Romániában jelenleg nincs olyan magyar tannyelvű, bentlakásos speciális iskola, amely kifejezetten a látássérült gyermekek oktatására szakosodott volna
Fotó: Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány Facebook-oldala
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére. Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány egyik legfontosabb célkitűzése egy magyar tannyelvű, bentlakásos oktatási intézmény létrehozása Székelyudvarhelyen, ahol a látássérült gyermekek megfelelő szakmai támogatással, anyanyelvükön tanulhatnának. A szervezet emellett rehabilitációs szolgáltatások kialakításán, munkahelyteremtésen és társadalmi szemléletformáláson is dolgozik. Az eddigi eredményekről, tervekről és a megvalósítás nehézségeiről Butu Arnold Csaba, az alapítvány elnöke beszélt a Krónikának.
2026. október 15., 14:022026. október 15., 14:02
Az erdélyi magyar látássérült gyermekek oktatásának hiányosságaira egy 2006-os történet irányította rá Butu Arnold Csaba figyelmét. Egy látássérült gyermek szülei megfelelő iskolát kerestek, ám a székelyudvarhelyi kétszeres paralimpikon elmondása szerint a kolozsvári intézményben még arra sem kaptak lehetőséget, hogy megtekintsék, milyen körülmények között tanulna gyermekük. A család végül Budapesten keresett megoldást.
– idézte fel a Krónikának az Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány elnöke. Ekkor fogalmazódott meg benne egy magyar tannyelvű, bentlakásos iskola létrehozásának gondolata. A kezdeményezés azonban nem kapta meg a szükséges támogatást, és hosszabb időre háttérbe szorult.
Az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesület 2014-ben alakult meg, majd 2022-től alapítványként folytatta tevékenységét. A magyar tannyelvű iskola megteremtése 2017-ben vált kiemelt célkitűzéssé, 2018-ban pedig új lendületet kapott a megvalósítás előkészítése. A szervezet elsődlegesen a gyermekek oktatását és fejlesztését kívánja segíteni, de érdekvédelmi feladatokat is ellát. A hozzájuk forduló felnőtteknek segédeszközök beszerzésében, ügyintézésben és a jogszabályokkal kapcsolatos eligazodásban nyújtanak segítséget. Taktilis térképek és burkolati jelzések készítésével is foglalkoznak, amelyek a látássérült emberek biztonságosabb közlekedését szolgálják.
Október 15-e a fehér bot nemzetközi napja
Fotó: Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány Facebook-oldala
Az alapítvány szerint Romániában jelenleg nincs olyan magyar tannyelvű, bentlakásos speciális iskola, amely kifejezetten a látássérült gyermekek oktatására szakosodott volna. A székelyudvarhelyi iskola létrehozásával ugyanakkor nem a gyermekek tartós elkülönítése a cél. A szervezet a fokozatos integráció elvét követné:
Azoknak a fiataloknak is szakmatanulási lehetőséget biztosítanának, akik nem folytatnak középiskolai tanulmányokat. Emellett fontosnak tartják a látássérült gyermekek oktatására felkészült magyar gyógypedagógusok képzését is.
A kezdeményezésnek történelmi előzménye van: 1900. október 15-én nyílt meg Kolozsváron a vakok államilag segélyezett intézete. Az alapítvány arra emlékeztet, hogy az erdélyi magyar látássérültek önálló anyanyelvi speciális oktatása 1920 körül megszakadt. Ennek a több mint százéves hiánynak a pótlására törekednek.
A használatba vett épületek közül némelyiket felújítják, az iskola újépítésű lesz
Fotó: Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány Facebook-oldala
A tervek megvalósításában jelentős előrelépést jelentett, amikor az alapítvány 2021 novemberében a Bartimeus Központ hivatalos megalakulásával közel egy hektáros területet és több mint 10 épületet vehetett használatba. A székelyudvarhelyi ingatlant az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) vásárolta meg Magyarország kormányának támogatásával. A célingatlanok az EREK tulajdonában vannak, melyeket hosszútávú használatra az Erdélyi Magyar Látássérültekért Egyesületnek adták át.
A megmaradt épületek egyike egy korábbi katonai létesítmény része, amely az évtizedek során jelentősen leromlott. Felújításán magánszemélyek és vállalkozások támogatásával dolgoznak. Az iskola számára azonban a meglévő épületek nem megfelelőek, ezért teljesen új intézményt terveznek. Butu Arnold Csaba elmondta, hogy szeptember 30-án benyújtották az építési engedély megszerzéséhez szükséges terveket.
Az alapítvány céljai között egy elemi rehabilitációs központ létrehozása is szerepel. Ez a látássérült emberek önálló életviteléhez szükséges készségek elsajátítását, a felnőttek rehabilitációját és társadalmi beilleszkedését segítené.
A felújítás alatt álló régi épületben az alapítvány elsősorban szemléletformáló és foglalkoztatási tevékenységeket szeretne elindítani. Már kialakítottak egy kiállítótermet, egy foglalkoztatóhelyiséget, valamint egy bárt és egy üzletet. További terveik között egy olyan élménykiállítás szerepel, amelyen a látogatók látásuk használata nélkül tapasztalhatnának meg különféle környezeteket, például utcarészletet, erdőt vagy patakot. A kezdeményezés a látó emberek szemléletformálása mellett munkalehetőséget is biztosíthatna látássérültek számára.
