Fotó: Krónika
2008. október 02., 00:002008. október 02., 00:00
A csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány tegnap sajtótájékoztatón ismertette a programot. Potozky László, az alapítvány elnöke elmondta: a program sikerességének érdekében a csíkszeredai alapítvány márkanévként jegyeztette be a Transylvania Authenticát, és minősítési rendszert is kidolgozott, amely alapján szakemberek döntenek majd arról, hogy ki jogosult a védjegy használatára.
„Nagyszabású tervről van szó, amelynek sikere kérdéses, beláthatatlan. Legalább tíz évnek kell eltelnie ahhoz, hogy a markanév branddé nőhesse ki magát, a siker pedig egyáltalán nem garantált” – fogalmazott Potozki. Mint mondta, bár Erdélyt átfogó, magyar, román és szász kultúrát is felölelő programot indítottak, egyelőre kis lépésekben gondolkodnak. „Lehet, hogy későn indítottuk a programot, hiszen egyre több a sikert veszélyeztető tényező. Az utóbbi időben elárasztották a piacot a fair trade-termékek, az olcsó afrikai és keleti áruk, a hipermarket-jelenség is hangsúlyosabbá vált, így nagyon nehéz egy ilyen programot sikerre vinni” – mondta Gáll Ajnácska programvezető.
Erdély természeti és kulturális régi és új termékeinek ápolását a következő célkitűzések mentén képzelték el a program kidolgozói: kisvállalkozói tőkeként használni a környezeti adottságokat, valamint a kulturális örökséget; segíteni a kistermelőknek a piaci lehetőségek feltárásában; megerősíteni a termelők közötti kapcsolatokat; támogatni a kisvállalkozások fejlődését és jutalmazni a fenntartható üzleti gyakorlatokat; irányt mutatni a fogyasztói magatartást illetően, népszerűsíteni a jellegzetes helyi, jó minőségű termékeket és szolgáltatásokat; elősegíteni a közösségek helyi identitástudatának megerősítését és megőrzését.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Felerősödő szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szombaton az ország 22 megyéjére.
Orbán Viktor miniszterelnök, aki pénteken részt vett az RMDSZ 17. kongresszusán a Kolozs megyei Zsukiménesen, útban hazafelé még megállt ebédelni. És ha már itt járt, egy Romániában hagyományos ételt választott, a miccset.
A pénteki RMDSZ-kongresszus nem csupán Orbán Viktor magyar és Ilie Bolojan román miniszterelnök jelenléte miatt keltette fel a román sajtó és politikum érdeklődését, hanem azért is, mert annak kezdetén a magyar és a román himnusz után a székely himnuszt is lejátszották.
Átfogó képet rajzol a romániai magyar oktatás helyzetéről az a friss kutatás, amelyet Kolozsváron mutattak be. A szociológusok által végzett országos vizsgálat feltárta az erdélyi magyar iskolák infrastruktúrájának, nyelvhasználatának főbb tendenciáit.
Kelemen Hunor szövetségi elnök az RMDSZ 17. kongresszusán elmondott politikai beszédében az elmúlt 35 évet „a közösségi reziliencia történetének” nevezte, és azt hangoztatta: az erdélyi magyarság nem csupán túlélő, hanem újjáépítő közösség.
„Az erdélyi magyarság az élő bizonyíték, hogy egy közösség addig él, amíg vannak, akik hisznek benne. És ha hiszünk benne, a győzelem sem marad el” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök az RMDSZ kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A posztkommunista időszakban az RMDSZ folyamatosan jelen volt a román politikában, az átmenet időszakában, a válságos időszakokban vagy az újjáépítés idején a magyar szervezet fontos szerepet játszott a közéletben – jelentette ki Ilie Bolojan.
Újabb harminc nappal meghosszabbította a vészhelyzetet Parajdon a helyi vészhelyzeti bizottság – számolt be a Hargita megyei prefektúra.
Az RMDSZ 35 éven keresztül vállalta, és fontos feladatának tekinti most is, hogy Románia és Magyarország között összekötő kapocs, híd legyen – jelentette ki Kelemen Hunor az RMDSZ 17. kongresszusán pénteken a Kolozs megyei Zsukiménesben.
A kisajátított ingatlanok tulajdonjogának ellenőrzésével megteszik az első lépést az Arad–Nagyvárad gyorsforgalmi út harmadik szakaszának kivitelezéséhez. Az Arad és Kisjenő közötti szakasz több mint 47 kilométer hosszú lesz.
Látogatottsági adatok