Markó: kormányra kerülhetünk

A november 22-én esedékes államfőválasztásig a két, egymással civakodó kormánypárt egyikének sem érdeke a koalíció felbontása, de az elnökválasztás után szinte bizonyos, hogy változik a kormányzati képlet – fejtette ki véleményét a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla. A szövetség elnöke szerint az RMDSZ e pillanatban úgy látja: elvben képes lenne kormányzati szövetséget alkotni a kormányt alkotó Demokrata-Liberális Párttal (PDL) vagy a Szociáldemokrata Párttal (PSD), de tárgyalóasztalhoz ülne a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) is.

Leszögezte azonban, hogy erre nem lenne hajlandó bármi áron. Önmagáért, a hatalomért vagy a költségvetési források megkaparintása érdekében nem érdemes kormányra kerülni – mondta. Szerinte nem mindegy, hogy a jövendő szövetségessel milyen irányba lehet majd kormányozni az országot. Legfőbb szempont azonban az – szögezte le –, hogy sikerül-e szavatolni egy ilyen koalíció révén az előrelépést a kisebbségi jogok, a magyar közösség helyzetének javításában. Nem a tárcák, hanem az elvek számítanak – hangsúlyozta Markó Béla.

Az RMDSZ „miniparlamentjének” szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla arra is felhívta az SZKT figyelmét, hogy Emil Boc demokrata-liberálisokból és szociáldemokratákból álló kabinetje parlamenti vita lehetősége nélkül, bizalmi kérdésnek nyilvánítva terjesztett be három törvénytervezetet, mégpedig a bérezési rendszerről, az oktatási reformról és a kormányzati ügynökségek átszervezéséről. Mint mondta, ez a fajta procedúra lehetőséget ad arra, hogy bármelyik jogszabálytervezet ügyében bármely politikai erő bizalmatlansági indítványt terjesszen elő. Ha ezt megszavazzák a honatyák, bukik a kormány, ha elvetik, az adott tervezet törvényerőre emelkedik.

Markó szerint a kormány valószínűleg nem fog megbukni, de a liberálisokkal közösen benyújtott bizalmatlansági indítvány révén az RMDSZ meg tudja jeleníteni álláspontját. Markó szerint az RMDSZ-nek az oktatási törvény előkészítési szakaszában sikerült a kormánypártokkal egyeztetve olyan változatot elfogadtatni, amely ugyan még mindig nem elégíti ki a magyar közösség igényeit, de az anyanyelvű oktatás több vonatkozásában kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, 1999-ben elfogadott oktatási törvényhez képest.

„Az oktatási törvény és a bizalmatlansági indítvány témájában a szövetség azt bizonyította, hogy ellenzékben is képes hatékonyan küzdeni politikai céljaiért” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Az ülésen felszólalók főként az összefogás, az összehangolt politizálás, valamint az államelnöki választási kampányban való egységes fellépés fontosságát hangsúlyozták, de sokan bírálták a kormánypártok politikai teljesítményét is. Borbély László képviselő azt mondta, ellenzéki helyzete dacára az RMDSZ ma is fontos szereplője, tényezője a romániai politikának. Úgy vélte, szorosabb együttműködésre van szükség az önkormányzati képviselőkkel.

Az SZKT-n az RMDSZ hivatalos állásfoglalásban ítélte el az európai kisebbségi jogokkal ellentétes szlovák államnyelvtörvény 2009. június 30-án elfogadott módosításait. „A szabályozás ellentétes az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájával, a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó keretegyezménnyel és miniszteri bizottságának vonatkozó ajánlásaival. Súlyosan diszkriminatívnak tartjuk azt is, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra” – olvasható az állásfoglalásban. n Gyergyai CsabaA november 22-én esedékes államfőválasztásig a két, egymással civakodó kormánypárt egyikének sem érdeke a koalíció felbontása, de az elnökválasztás után szinte bizonyos, hogy változik a kormányzati képlet – fejtette ki véleményét a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla.

A szövetség elnöke szerint az RMDSZ e pillanatban úgy látja: elvben képes lenne kormányzati szövetséget alkotni a kormányt alkotó Demokrata-Liberális Párttal (PDL) vagy a Szociáldemokrata Párttal (PSD), de tárgyalóasztalhoz ülne a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) is. Leszögezte azonban, hogy erre nem lenne hajlandó bármi áron. Önmagáért, a hatalomért vagy a költségvetési források megkaparintása érdekében nem érdemes kormányra kerülni – mondta. Szerinte nem mindegy, hogy a jövendő szövetségessel milyen irányba lehet majd kormányozni az országot. Legfőbb szempont azonban az – szögezte le –, hogy sikerül-e szavatolni egy ilyen koalíció révén az előrelépést a kisebbségi jogok, a magyar közösség helyzetének javításában. Nem a tárcák, hanem az elvek számítanak – hangsúlyozta Markó Béla.

Az RMDSZ „miniparlamentjének” szombati marosvásárhelyi ülésén Markó Béla arra is felhívta az SZKT figyelmét, hogy Emil Boc demokrata-liberálisokból és szociáldemokratákból álló kabinetje parlamenti vita lehetősége nélkül, bizalmi kérdésnek nyilvánítva terjesztett be három törvénytervezetet, mégpedig a bérezési rendszerről, az oktatási reformról és a kormányzati ügynökségek átszervezéséről. Mint mondta, ez a fajta procedúra lehetőséget ad arra, hogy bármelyik jogszabálytervezet ügyében bármely politikai erő bizalmatlansági indítványt terjesszen elő. Ha ezt megszavazzák a honatyák, bukik a kormány, ha elvetik, az adott tervezet törvényerőre emelkedik. Markó szerint a kormány valószínűleg nem fog megbukni, de a liberálisokkal közösen benyújtott bizalmatlansági indítvány révén az RMDSZ meg tudja jeleníteni álláspontját.

Markó szerint az RMDSZ-nek az oktatási törvény előkészítési szakaszában sikerült a kormánypártokkal egyeztetve olyan változatot elfogadtatni, amely ugyan még mindig nem elégíti ki a magyar közösség igényeit, de az anyanyelvű oktatás több vonatkozásában kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, 1999-ben elfogadott oktatási törvényhez képest. „Az oktatási törvény és a bizalmatlansági indítvány témájában a szövetség azt bizonyította, hogy ellenzékben is képes hatékonyan küzdeni politikai céljaiért” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke.

Az ülésen felszólalók főként az összefogás, az összehangolt politizálás, valamint az államelnöki választási kampányban való egységes fellépés fontosságát hangsúlyozták, de sokan bírálták a kormánypártok politikai teljesítményét is. Borbély László képviselő azt mondta, ellenzéki helyzete dacára az RMDSZ ma is fontos szereplője, tényezője a romániai politikának. Úgy vélte, szorosabb együttműködésre van szükség az önkormányzati képviselőkkel.

Az SZKT-n az RMDSZ hivatalos állásfoglalásban ítélte el az európai kisebbségi jogokkal ellentétes szlovák államnyelvtörvény 2009. június 30-án elfogadott módosításait. „A szabályozás ellentétes az Európa Tanács Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Chartájával, a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó keretegyezménnyel és miniszteri bizottságának vonatkozó ajánlásaival. Súlyosan diszkriminatívnak tartjuk azt is, hogy a jogszabály hatálya kiterjed az egyházakra és a közszolgáltatásra” – olvasható az állásfoglalásban.