa.
– fogalmazott a kommunikációs szakember.
Fotó: Facebook/Emil Radu Moldovan
A paszmosi kastély egyébként nem az egyetlen magyar nemesi rezidencia, melynek a Beszterce-Naszód megyei önkormányzat a tulajdonosa. A megyei testület megoldást keres a szintén barokk stílusban épült komlódi Teleki-kastély megmentésére is, miután éveken keresztül sikertelenül próbálkozott az eladásával, haszonbérbe adásával. A Nagynyulas községben lévő műemlék eladására irányuló szándék a korrupcióellenes ügyészség (DNA) ingerküszöbét is elérte, ugyanis panaszt emeltek a testületnél, kifogásolva, hogy a megyei tanács „túladna az állam vagyonán”.
A helyi sajtó szerint Ion Țiriac üzletember is érdeklődött az ingatlan iránt, de hiába szerveztek több árverést is az értékesítésére, nem akadt gazdája.
Végül a megyei tanács idei költségvetéséből több mint 400 ezer lejt különített el az épület megerősítésére, amire nagy szükség van, hiszen a kastély tetőzetének mintegy 70 százaléka beomlott. Az ingatlant tavaly bevonták az Országos Örökségvédelmi Intézet helyreállítási programjába is, azonban szakemberek szerint 2021-ig nincs esély rá, hogy sorra kerülhessen. Holott
Az egyszintes ingatlannak egyébként tizennégy szobája van, pince és közel nyolcezer négyzetméteres beltelek tartozik hozzá. A teljes felújítás költségeit évekkel ezelőtt egymillió euróra becsülték.
A kastélyt Wesselényi István és felesége, Daniel Polixénia építtette barokk stílusban, 1756-ban készült el. A bejárat fölött látható a Wesselényi és a Daniel családok címere, mely 1786-ban készült. Az épület a 19. században került a Teleki család birtokába. A kommunizmusban állami intézmények székhelyeként, illetve gabonaraktárként használták, a rendszerváltás után került a Beszterce-Naszód megyei tanácshoz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Másodszor is visszautasította a jogalkotást Erdélyből indult, a nemzeti kisebbségek védelmét célzó európai polgári kezdeményezés esetében az Európai Bizottság – közölte szerdán Vincze Loránt EP-képviselő.
A kalotaszegi falusi turizmust akarta felkarolni a 2010-es évek végén Inaktelkén épült, a néhai televíziós újságíró nevét viselő Csép Sándor Kulturális Központ. A Gazdaszemmel újabb videós riportja a kalotaszegi falusi turizmus útkeresését járja körül.
Kolozsvárt rendezik meg idén a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét az RMPSZ és az unitárius egyház társszervezésével.
Igazi kulturális csemegével várja a kicsiket és nagyokat szeptember 13-án a torockói Duna-Ház, ahol színes programokkal nyitják meg az új évadot. Az esemény egyik kiemelt pontja a Mesélő múlt – torockói képeslapok című tárlat megnyitója lesz.
A napraforgótermést mintegy hatvan, a kukoricát körülbelül nyolcvan százalékban tette tönkre az aszály – közölte a Krónikával Zágoni-Szabó András, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének elnöke.
A természetközeli vidéki élet minőségét nemcsak a táj szépsége határozza meg: a falvak biológiai sokfélesége, a városok közelsége, a zöldterületek és a mezőgazdasági területek aránya egyaránt befolyásolja az ott élők jólétét.
Halálra gázolt egy kamion kedden három munkást, akik az útburkolati jelek felfestésén dolgoztak az A1-es jelzésű autópályán – közölte a Szeben megyei rendőr-főkapitányság.
A kolozsvári nemzetközi repülőtér lesz az első Romániában, amely feloldja a kézipoggyászban szállítható folyadékokra vonatkozó korlátozásokat.
Szóbeli és fizikai agresszió ért egy magyar férfit a Kolozsvár közeli Szászfenesen amiatt, hogy a feleségével anyanyelvén beszélt egy zöldségesben. Az áldozat a Krónikának elmondta, nem tett feljelentést az incidensről, mert „nem hiányzik neki a cirkusz”.
Idén korábban kezdődött a „parlagfűszezon”, és ezzel együtt a légúti panaszokkal küzdő betegek száma is megugrott Aradon.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!