Fotó: Facebook/Orbán Viktor
Magyar óvodai csoportot indítanának a következő tanévtől a Kolozsvár alvóvárosává vált Szászfenesen. Elegendő jelentkező esetén az új intézmény a magyar kormánypénzből felhúzott épületben működne.
2018. január 30., 10:342018. január 30., 10:34
2018. január 30., 10:532018. január 30., 10:53
Több év kihagyás után ősztől újra beindítanák a magyar óvodai csoportot az ország legnagyobb községében, a Kolozsvár alvóvárosául szolgáló Szászfenesen. Megfelelő számú jelentkező esetén az óvodai csoport az új református templom melletti, a magyar kormány támogatásával felhúzott épületben működne majd, mely már idén tavasszal elkészül – mondta el a Krónikának Horváth Anna kolozsvári tanácsos.
A kincses város volt alpolgármestere meg van győződve arról, hogy összegyűl legalább egy óvodai csoportra elegendő jelentkező.
– magyarázta. Mint mondta, azt szeretnék, ha a következő egy-két hétben összegyűlne a megfelelő számú beiratkozási kérelem, amelyekkel alátámaszthatják igényüket a Kolozs megyei tanfelügyelőségen. „Mivel ebben a pillanatban nincs magyar oktatás Szászfenesen, azt gondolom, 15 gyerekkel jóváhagyják a csoportot" – vélte a tanácsos.
„A helyszín adott, az épület tavasztól készen áll arra, hogy fogadja a gyerekeket, de a következő tanév kezdetétől lehet beszélni a beindításáról" – részletezte Horváth Anna.
Sőt, arra is lehetőség mutatkozik, hogy magyar bölcsődei csoport is induljon a községben, mivel jövő tanév elején az önkormányzat megnyitja az általa épített bölcsődeközpontot, melyhez magyar csoport is társulhat. A magyar bölcsődei csoport az óvodai csoporttal azonos helyszínen, a magyar kormány támogatásával épült ingatlanban működhetne.
Kérdésünkre, hogy rendelkeznek-e pontos adatokkal a szászfenesi magyar fiatal családokra vonatkozóan, Horváth Anna nemleges választ adott. Rámutatott, nehéz felmérést végezni egy olyan közösségben, ahol nem tömbben él a magyar lakosság. „De különösebb felmérés nem szükséges ahhoz, ami evidencia: Szászfenes az elmúlt évtizedben az alvóvárosává vált Kolozsvárnak, az ott lakók nagy többsége ide jár dolgozni. Ennek ellenére
– indokolta a döntést Kolozsvár volt alpolgármestere. Hozzátette, a jövőre nézve jó, hogy a mostani keret alakítható, úgy vélte, egy csoportnyi óvodáskorú gyerek mindenképp össze fog gyűlni, és a beindítást követően – amikor egyre több szülő szánja majd rá magát arra, hogy ide járassa csemetéjét – növelni lehet a létszámot. Sőt, a kezdeményezők folyamatban gondolkodnak, azt remélve, hogy miután létrejön és megerősödik az óvoda, a magyar nyelvű elemi oktatásra is igény mutatkozik majd, tette hozzá Horváth Anna. Máté István szászfenesi református lelkipásztor lapunknak elmondta, csupán a népszámlálási adatokból leszűrt becsléseik vannak arra vonatkozóan, hogy mekkora igény lehet a magyar oktatásra.
Fotó: Facebook
A Kolozsvártól nyugatra fekvő, a várossal csaknem összeépült Szászfenes az utóbbi 15 évben megnégyszerezte lakosságát. A kedvezőbb ingatlanárak miatt tízezrek költöztek – többnyire Kolozsvárról – a településen felépített tömbháznegyedekbe, így Szászfenes a több mint 30 ezer lakosával ma Románia legnagyobb községe.
A magyar oktatás beindítása mellett szól az az érv is, hogy az ingázók nagy száma és a zsúfolt gépkocsiforgalom miatt a közeli községből egyre nehezebb iskolakezdésre bejutni a kincses városba, sok szülő naponta órákat tölt gyerekével a forgalomban.
Magyarország ma már lélekben és testben is elég erős ahhoz, hogy felelősséget vállaljon az erdélyi magyarokért is – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kolozsvár melletti Szászfenes református templomának vasárnapi avatóünnepségén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizenegy hét nyári szünidő Romániában, tíz Magyarországon, hat Dániában és tizennégy Olaszországban: jelentős eltérések tapasztalhatók az európai államok legfőbb közoktatási vakációját tekintve.
Erdély vízkészletei évek óta apadnak, a nyári zivatarok pedig önmagukban nem képesek pótolni a hiányt. Czellecz Boglárka hidrológus elmagyarázza, miért apadnak Erdély vízkészletei, és mit tehetünk a csapadék helyben tartásáért.
Nicușor Dan államfő visszaküldte pénteken felülvizsgálatra a parlamentnek a medveállomány ritkítására vonatkozó törvényt – közölte a román elnöki hivatal. A jogszabály alapján 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövésére nyílna lehetőség.
Az Arad Megyei Környezetőrség szerint 15 ezer lejre bírságoltak meg vízügyi korlátozások és a vízfelhasználási szabályok megsértése miatt egy halastavat üzemeltető céget, amely hivatalosan a tőzmiskei RMDSZ-es polgármester érdekeltségi körébe tartozik.
Hétfőn kezdi meg a munkáját az észak-erdélyi autópálya Magyarzsombor és Vaskapu között, Szilágy megyei szakaszának – ami az első szakasz lesz, amelyet idén átadnak.
Napok óta tart a hőhullám, a hőmérő higanyszála az ország több részében is nap mint nap 40 Celsius-fok közelébe emelkedik, miközben építkezéseken, mezőgazdaságban, raktárakban és gyárakban emberek tízezrei dolgoznak.
A hőség és a folyók kritikusan alacsony vízszintje miatt újabb erdélyi megyékben vezettek be forgalom- és vízkorlátozást csütörtökön. A korábbi négyről hétre nőtt a harmadfokú hőségriasztás alatt lévő romániai megyék száma.
Büntetőfeljelentést tett csütörtökön Majka romániai jogi képviselője a sepsiszentgyörgyi Sic Feszt fesztiválra tervezett koncert lemondását kiváltó fenyegetés ügyében.
A túlszaporodott medveállomány miatt azonnali és konkrét intézkedésekre van szükség az emberi életek és a javak védelméhez.
Miközben a jelenlegi szárazság miatt is azt láthatjuk, hogy a Duna vízhozama elérte a történelmi mélypontot, és a romániai folyók többségének hozama várhatóan csökkenni fog az elkövetkező évtizedekben, egy folyó kivételt jelent: a Szamos.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!