Maros megye: Székelykakasdon nem kérnek a szemétből

Országos szinten talán Maros megye áll a legrosszabbul a hulladékgazdálkodás korszerűsítése terén. Július 16-áig a segesvárin kívül a térség öszszes szeméttelepét be kell zárni, mert nem felelnek meg az uniós normáknak. A kormány Arad, Szeben, Dolj és Neamţ megyén kívül Maros megyét is belefoglalta abba az integrált hulladékgazdálkodási projektbe, amelynek során vissza nem térítendő, uniós támogatással korszerűsítik a szemétbegyűjtési és feldolgozási tevékenységet.

A Maroskeresztúron tartott közmeghallgatáson a Németországban élő, román származású Alina Oberdorfen mutatta be a Maros megyére vonatkozó projektet. Ennek tervezője egy nemzetközi konzorcium, amelynek az ír PM Group, a dán Rambooll és a német Fichtner cég is része, ez utóbbit képviselte az előadó. A projekt szerint az egész megyében szelektíven kellene majd gyűjteni a szemetet. A hulladék a székelykakasdi válogató állomásra kerülne, ott kivonnák belőle az újrahasznosítható anyagokat, a bioszemetet a Kerelőszentpálon megépítendő, eukonform hulladéktelepre szállítanák. A kivitelezés 40,5 millió euróba kerülne, amiből 30 millió euró jönne az EU-tól, 6,7 millió euró a kormánytól, 3,8 millió euró pedig a Maros megyei önkormányzattól.

Nem akarnak szemétbe süllyedni

Kerelőszentpálon korábban ismertették a projektet, a község lakói megértették, hogy a korszerű létesítményre nagy szüksége van a megyének, beleegyeztek, hogy a község térségében épüljön meg a szeméttelep. A kakasdiak és a velük szolidarizáló maroskeresztúriak viszont hallani sem akarnak a szelektálóállomásról. „Kakasd nem lesz szemetébe süllyedő Bözödújfalu” – jelentette ki Baritz Zoltán, utalva a korábban vízbe süllyesztett Bözödújfalura, s arra, hogy a Ceauşescu-rezsim Kakasdot is el akarta tüntetni a föld színéről. A település megmenekült, de most évi 65 ezer tonna hulladékot hordanának a faluba. Bár Alina Oberdorfen arról biztosította a kakasdiakat, hogy a korszerű létesítmény sem a talajt, sem a talajvizet, sem a levegőt nem szennyezi majd, a hozzászólók mind egyetértettek a keresztúri Ioan Covaciuval, aki kijelentette: „a szemét csak szemét marad, és az mindig bűzlik.” 

Gyanús földügylet

„Kakasdon mindössze 50 hektárnyi jó termőföld maradt a helyiek tulajdonában. Most ennek a közepére akarják építeni a szemétfeldolgozó üzemet, s akkor mi hogy fogjuk fogyasztani azt, ami a kicsi földjeinken megterem?” – tette fel a kérdést Tróznai Róbert. Többen úgy vélték, a terv ugyan szép, de Romániában élünk, ahol a jó tervek megfelelő kivitelezése igencsak kétséges. A környezetszenynyezés veszélyén kívül a kakasdiak fő sérelme az, hogy nem ismertették velük, mit terveznek a területre. „Hazudtak nekünk, amikor megvásárolták a földjeinket. Senki nem mondta, hogy szeméttelep lesz rajta. Ha említették volna, senki nem adta volna el a földjét” – mondta Ozsváth Rozália.

Magyarázkodik a tanácselnök

Lokodi Edit Emőke Maros megyei tanácselnök kedden Bukarestben járt, ahol részt vett az Európai Bizottság pályázatelbíráló bizottságának az értekezletén, ahol a Maros megyei projektet dicsérték. Mivel útközben értesült a keresztúri meghallgatáson kirobbant vitáról, a fővárosból egyenesen az értekezletre sietett. Elmondta a falusiaknak, hogy egy több éve érlelődő projektről van szó, de ő csak egy hónapja tudta meg, hogy a marosvásárhelyi önkormányzat Kakasdon vásárolta meg azt négyhektáros területet, amit a megyei tanács rendelkezésére bocsátott, hogy ott legyen a főként a megyeszékhelybeli háztartási szemetet szelektáló állomás.

„Korábban kiderült, hogy az olasz maffiát képviseli az az Agenda 21 cég, amely sok éve szerződést kötött a megyei tanáccsal a korszerű hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésére, és most évek óta pereskedünk az olasz vállalattal, mert nem készült el a létesítmény. Most a helyi maffia akarja megakadályozni, hogy uniós támogatással létrejöjjön a rendszer, mivel helyi vállalkozók akarnak hasznot húzni a szemétgazdálkodásból” – mondta a tanácselnök. Lokodi szerint valóban átejtették a kakasdi gazdákat, amikor 11 földtulajdonostól felvásárolták a telkeket, s nem közölték, mire kell a terület. De mint mondta, nemcsak a falusiakat, a megyei tanácsot is kész tények elé állította a vásárhelyi önkormányzat. Kiderült az is, hogy a falusiak előbb 10 eurót kértek négyzetméterenként a telkekért, majd 9 eurót kaptak. A 15 tagú maroskeresztúri tanács 11 igen és 4 nem szavazattal májusban elfogadta, hogy Kakasdon épüljön meg a szelektáló üzem.

Megbukott a projekt

A többórás közmeghallgatás végén mind a tanácselnök, mind Dănuţ Ştefănescu megyei környezetvédelmi főfelügyelő úgy vélte: ez a projekt elbukott, ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni azoknak a véleményét, akiknek a közvetlen szomszédságában épülne meg a hulladékszelektáló állomás. Javaslatként elhangzott, hogy a kakasdi erdő mellett kellene felépíteni az üzemet. Viszont ez esetben új tervet kellene készíteni, és ez nagyon sok pénzbe kerülne.

A közmeghallgatás előtt 332 kakasdi lakos által aláírt petíciót nyújtottak be az érintett hatóságokhoz, amelyben kérték: ne épüljön meg a létesítmény. A több évtizede működő hulladéktelep, ahová eddig Marosvásárhely szemetét szállították, ugyancsak ebben a térségben található. Az is szóba került a tanácskozáson, hogy Kakasd és Keresztúr lakossága amúgy is jócskán szenved az Azomureş vegyi kombinát miatt, és Keresztúron található az a szennyvízülepítő is, amely a Marosvásárhely „termelte” szennyvizet tisztítja.