Lekésett az európai bírósági perről az RMDSZ

A Minority Safepack Initiative elnevezésű kisebbségvédelmi tervezetet az Európai Bizottság szeptember 16-án utasította el, álláspontja szerint az európai sokszínűség megőrzését célzó kezdeményezés nem tartozik a testület jogalkotási hatáskörébe.

Lehóczki Balázs, az európai bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályának képviselője a Krónika érdeklődésére hétfői levelében közölte, amennyiben az RMDSZ és a FUEN meg akarta volna támadni a bíróságon a bizottság valamelyik határozatát, erre két hónap állt a rendelkezésére, ezt azonban nem tette meg.

A Minority Safepack Initiative elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén ajánlott intézkedéseket az EU-nak.

A fellebbezést egyébként Kelemen Hunor RMDSZ-elnök javasolta a szeptemberi elutasítást követően, Vincze Loránt, a szövetség külügyi titkára, a FUEN alelnöke pedig november 19-én úgy nyilatkozott, a határozatot mindenképpen megtámadják a bíróságon, ugyanakkor elismerte, a kezdeményezőknek erre csak néhány napjuk maradt.

Vincze – aki várhatóan megméretkezik az RMDSZ színeiben a májusi európai parlamenti választásokon – a FUEN múlt hétvégi, dél-tiroli elnökségi ülésén is arról beszélt, hogy az RMDSZ és partnere már a luxemburgi bírósághoz fordult az ügyben.

A szövetség külügyi titkára kedden lapunknak elismerte, megtörténhet, hogy a fellebbezést még nem regisztrálták a törvényszéken, és nem tartja kizártnak, hogy a folyamat több hónapig is elhúzódhat. „A keresetet időben benyújtottuk, ez egészen biztos, ezt követően a levelezést a bírósággal a megbízott ügyvédi iroda bonyolította le. Úgy tudom, január első napjaiban derült ki, hogy pont került a procedúra végére, az iratcsomót átvették, tehát bekerült az adminisztrációs labirintusba” – fogalmazott Vincze Loránt.

Ezzel szemben az európai bíróság sajtó- és tájékoztatási osztályától megtudtuk, a Székely Nemzeti Tanács által előkészített, és szeptember 25-én hasonló okok miatt elutasított polgári kezdeményezése kapcsán Izsák Balázs SZNT-elnök és Dabis Attila, a szervezet külügyi megbízottja már szeptember 27-én a bíróság keretében működő törvényszékhez fordult. Az SZNT keresetében az Európai Bizottság elutasító határozatának megsemmisítését kérte a törvényszéktől.

Amint arról beszámoltunk, az erdélyi magyar szervezetek tavaly három párhuzamos kisebbségvédelmi tervezetet készítettek, amelyeket az európai polgári kezdeményezés eszközével akartak az uniós jogba illeszteni. Az Európai Bizottság azonban mind az Erdélyi Magyar Néppárt és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mind az SZNT, mind pedig az RMDSZ kezdeményezésének a bejegyzését elutasította. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Unió egyik értéke, de hozzátette, sem az Európai Unió alapszerződése, sem az EU működéséről szóló szerződés nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozókkal kapcsolatos jogalkotáshoz.

Az Európai Unió két éve ad lehetőséget polgárainak arra, hogy legalább hét tagállamból, arányosan összegyűjtött egymillió aláírással támogatott javaslatot terjesszen elő EU-konform jogszabály megalkotására. Az európai összefogással elindított polgári kezdeményezést az Európai Bizottság akkor jegyzi be, ha előzetesen megállapította, a javasolt szabályozás az EU hatáskörébe tartozik.

Az Európai Unió Bíróságának válaszleve a Krónika megkeresésére

Tisztelt Gyergyai Csaba!
A mai napig sem a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, sem pedig az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója nem fordult az Európai Unió Bíróságához, vagy az azon belül működő Törvényszékhez. Két magánszemély, Izsák Balázs-Árpád és Dabis Attila (mindketten a Székely Nemzeti Tanács tagjai) viszont 2013. szeptember 27-én nyújtottak be a Törvényszékre egy keresetet az Ön által említett témában, mégpedig a Bizottság egy 2013. július 25-én meghozott határozata ellen. Íme az említett ügy lényege:
„Az Európai Unióról szóló szerződés értelmében legalább egymillió uniós polgár – akik egyben a tagállamok jelentős számának állampolgárai – kezdeményezheti, hogy a Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint az uniós szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. A javasolt polgári kezdeményezés aláíróitól származó támogató nyilatkozatok összegyűjtésének megkezdését megelőzően a szervezőknek nyilvántartásba kell vetetniük a polgári kezdeményezést a Bizottsággal, különös tekintettel a javasolt polgári kezdeményezés tárgyára és céljaira.
E jogi lehetőség alapján a Székely Nemzeti Tanács két tagja – más személyekkel együtt – európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot terjesztett a Bizottság elé arra vonatkozóan, hogy „Az Unió kohéziós politikája kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól”. A Bizottság azonban elutasította a kezdeményezés bejegyzését arra hivatkozva, hogy az nyilvánvalóan kívül esik a Bizottság azon hatáskörén, hogy az uniós szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be.
A Székely Nemzeti Tanács két említett tagja a Bizottság bejegyzést elutasító határozatának megsemmisítését és az uniós szervnek a bejegyzés foganatosítására történő kötelezését kéri a Törvényszéktől.”
Amennyiben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, vagy az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója meg kívánja támadni a Törvényszék előtt a Bizottság valamely határozatát, úgy erre két hónapjuk van – az esettől függően – a határozat kihirdetésétől vagy annak a számukra történt közlésétől számítva.

Üdvözlettel, Dr. Lehóczki Balázs, Európai Unió Bírósága, Sajtó- és Tájékoztatási Osztály, Luxembourg