Nincs tovább. A Maros megyeiek számára az egykori királyi vadászkastély az út végét jelenti
Erdészeti és vadászati érdekeket sértene a Laposnyatelep és Gyergyóremete közötti út járhatóvá tétele – vélik azok, akik szinte két évtizede szorgalmazzák a Görgény völgyét és a Gyergyói-medencét összekötő út aszfaltozását. Pedig a két megye, Maros és Hargita összekapcsolását immár a környezetvédelmi minisztérium is támogatja. A legfőbb kerékkötő az állami erdészeti hivatal, amely leltárába vette a Maros megyei önkormányzat tulajdonában lévő út közel tíz kilométeres szakaszát.
2021. június 18., 14:522021. június 18., 14:52
Egy-egy erdészcsapat, 4 x 4-es meghajtású terepjáróval rendelkező kalandvágyók vagy a helyismerettel nem rendelkező, szigorúan kocsija navigációs rendszerére hallgató idegen kel át manapság a Görgény völgyét a Gyergyói-medencétől elválasztó Bakta-nyergen. A két kistérség közötti, fenyvesek közt átvezető legrövidebb út soha nem arról volt híres, hogy a forgalom miatt bedugult volna. Egy-egy kisautó mégis elakadt a gödrök kerülgetése közepette.
Alig valamivel több, mint 20 kilométerről, a vízválasztón keresztül vezető részről lenne szó, amelynek megépítése értelmet adna a mintegy 72 kilométer hosszú útnak. Ugyanakkor megnyitna két zsákfalut, Laposnyát és Remetét, pontosabban életet lehelne a vadászkastéllyal és gyermektáborral rendelkező, azonban jó ideje állandó lakók nélkül maradt Maros megyei településbe, illetve más perspektívát adna a nemsokára repülőtérrel is büszkélkedhető Hargita megyei nagyközségnek.
A kétezres évek elején a Maros megyei önkormányzat akkori elnöke, Lokodi Edit Emőke volt az, aki felvetette, hogy ideje lenne az egykori szekérutat járhatóvá tenni, és egy újabb kapcsot kialakítani a két székelyföldi megye között. Egyetlen négyéves mandátuma nem volt elegendő ahhoz, hogy legalább az engedélyeztetési folyamatot végigjárja. Lokodi utódja, a liberális Ciprian Dobre idejében az útépítési kedv lankadt, Péter Ferenc 2016-ban való székbe kerülése után pedig ismét fellángolt.
„A környezetvédelmi tárca teljes mértékben támogatja az infrastrukturális fejlesztést” – szögezte le Tánczos Barna miniszter, amikor arról kérdeztük, hogy az állami erdészetért is felelős tárca vezetője mit tesz a Romsilva túlkapása ellen. Mint mondta, egyeztetett Péter Ferenccel, a Maros megyei önkormányzat elnökével, és abban maradtak, hogy a Natura 2000-es övezetekben is igyekeznek megtalálni a megoldást.
Péter Ferenc szerint is szükség van a tárcavezető határozott hozzáállására és közbelépésére, különben az állami erdészeti hivatal ott tesz keresztbe minden fejlesztési tervnek, ahol csak éri. Tánczos Barna megígérte, Bukarestben asztalhoz ülteti a Maros megyei önkormányzat és a Romsilva vezetőit és jogászait, hogy a minisztériummal együtt bogozzák ki az ügyet.
De ugyanígy Maros megye kormányhatározattal szentesített leltárában is ott találhatjuk. „Az erdészet Maros megyei vezetői hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak az útról. Ha nem mondanak le, mi nem tudjuk telekkönyveztetni. Ha nem telekeljük, még csak a tervezésnek sem láthatunk neki. Tervek nélkül meg nem lehet európai uniós forrásokat vagy kormánypénzeket lehívni, és a saját költségvetésünkből sem fordíthatunk egy árva fityinget sem az útra” – sorolta a Romsilva által generált bonyodalmakat Péter Ferenc, aki szerint
Ha meg is nyílik az útépítés lehetősége, úgy tűnik, a lelkesedés alább hagyott a végeken, illetve a csoportos érdekek is más irányt próbálnak diktálni. Laczkó-Albert Elemér gyergyóremetei polgármester lapunknak elmondta, hogy hosszú éveken keresztül fontosnak tartották az út megépítését, azonban úgy érezte, a Maros megyei hatóságok nem tettek meg mindent ennek megvalósításáért.
– jelentette ki megkeresésünkre a remetei elöljáró. Kifejtette, tudatában van annak, hogy a 153C megyei út megnyitásával rövidülne a Gyergyóremete és Szászrégen, tágabb értelemben a Gyergyói-medence és Marosvásárhely vagy Kolozsvár közti távolság, ugyanakkor csökkenne a Maros menti DN15-ös országút forgalma. Távlatilag, ha sikerülne korszerűsíteni a Ditró és Tölgyes közti utat is, afféle „gyorsforgalmiként” működne Erdély és Moldva között. Meglepő álláspontját Laczkó-Albert a zsákfaluság helyzetével indokolta. Mint fogalmazott, rájöttek, hogy ennek legalább annyi előnye van, mint hátránya. A polgármester az épülő repülőtér és a Marosvásárhely–Jászvásár-autópálya elkészültében látja Remete és környéke mobilitási lehetőségének növekedését.
– érvelt a hatezer fős település községgazdája.
Az út túlsó végében, Görgényszentimrén kissé másként látják a helyzetet. A hiányzó mintegy 20 kilométeres szakasz korszerűsítése és a kisrégiók összekötése senkinek nem ártana, véli Kiss Tibor, Görgényszentimre alpolgármestere. Szerinte főként a vízválasztóhoz közelebb fekvő községek, Hodák és Libánfalva lakóinak lenne a hasznára, akik így könnyebben átjuthatnának Gyergyó vidékére. Ennek ellenére Kiss sem túl derűlátó a beruházás elkezdését illetően.
Annak viszont, aki sajnálja az autóját, mindenképpen megéri a Maros völgyén kerülni. Remete elöljárója most is nevetve idézi fel annak a holland turistának az esetét, akit a kétezres évek elején a Görgényi-havasokba vezényelt a navigációs rendszer. „A messze földről érkező, eltévedt idegent autójával felakadva, hajnalban találták meg az erdészek. Miután bevontatták Gyergyóremetére, és kávéval kínálták, nem tudta megfogni a csészét, még mindig úgy remegett a keze a félelemtől” – idézi fel a helyieknek viccesnek tűnő, az érintett számára félelmetes történetet Laczkó-Albert Elemér.
Jelenleg a Maros megye felőli „végállomást” Laposnyatelep, pontosan az egykori királyi vadászkastély jelenti. A Szászrégen felől érkezők Dulcsáig jó minőségű úton közlekedhetnek, onnan viszont vissza kell venni a sebességből. Az évtizedek során annyira elromlott a valamikori aszfaltos út, hogy a megyei hatóságok a kátyúzás helyett jobbnak látták az 1926-ban épült kastélyig lekövezni. Nem ez az egyetlen oka annak, hogy a Görgény-patak mentén rendkívül gyér a forgalom.
Rajta kívül az egykori Hohenzollern-vadászkastély, a gyermektábor és a pisztrángtenyésztő két-három fős személyzete tartózkodik Laposnyán. Néhány arra vetődött turistán, fakitermelőn, vadászon kívül nemigen találkozni senkivel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!