Falurombolás elleni tüntetés Budapesten
Éppen harminc éve annak, hogy az 1989-es temesvári forradalom előszele megcsapta a máramarosi Petrova lakosait, akik fellázadtak a kommunista diktatúra falurombolásban kimerülő területrendezési és szisztematizálási terve ellen.
2019. január 16., 18:102019. január 16., 18:10
2019. január 16., 18:352019. január 16., 18:35
Az 1989-es újév sem kezdődhetett mással, mint Nicolae Ceaușescu pártfőtitkár televíziós beszédével. Ami viszont csak mostanában került fel a YouTube videómegosztóra, az a beszéd nyers, vágatlan, szerkesztetlen változata. Amelynek már a második mondatában elcsuklott a szónok hangja, valahogy úgy, mint az esztendő végén, abban a híres erkélyjelenetben... De mindenfajta kozmetikázás után is maradt a beszédben egy hivatkozás az „áprilisi tézisek átfogó társadalmi vitájára”, természetesen mint egyike a lecsengő esztendő nagy sikereinek.
Akik azokat az időket átélték, azok persze tudták, hogy az áprilisi tézisekről, az ott meghirdetett területrendezési és szisztematizálási terv kapcsán átfogó társadalmi vitáról szó sem lehetett, ha csak a tervezett falurombolások kiváltotta nemzetközi felháborodást és tiltakozási hullámot nem tekintjük annak. Minden eddigit meghaladó felháborodás hullámai kavarogtak óceánon innen és túl, de kavarogtak határon belül is becsületesen.
Hogy csak egyetlen példát említsünk, 1988. szeptember elején
A röviden és velősen falurombolásnak nevezett akció a belső ellenzék egyik kristályosodási pontjává, a bukaresti rezsim Achilles-sarkává változott, Ceaușescu amúgy is felduzzadt bűnlajstromának a listavezetője lett.
A bukaresti hatóságok persze igyekeztek csillapítani a felszított kedélyeket. Külföldi megfigyelőket hívtak meg, hadd tanúsítsák, hogy a buldózerek pihennek, dózerolásról szó sincs, ami nagy vonalakban meg is felelt a valóságnak. Amit viszont gondosan eltitkoltak, hogy a megyékben zavartalanul folytak az előkészületek, készültek a listák a felszámolásra kerülő helységekről. Először csak a térképről szerették volna eltüntetni őket, adminisztratív összevonások, egyesítések révén, remélve, hogy az elemi szolgáltatások leállítása nyomán a kisebb falvak maguktól is elsorvadnak.
A közelgő egyesítésről szóló riasztó hírek a máramarosi Visó-völgy egyik nagyközségébe, a több mint háromezer lakosú Petrovába is eljutottak.
A megyei szervek egyedül csak a községi néptanács elnökét – aminek akkoriban a polgármestert nevezték – avatták be a tervekbe, hasonló tisztséget ajánlva fel neki. A többi elöljárót és közalkalmazottat csak ’89 január közepén értesítették, hogy ideje lenne új munkahelyet keresniük... A felháborodás óriási volt, és amikor január 15-én, vasárnap a Mihai Eminescu költő születésnapját köszöntő ünnepi műsorra összegyűlt Petrova apraja-nagyja, hát bizony nem a költészet, hanem a másnapi tömegtüntetés szervezése került a napirendre...
Másnap, hétfő délelőtt
Amikor a kiszálló Szekuritáte ezredes az összegyűlt embereknek azt találta mondani: „akarjátok, vagy nem akarjátok, az egyesülés úgyis megtörténik”, elszakadt a cérna, elszabadultak az indulatok. Ablakok csörömpöltek, ajtókat rúgtak be, telefondrótokat téptek ki a falból, s a megrökönyödött megyei propagandatitkárhoz mindenfajta tárgyat kezdtek hozzávágni. Az menekülésre fogta a dolgot, s egy szomszédos szoba szekrényében barikádozta el magát. A szekustiszt nála is rosszabbul járt. Kilökdösték az udvarra, hamut szórtak a fejére, és vízzel leöntötték. A fellázadt tömeget, már délután a megyei első titkárnak sikerült lecsillapítania.
sőt a falustársait cserben hagyó polgármestert is leváltotta. Magyarán szólva: kapitulált a felajzott néptömeg előtt. De kapituláltak a karhatalom képviselői is. Kihallgatások csak ímmel-ámmal, a látszat kedvéért folytak, felelősségre végül is senkit sem vontak. Szégyenüket, tehetetlenségüket, megaláztatásukat botorság lett volna nagydobra verni, a történteket jobbnak látták inkább eltussolni.
Harminc évvel ezelőtt így kezdődött a sorsfordító 1989-es esztendő Máramarosban. Az országban pedig hamarosan folytatódott.
Krajnik-Nagy Károly
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
Halad a fejlesztés Erdély egyetlen működő sóbányájában: egyeztetést tartott Torda polgármestere a József-tárna felújításáról. A 25 milliós eurós uniós, forrásból finanszírozott beruházás tavaly óta fokozottan fontossá vált Erdély turizmusa számára.
Az iskolák és egyetemek környékének fokozott ellenőrzésével, megelőző programokkal és a fiatalok körében egyre népszerűbb elektromos rollerek használatának szigorúbb felügyeletével kezdte az új tanévet a Kolozs Megyei Rendőr-főkapitányság.
Lincshangulat alakult ki szerdára virradóra a Temes megyei Csene településen, ahol idén januárban a brutális tinédzsergyilkosság történt. A Temes megyei törvényszék által pénteken meghozott alapfokú ítélet nem nyerte el a helyiek tetszését.
Európa legjobb bárjai közé került egy kolozsvári létesítmény, ahol a kocsma csak egy része a történetnek: a Heltai FolkCenter könyvtárként indult, ma pedig táncházak, néptáncpróbák, gyerekprogramok és diákrendezvények otthona.
Fenntartja az Észak-Bihari Vízszolgáltatóról és az érmelléki RMDSZ vezetőiről tett kijelentéseit Csomortányi István.
A székelyudvarhelyi Vándor székely-szobor eltávolításáért pereskedő Bogdan Ionescu ügyvéd a Krónikának elmondta: három, Wass Albert néven látható „hasonmás” szobrot talált Magyarországon. Szakács-Paál István polgármester szerint az udvarhelyi az eredeti.
Az 1956-os forradalom erdélyi eseményeire és az utána következő megtorlásokra is emlékeznek a 70. évforduló alkalmából tartandó rendezvénysorozaton Székelyföldön 56-os elítéltek és volt politikai foglyok közreműködésével.
Több mint háromezer erdélyi magyar kisiskolás vesz részt az Iskola Alapítványnak a magyar kormány támogatásával működtetett délutáni oktatási programjában, mely hétfőn indult 14 romániai megyében – tájékoztatott hétfőn az RMDSZ sajtószolgálata.
Megújult a nagyváradi Szent László-templom és a Barátok temploma. Ekkora összeget magyar történelmi egyház 2022 előtt még nem kapott templomfelújításra a román kormánytól – közölte a fejlesztési miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!