Magyar utcanévtáblákat távolítottak el Nagyváradon

Mindkét ingatlan egyházi tulajdonban van, az ifjak pedig úgy vélték, a tulajdonos engedélyével nyugodtan jelezhetik a táblákon az utcák korábbi magyar elnevezését, így került ki a hivatalos kék-fehér, Primãriei feliratú tábla alá a Teleki utca elnevezés, a Jean Calvin alá pedig Kálvin János neve.

A Selina cég embereit, akik épp a magyar táblákat szerelték le, Nagy Ibolya, a könyvesbolt üzletvezetõje vette észre, de azt mondja, mire kiment a boltból, hogy közelebbrõl megnézze, mi történik, a táblák már nem voltak sehol. Õ értesítette az Erdélyi Magyar Ifjakat, akik közül a táblák egyik feltevõje, Csomortányi István azonnal ki is ért a helyszínre. Csomortányi lapunknak úgy nyilatkozott, senki nem értesítette õt az akció elõtt, holott a táblák magántulajdont képeznek. Kiérve vissza is kérte és kapta azokat az építkezési cég munkásaitól, de már a következõ helyszínrõl levetteket nem voltak hajlandók visszaszolgáltatni.

Mint részletezte, amikor megkérdezték a munkásoktól, miért teszik, amit tesznek, elõbb a felettesüknek telefonáltak, aztán a közösségi rendõrséget is kihívták, akik végül látván, hogy nem került sor tettlegességre, így nincs miért közbelépniük, felvették az EMI-tag adatait, s elmentek. Csomortányi újra hangsúlyozta: a táblák kihelyezésére van törvényi alapjuk, hiszen a helyi önkormányzati testület még évekkel ezelõtt elfogadott egy határozatot, amelynek értelmében közpénzbõl kellett volna a magyar névtáblákat elkészíteni és kihelyezni, ám mindeddig ezt nem ültették gyakorlatba. Mindemellett tudomása van egy Románia által 1995-ben ratifikált EU-s keretegyezményrõl is, amely szintén lehetõvé tenné az ilyen akciókat. Leszögezte: mindenképpen újra kihelyezik a táblákat.

Magánszemélytõl kapott írásbeli panaszt a helyi önkormányzat a magyar táblákról – válaszolta lapunk kérdésére Biró Rozália, a város RMDSZ-es alpolgármestere. Felidézte: még júliusban nyújtotta be levelét egy váradi román nemzetiségű állampolgár, kérvén, vegyék le a szerinte törvénybe ütközõ táblákat, de a városházától nem kapott választ a törvényben megszabott 30 napos határidõn belül. Emiatt valószínűleg az ombudsman területi képviselõjéhez fordulhatott, hiszen szeptember hetedikén annak hivatalából érkezett levél a városházára – tudtuk meg az elöljárótól.

Biró elmondása szerint ebben az állt, hogy az önkormányzat köteles idõben reagálni a lakossági panaszra, illetve betartani a törvény elõírásait. Az elöljáró szerint a műszaki osztály ennek alapján kérhette föl a magáncéget a táblák levételére. Egyébként szerinte sem volt jogszerű a magyar táblák kihelyezése, hiszen a helyi önkormányzat egy másik határozatában pontosan meg van szabva, hogyan kell kinéznie egy utcanévtáblának, és minden, ami ettõl eltér, szabálytalannak tekinthetõ, még akkor is, ha a tábla magántulajdonban lévõ épületre kerül ki. Hangsúlyozta: a szövetség azon az állásponton van, hogy magyar utcanévtáblán csak a hivatalos román elnevezés alapján készült fordítást szabad feltüntetni, mégpedig kék alapon fehér betűkkel, úgy, ahogy a hivatalos jelzések kinéznek.

„Jogszerűen járt el a nép ügyvédjének területi képviselõje” – szögezte le lapunknak Rücz Erzsébet ombudsmanhelyettes. Elmondta: a területi képviselet nem hozhat határozatot, csak arra szólíthatja fel a helyhatóságot, hogy cselekedjen törvényesen, és ennek egyik példája a határidõn belüli válaszadás. Elmondta azt is viszont, hogy a nép ügyvédje nem csak bejelentésre cselekedhet, tehát a területi képviselõ saját akaratából is tudomást szerezhetett volna a Csomortányi által emlegetett, már érvényben lévõ, de gyakorlatba még nem ültetett helyi jogszabályról, és kivizsgálhatta volna, hogy az egyáltalán törvényes-e, vagy sem.