Butu Arnold Csaba úgy látja, Romániában rendkívül korlátozottak a látássérült emberek munkavállalási lehetőségei. A szociális ellátórendszer elsősorban pénzbeli támogatásokkal segíti őket, miközben kevés figyelmet fordít arra, hogy megfelelő munkakörnyezetet teremtsen számukra. Magyarország példáját említve hangsúlyozta: a támogatott foglalkoztatás nemcsak jövedelmet jelenthet, hanem nagyobb önállóságot, közösségi kapcsolatokat és sikerélményt is.
Buttu Arnold Csaba háttérben Katona Lajos vak alkotóművész fából készült szobraival az alapítvány kiállítótermében
Fotó: Ollé Attila
Az alapítványi vezető szerint a látássérült gyermekek oktatását gyakran a családok nehéz szociális helyzete is akadályozza. A hátrányos helyzetű településeken élők számára már a távolabbi bentlakásos iskolába járás is komoly anyagi terhet jelenthet. Elmondása szerint korábban előfordult, hogy a családok bizonyos szociális juttatásokat elveszítettek, ha gyermekük bentlakásos intézménybe került. Bár a szabályozás változott, az anyagi nehézségek és a korábban kialakult szemlélet továbbra is hátráltathatják az iskoláztatást. A versenysportból visszavonult látássérült kerékpáros szerint a gyermekvédelmi intézményeknek, a szociális szolgálatoknak és az önkormányzatoknak is nagyobb szerepet kellene vállalniuk a problémák kezelésében.
A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségével együttműködve fehér botokat, beszélő lázmérőket, vércukorszintmérőket, nagyítókat, Braille-kijelzőket és oktatási segédeszközöket tudnak beszerezni.
Fontos eredménynek tartják, hogy a magyarországi szövetség hangoskönyvtárához a gyermekek és a tanulók, köztük az egyetemisták is ingyenesen hozzáférhetnek az alapítvány közvetítésével. A szolgáltatás költségeit az idei évtől a magyarországi szervezet vállalja át.
A megfelelő oktatás és segítség valódi lehetőségeket teremthet a látássérült fiatalok számára
Fotó: Erdélyi Magyar Látássérültekért Alapítvány Facebook-oldala
Butu Arnold Csaba szerint a munkájuk értelmét leginkább azoknak a fiataloknak a sikerei igazolják, akiket az évek során támogattak. Az a látássérült gyermek például, akinek 2006-os iskolakezdése nyomán megfogalmazódott benne a magyar iskola létrehozásának gondolata, időközben elvégezte a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetet, és idén segédlelkészként kezdett dolgozni.
Az alapítványhoz két olyan látássérült fiatal is csatlakozott munkatársként, akiknek középiskolai és egyetemi tanulmányait korábban figyelemmel kísérték, és segédeszközökkel, illetve más módokon támogatták őket.
A következő időszak legnagyobb kihívása az iskolaépítés finanszírozása. Bár az elnök elmondása szerint korábban költségvetési forrást is elkülönítettek a beruházásra, annak lehívása egyelőre nem történt meg. Bízik abban, hogy a gazdasági megszorítások ellenére a kezdeményezés megkapja a szükséges támogatást. Úgy véli, a döntéshozóknak az anyagi szempontok mellett azt is mérlegelniük kellene, milyen következményekkel jár, ha a látássérült gyermekek nem juthatnak megfelelő, anyanyelvű oktatáshoz.
A megvalósításhoz a közösség segítségére is számítanak.
Butu Arnold Csaba szerint a már elért eredmények bizakodásra adnak okot. A támogatott fiatalok sikerei azt mutatják, hogy a befektetett munka nem hiábavaló: mint fogalmazott, már megjelentek az első fecskék. Most azon dolgoznak, hogy minél többen követhessék őket.
A Két keréken Los Angelesbe elnevezésű projekt által szeretne bizonyítani, példát mutatni és közösséget építeni Blága Emőke látássérült versenyző, Péter Ágnes pilóta és Ruzsa Lehel edző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Rátámadtak egy testnevelő tanárra egy ötödik osztályos tanuló szülei szerdán Temesváron, miután a pedagógus rendreutasította gyermeküket a tanórai viselkedése miatt.
Nemzetközi turisztikai sikertörténetként népszerűsítik a Via Transilvanicát, miközben az útvonalon évek óta gondot jelentenek az agresszív pásztorkutyák, amelyek miatt maguk a szervezők is hatósági segítséget kértek korábban.
Hivatali visszaélés gyanújával indított büntetőeljárást a korrupcióellenes ügyészség (DNA) a temesvári polgármesteri hivatal vezetését érintően.
A Nagyváradi Ítélőtábla kedd este elutasította a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügy nyolc gyanúsítottjának fellebbezését. A bíróság jogerős végzéssel fenntartotta a határrendészek korábban elrendelt, harmincnapos előzetes letartóztatását.
A Malom-barlang eddig nem szerepelt a kirándulók számára ajánlott útvonalak között, mostantól azonban kiépített ösvényen érhető el.
Több mint 737 ezer lejes adócsalás miatt tartottak öt házkutatást Bihar és Hunyad megyében. A nyomozók szerint egy 60 éves nagyváradi férfi által irányított vállalat éveken keresztül fiktív beszerzésekkel csökkenthette adófizetési kötelezettségeit.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!