A romos állapotban lévő épület mielőbbi beavatkozást igényel
Fotó: Kispetri Református Egyházközség
Reménysugarat jelent Kispetri elöregedett lakossága számára az a gyülekezeti terem, amelyet a helyi református egyházközség tulajdonába visszakerült, egykoron iskolaként működő épületben hoznának létre. Topai Attila, a Szilágy megyei település beszolgáló lelkésze a romos állapotban lévő ingatlan felújításáról, a támogatási lehetőségekről, a közösségi összefogásról beszélt a Krónikának.
2024. április 11., 19:002024. április 11., 19:00
Találkozásra, közösségépítésre nyújtana lehetőséget a Kispetriben létrehozandó gyülekezeti terem, amelyet a helyi református egyházközség az egykori iskolaépületben valósítana meg. A Szilágy megyei Váralmás községhez tartozó kis falu egyházközsége néhány éve igényelte vissza a román államtól az ingatlant, amely időközben nagyon rossz állapotba került, beszakadt a teteje, beázott, így a belső szerkezete is tönkrement.
A hosszú évekig gondozatlan épületnek a belső szerkezete is tönkrement
Fotó: Kispetri Református Egyházközség
Topai Attila beszolgáló lelkipásztor a Krónika megkeresésére felelevenítette, nemrég elindult egy mozgalom, amelynek keretében
„Ezek az emberek intenzíven bekapcsolódnak az egyházi tevékenységekbe, és tőlük jött a kezdeményezés ötlete – főként a közbirtokosság elnökétől –, hogy valamit kezdeni kellene ezzel az épülettel” – magyarázta a Váralmáson és Bábonyban szolgáló lelkész. Hozzátette, ezt követően helyi szinten szerveztek adománygyűjtést, amelynek eredményeképp nemrég sikerült megvenniük a cserepeket az új tetőhöz.
„Két évvel ezelőtt beköltözött a faluba egy belga férfi, akinek a kezdeményezésére létrehoztak egy olyan iskolaalapot, amiben körülbelül 2–3 ezer lej volt, amikor átvettem az egyházközséget, és szintén ő ajánlott fel további 50 ezer lej támogatást, ha nekivágunk a felújítási projektnek” – fogalmazott a tiszteletes. Mint kifejtette, ez lendületet adott a munkának, főként, hogy a közbirtokosságtól, egy helyi vállalkozótól és az adománygyűjtésekből befolyt
A támogatásokból már sikerült megvásárolni néhány anyagot a felújításhoz
Fotó: Kispetri Református Egyházközség
„Közben benyújtottunk egy 500 ezer lej értékű pályázatot is az illetékes minisztériumhoz, reménykedünk benne, hogy megnyerjük, és folytatni tudjuk a felújítást. Ugyanakkor jelenleg nagyon fontos, hogy találjunk egy olyan támogatót, aki a két kémény lebontását és újraépítését finanszírozná, de bármilyen segítségnek örülünk, mert rengeteg munka van még hátra” – hívta fel a figyelmet a fiatal lelkipásztor.
Váralmás község teljes lakossága 1882 főre rúg, ebből 532-en magyarok. A Szilágy megyei községközpontnak egyetlen magyar iskolája van, Zsobokon, a környező településekről oda viszik a diákokat, viszont tudomása szerint Kispetribe csak hétvégente látogatnak ki a gyermekes családok, így onnan nem ingáznak. Ellenben van egy része a falunak, ahol sok roma család él, a lelkipásztor szerint a gyülekezeti terem hosszú távon azt a célt is szolgálná, hogy integrálják a roma gyerekeket a közösségbe.
A helyreállítás után gyülekezeti teremként működne az egyházközség létesítménye
Fotó: Kispetri Református Egyházközség
Aki szeretné támogatni az épület felújítási munkálatait, a következő bankszámlaszámon megteheti:
RO55BTRL05401205F98731XX
Kedvezményezett: PAROHIA REFORMATA PETRINZEL
SWIFT: BTRLRO22|C.U.I. RO 50 22 670
Kispetri az Alszeg keleti részén, Sztána völgyének északkeleti oldalán, két patak találkozásánál elhelyezkedő kicsiny falu, amely a terepviszonyoknak megfelelően szabálytalanul kanyargó utcákból tevődik össze. A falu közepén egy magaslaton, messziről uralva a tájat, a református templom áll. A település 15. században épült templomáról az első írásos adat 1486-ból származik. A dongaboltozatos középkori épületet eredetileg a katolikusok, majd az 1700-as évektől a reformátusok használták. A tűzvész pusztította középkori templom helyén az 1700-as években emeltek újat, de ennek átépítésére is szükség volt a 20. század elején, 1903-ban. A faluban jelentős számú hagyományos épület maradt fenn, többségük az 1900-as évek táján épült, viszont sok közülük lakatlan, elhanyagolt állapotban van – olvasható az EKE – Kolozsvár 1891 honlapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap reggel visszatérhettek otthonukba azok az emberek, akiket nem sokkal korábban kimenekítettek tömbházukból, miután robbanás történt az ingatlanban, valószínűleg gázszivárgás miatt.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!