Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Temesvár etnikai és kulturális sokszínűségét, értékes örökségét, a szabadság kivívásában tanúsított elvitathatatlan szerepét hangsúlyozták a szónokok pénteken a bánsági nagyvárosban, a Temesvár Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat nyitórendezvényén.
2023. február 17., 20:322023. február 17., 20:32
2023. február 17., 21:442023. február 17., 21:44
Klaus Iohannis román államfő – aki nem utazott el az eseményre – az alkalomra küldött üzenetében úgy fogalmazott, ez a pillanat az egyik legjelentősebb a város 21. századi történetében. „Az Európa Kulturális Fővárosa projekt nemcsak gyümölcsözteti a város és a térség kulturális erőforrásait, hanem új célt is kitűz: Európa meghatározó kulturális pólusává válni” – mutatott rá az államelnök.
Ezt bizonyítandó a román, magyar és német nyelvet váltogatva mondta el beszédét, melyet végül angolul zárt. Temesvár szellemiségét a kultúrpalota bizonyítja a legjobban – mondta az elöljáró –, mely három színházi társulat székhelye, de 1938-ban halálos áldozatokkal járó antiszemita támadás helyszíne is volt. 1989-ben azonban az erkélyéről kiáltották ki: Temesvár szabad város! – emlékeztetett. „Büszkék vagyunk Temesvár minden közösségére: a magyarra, németre, zsidóra, szerbre, bolgárra, romára és sok másikra, akik évszázadok óta itt élnek egy folyamatos, építő párbeszédben” – idézte a polgármester magyar nyelven elmondott szövegét az MTI. Németül azt üzente, hogy az önmagát kereső Európában Temesvár saját példájával üzen: a sokszínűség erőforrás, a kultúra jólétet teremt. Rámutatott: az EKF cím nem a tökéletességet díjazza, hanem a városok ambícióit, hogy nem akarnak egy helyben állni.
Dominic Fritz, Temesvár németországi származású polgármestere
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Nicolae Ciucă kormányfő a Temesvár 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program ünnepélyes megnyitóján arról beszélt: a mártírváros, amely 1989-ben meggyújtotta a szabadság szikráját, most új hidakat épít a kulturális közösségek között, és eleget tesz európai küldetésének. Beszédében a liberális miniszterelnök emlékeztetett, hogy az Európai Unióhoz 2007-ben csatlakozott Romániában Nagyszeben töltötte be elsőként Európa Kulturális Fővárosa címet, hozzájárulva az európai kultúra gazdagításához. „Meggyőződésem, hogy Temesvár folytatni fogja ezt a mintát, és idén ragyogni fog, ahogy a mottó is sugallja: »Ragyogj, világítsd meg a városodat!». Temesvár nem csak a mártírváros, amely 1989-ben meggyújtotta a szabadság szikráját, Temesvár az európai kulturális közösségek közötti hídváros” – hangoztatta Ciucă.
Hozzátette, az Európa Kulturális Fővárosa státuszának elnyerését alapos, már 2015-ben megkezdett előkészületek tették lehetővé, és gratulált és köszönetet mondott mindazoknak, akik a hosszú és erőfeszítésekkel tűzdelt folyamatban részt vettek és sikerre vitték azt. Biztosította ugyanakkor a program szervezőit a kormány anyagi támogatásáról, és sok sikert kívánt Temesvárnak és a temesváriaknak a romániai és az európai kultúrához való hozzájárulásuk megerősítéséhez.
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
Temesvár a különböző kulturális projektek ritmusára fog vibrálni ebben az évben – jelentette ki a pénteki nyitórendezvényén Lucian Romaşcanu kulturális miniszter. A tárcavezető kijelentette, Temesváron a kultúrát, a kreativitást és a párbeszédet ünneplik, az európai kulturális főváros pedig egy olyan ambiciózus program, amely hatalmas felelősséggel, kihívásokkal, és végül kiemelkedő teljesítménnyel jár a kezdeményezők, szervezők számára. „Olyan programról beszélünk, amely művészeket, nemzedékeket és nemzetiségeket egyesít egy valóban európai eszmében, nyitottan az európai kultúrákra és alapvető értékekre” – mondta a miniszter.
Fotó: Dominic Fritz/Facebook
A Temesvár 2023 Európa Kulturális Fővárosa program háromnapos nyitórendezvénye keretében Adina Pintilie képzőművész-rendező Te egy más én vagy – A test katedrálisa című projektjét mutatták be premierként pénteken. Adina Pintilie projektje képviselte Romániát 2022-ben az 59. Velencei Biennálén, most a Román Kulturális Intézet támogatása révén tekinthető meg Kunsthalle Bega kiállítótérben. A román művész alkotása április 30-áig látogatható Temesváron, majd októbertől jövő év februárjáig Stuttgartban állítják ki.
A román közönséget is vendégül látó Új Ezredév Református Központ az Európa Kulturális Fővárosa rendezvénysorozat egyik helyszínének számít Temesváron. Gazda István lelkipásztor felemás ,,multikulturális” tapasztalatairól is beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!