A kőszegremetei obeliszk a történelmi Magyarország egyik első Széchenyi-emlékműve
Fotó: Czinzel László
Több hónapos munka után szombaton felavatták a Szatmár megyei Kőszegremetén a felújított, 161 éve a legnagyobb magyar emlékét őrző Széchenyi-emlékoszlopot, melynél minden évben megemlékezést tart a környék maroknyi magyarsága.
2022. október 08., 21:142022. október 08., 21:14
2022. október 08., 22:232022. október 08., 22:23
A legnagyobb magyar soha nem járt az Avasban (Szatmár megyében is csak néhányszor, a Károlyi grófok nagykárolyi kastélyában), mégis olyannyira elevenen élt a kőszegremeteiek lelkében, hogy alig egy évvel halálát követően, 1861-ben egy maroknyi hazafi, környékbeli birtokos, Henter Ferenc kurátor vezetésével eldöntötte: Széchenyi-emlékoszlopot emelnek.
Felavatása az egész Avas ünnepe volt, a szomszédos román falvak lakossága is kalapból itta a bőkezű szinérváraljai adakozó, Mándy Bertalan földbirtokos borát, a közeli hegytetőről pedig egy teljes héten át világította be a vidéket a Széchenyi tiszteletére rakott máglya. A kőszegremeteiek akkor még nem tudták, hogy a csodálatos, s földrajzi szempontból is szép-szabályos avasi medence fölé emelkedő obeliszk a történelmi Magyarország egyik első Széchenyi-emlékműve, s 2018-ig (a szatmárnémeti Széchenyi-szobor felavatásáig) Erdély egyetlen szabadtéri mementója.
Fotó: Czinzel László
Az emlékmű 160 éves fennállása alatt kétszer volt veszélyben. Az 1940-es bécsi döntés előtt, amikor a kivonuló román határőrök le akarták dönteni, ám három pár lóval sem sikerült elhúzatni – a feldühödött határőr kapitány szétverette az oszlop eredeti, 1861-es állítására emlékeztető márványtáblát (ezt egy év múlva helyettesítették). Másodszor Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor akarta lerombolni, ám erre szerencsére nem került már sor. A környék lakói minden trükköt bevetettek a megvédésére, egy ideig kukoricatáblák és bokrok takarták el az illetéktelen szemek és rossz szándékok elől. Az obeliszk jelenlegi lánckerítése 1990-ben, Széchenyi gróf halálának 150. évfordulójára készült, az oszlop déli oldalán található dombormű pedig a szatmári származású, nyíregyházi szobrászművész, Zagyva László alkotása és ajándéka.
Az ezt követő eseményekről pedig már az ünnepi, hálaadó istentiszteleten beszélt a helyi református lelkipásztor, Sziszik József, aki Gellén Sándor esperes igehirdetését követően szólalt fel. Tavaly március 15-én Nagy Szabolcs RMDSZ-es parlamenti képviselő járt a közigazgatásilag Avasújvároshoz tartozó, kevesebb mint hatszáz lakosú Kőszegremetén, akkor merült fel a felújítás ötlete, röviddel később pedig már képviselőtársával, Magyar Lóránddal keresték a megoldást az emlékmű felújítására.
Ünnepi istentisztelet a Túr-menti Kőszegremete református templomában
Fotó: Czinzel László
A segítség Magyarországról érkezett, a szatmári ügyek előremozdításán sokat dolgozó Kiss András, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés határmenti együttműködésért felelős bizottságának elnöke pedig a budapesti Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkáránál, Szalay-Bobrovniczky Vincénél talált segítséget, ő ajánlott pályázati lehetőséget, amely pénzt juttathat a munka elvégzésére. A Szőcs Péter által vezetett Identitas Alapítvány pályázott és nyert támogatást a felújításra, illetve annál többre is. Sikerült ugyanis megvásárolni egy földterületet, amelyen keresztül út nyílt a közútról a Széchenyi-obeliszk felé. A földterület árának ötödét a helyi közösség teremtette elő közadakozással. Magát a felújítást pedig Volosin György végezte el az elmúlt hónapokban.
Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár az emlékműnél elhangzott beszédében elmondta: mindig örömmel jön a környék „legmagyarabb” településére, ahol most másodszor jár. Beszédében bátorította az erdélyi civil szervezeteket: amennyiben van egy cél, egy nagy megvalósítás, amiben segítségre van szükség, használják ki a magyarországi pályázati lehetőségeket.
Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkár elmondta: mindig örömmel jön a környék „legmagyarabb” településére
Fotó: Czinzel László
Pataki Csaba Szatmár megyei tanácselnök elismerését fejezte ki a helyi erős magyar közösségnek, amely 160 éven keresztül megvédte az emlékművet. Kérte, a következő 1600 évben is védjék a Széchenyi-obeliszket és a magyar nyelvet. „Köszönjük a támogatást és arra kérünk mindenkit, vigyék hírét ennek az emlékműnek, hogy ha magyar ember jár erre, hajoljon meg itt a legnagyobb magyar emléke előtt” – hangsúlyozta Pataki.
Fotó: Czinzel László
Magyar Lóránd RMDSZ-es parlamenti képviselő igazai csapatmunkának nevezte a felújítást, amihez nem csak erdélyi és magyarországi politikusok, pályázó alapítvány és egyház közös munkájára volt szükség, hanem a kőszegremetei magyarokra is. Mint kifejtette: a 161 éves emlékmű a remény jelképe, hogy még hosszú időn át lesz magyar jövő az Avas kapujában. A felújítást övező csapatmunkát emelte ki Nagy Szabolcs is, aki szerint az emlékműnek ezentúl arra is kell emlékeztetnie minden magyart, hogy nagy eredményeket csak közös munkával lehet elérni.
Az esemény az emlékoszlop megkoszorúzásával zárult, a kőszegremeteiek számára viszont nem ért véget az ünneplés: a délutáni órákban operettgála, utcabál és tűzijáték is várta a helyieket a Széchenyi-emléknapon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Már az aszfaltozásra készülnek a dél-erdélyi autópálya Nagyszeben és Fogaras közötti szakaszán – tudatta Cristian Pistol, az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR) igazgatója.
Első ízben állítják ki Romániában Assisi Szent Ferenc ereklyéit. A szeráfi szent földi maradványait péntek délutántól vasárnap estig Nagyváradon, a helyi ferences kolostorban lehet megtekinteni.
Ha minden a várakozások szerint halad, hamarosan elkezdődhet a marosvásárhelyi körgyűrű egyik fontos szakaszának építése – adta hírül Horațiu Cosma, a közlekedési minisztérium államtitkára.
Hét pontban rögzítette a Fidesz választási vereségében közrejátszó okokat Fodor Gábor liberális politikus a Krónikának, rámutatva arra is, hogyan „ásta meg magának a gödröt” a volt kormánypárt.
Januártól megszűnik az aradi székhelyű Nyugati Jelen című regionális hetilap Böszörményi Zoltán, az újság tulajdonosa szerint. A kiadó a múlt héten pénteken Tusványoson jelentette be, hogy nem tudja tovább fenntartani az öt megyében terjesztett lapot.
Nyolc házkutatást tartottak kedden több Maros megyei településen annak az öt személynek az ingatlanjaiban, akiket azzal gyanúsítanak, hogy nagy mennyiségű halat fogtak ki jogtalanul egy mezőségi magántóból.
Csütörtöktől nyugat felől egy fokozatosan erősödő hőhullám éri el Romániát, amely várhatóan augusztus 3–6. között tetőzik – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Jól haladnak az Nagyszebent Nagylakkal összekötő A1-es jelzésű dél-erdélyi autópálya még hiányzó, alagutakat is magában foglaló szakaszának építésével – tudatta szerdán a temesvári regionális út- és hídkarbántáró igazgatóság (DRDP).
Július 25. és 27. között kisebb szeizmikus rezgéseket észleltek a parajdi sóbánya környékén, ami egyidejűleg a Korond-patak sótartalmának emelkedésével járt – közölte az Országos Sóipari Társaság (Salrom).
Megnyitná a látogatók előtt Erdély egyik leglátványosabb barlangját, a Humpleu-barlangot (más néven Firei-völgyi Nagy-barlang) a Kolozs megyei önkormányzat – írta kedden a Monitorulcj.ro hírportál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!