Megalakult a székely előparlament

Ezt bizonyítja, hogy noha a városi sportcsarnokban rendezett ülésen Incze Béla, az udvarhelyszéki SZNT elnöke a pártok képviselői közül elsőként az RMDSZ-eseket kérte szólásra, a szövetség nevében senki nem jelentkezett.

Szász alkotmánymódosítást sürget

Szász Jenő ellenben arról biztosította Izsák Balázst, hogy a polgári párt tagjai hű munkatársai lesznek az autonómiának. „Erre kötelez minket a keretprogramunk. Nemcsak beszélünk róla, hanem teszünk is érte az önkormányzatokban” – jelentette ki az MPP elnöke, megköszönve az alakulat önkormányzati képviselőinek bátorságát, akik vele együtt az előző nap részt vettek a csíkszeredai nagygyűlésen, ahová annak ellenére fontosnak tartották elmenni, hogy Markó Béla eltanácsolta az RMDSZ-es tanácsosok, polgármesterek részvételét az udvarhelyiről. „Csíkszeredában kulturális-politikai rendezvényen vettünk részt, sajnos a politikai fele nem az SZNT által elvárt irány szerint alakult, a kulturális része viszont kimondottan tetszett” – vallotta be az MPP elnöke, aki szerint nincs akadálya az aszimmetrikus autonómiának, hiszen a modern kori Románia alkotmányát tizennyolcszor módosították, nem megváltoztathatatlan tehát a mai sem.

Tőkés László EMNT-elnök arra a visszásságra hívta fel a figyelmet, hogy miközben az ujgur vagy tibeti helyzetet az európai emberjogi bizottságok vizsgálják, az erdélyi magyarok helyzete nem kerülhet európai fórumok elé. „Rebija Kadír ujgur vezetőhöz hasonlóan Izsák Balázs SZNT-elnök egyelőre nem számolhat be helyzetünkről, de azon dolgozunk, hogy ez valóra váljon” – hangoztatta az európai parlamenti képviselő. Szerinte az erdélyi közélet szereplői nem ellenségei, hanem esetenként csak versenytársai egymásnak, akárcsak a futballban, ahol a bajnokságban részt vevő csapatok egymással versengnek ugyan, de amikor idegenek ellen küzd a nemzeti tizenegy, akkor nem saját csapattársaikat kell, hogy elbuktassák.

„Az autonómiát az EMNT, az RMDSZ, az MPP, az SZNT közösen tudja elérni. Idén létrejött ugyan az összefogás, de törékeny, nem teljes, és azért jöttem el ide, hogy ez az összefogás szélesedjék, kiteljesedjék” – szögezte le az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum társelnöki minőségében Tőkés, hangsúlyozva, a Székelyföld területi autonómiája nem valakik kizárólagos ügye, hanem közös erdélyi ügy. Tőkés bírálta az RMDSZ-t amiatt, hogy ismét a kormányra kerülés gondolatával kacérkodik, szerinte ugyanis véget vetne az EMNT és a szövetség eddig kialakított összefogásának, ha az RMDSZ újra a bukaresti hatalom része lenne.

Létrejöttek a házbizottságok

„Románia közigazgatási reform előtt áll, és az önkormányzati nagygyűlés azt üzeni Bukarestnek és Brüsszelnek, hogy az átszervezéssel a Székelyföld nem osztható fel, hanem természetes határai között, egységesen kell léteznie” – hangoztatta Izsák Balázs. Szerinte nem az autonómiaigényt kell kinyilvánítani, mert azt már megtette a népszavazás, hanem cselekedni kell érte. „Csíkszeredában népgyűlés volt, amely jogokat kért. A közhatalommal felruházott önkormányzatoknak azonban nem kérniük, hanem cselekedniük kell. És ha ráébrednek a hatalmukra, akkor látni is fogják, hogy nem azt kell közvetíteniük, hol vannak a határok és a sorompók, hanem fel kell emelniük azokat. Ebben tér el az álláspontunk az RMDSZ-től” – mondta az SZNT elnöke.

Hangsúlyozta, az általa vezetett szervezet a Székelyföld önálló közképviseletére jött létre, amely partnere minden erdélyi magyar szervezetnek, aki igent mond az autonómiára, de az egész részeként is mindig független entitás marad, másképp sérülne a szubszidiaritás elve. Izsák szerint a nagygyűlés a majdani székely parlament előfutára, és ezt szolgálják a rendezvényen elfogadott határozattervezetek is. A nagygyűlés résztvevői a közigazgatási reformról szóló állásfoglalásukban leszögezik, ennek az átszervezésnek a helyi közösségek akaratára kell épülnie, a Székelyföld fel nem osztható és be nem olvasztható, csakis természetes, történelmileg kialakult regionális határai közt, önálló, többlethatáskörökkel rendelkező autonóm közigazgatási egységként képzelhető el a jövőben.

Hangsúlyozzák, a Székelyföld autonómiája nem sérti Románia területi integritását és nemzeti szuverenitását. Elhatározták, hogy népszavazásokat írnak ki a Székelyföld településein a közigazgatási határok megváltoztatása érdekében, lehetővé téve ezáltal, hogy a régiót különálló, autonóm közigazgatási egységként törvény által lehessen létrehozni. Határozatot hoztak a Székelyföld jelképeiről is, valamint nyolc széki önkormányzati társulás létrehozásáról. Az udvarhelyi találkozón különben ideiglenes házbizottságok alakultak, ezek feladata többek között előkészíteni és egyeztetni az RMDSZ-szel a csíkszeredai nagygyűlés által kitűzött – és az udvarhelyi által is elfogadott – március 12-i következő rendezvényt.