Kövér László Pürkerecen: a magyarságot sem az elmúlt ezer esztendőben nem lehetett, sem a következőben nem lehet felszámolni

„A borica táncot az idők során sokszor betiltották, a derék Zajzoni Rab István például 1861-ben keserűen azt írta, hogy »a borica sok más ősi ünneppel együtt sírba szállt« - ám a borica mindig feltámadt, mint a barcasági csángók népe, amely ma is táncolja, és ma is erőt merít belőle” – mondta a házelnök, aki szerint szükség volt és lesz az újjászületés ezen megtartó őserejére.

Hozzátette: a magyarság ideig-óráig történő kiszorításával ma is próbálkoznak, az RMDSZ bukaresti kormányból történt minapi kiszorítása is ezt mutatja. „A romániai magyarság vezető pártja, az RMDSZ létrejötte óta lojális a román államhoz, és hűséges a magyar nemzethez; létrejötte óta elkötelezett az euroatlanti értékek iránt; létrejötte óta erősíti a Romániában és a kelet-európai térségben a politikai stabilitást és az etnikai békét” – mondta, s megköszönte Kelemen Hunor pártelnöknek és az RMDSZ-nek „a szakszerű kormányzati munkát”. Arra intette a szövetség politikusait, „ne feledjék a borica tanulságát”, mert a politikában is igaz: akiről azt gondolják, az elmúlásba taszították, mindig újult erővel kel életre.

A házelnök kifejtette: napjainkban Európában két tábor kezd felseregleni: a józan ész tábora, mely azt akarja, hogy Európa az európai embereké maradjon, és az ezzel szembenállóké.

Kövér László az egyházi eseményt követően a közmédiának elmondta: jelenléte a zarándoklaton elsősorban azt jelzi, hogy az anyaország, a teljes magyar közösség számontartja a barcasági csángókat. Rámutatott: az ilyen rendezvények az adott közösség tagjainak is bizonyítják, hogy létezik és van jövője. Ez minden közösség esetében igaz, de a kisebbségi közösségekre, ahol „mindennap meg kell küzdeni a létért”, még inkább – mondta a házelnök.

– fogalmazott. Rámutatott, egy felelős erdélyi magyar politikus szótárában három szó van, mely nem helyettesíthető: a szülőföld, a megmaradás és a nemzeti identitás. A szülőföld akkor is megmarad, ha lakói elhagyják – mondta.

„Az igazi kérdés az, hogy mi megmaradunk-e, hogy belakjuk-e továbbra is a szülőföldet, vagy ott marad árván, magára, ahogy nem messze innen az egykori szász falvak mutatják” – jelentette ki az RMDSZ elnöke, aki szerint a megmaradáshoz hagyományokra és hitre van szükség. Úgy vélte,

És Pürkerec, mely 1767-ben leégett, de temploma megmaradt, mutatva, hogy a közösség legnagyobb támasza a hit. Hangsúlyozta: olyan szülőföldet kell építeni, amely „megtartja a magyarokat”.

Adorjáni Dezső Zoltán, a szervező Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház püspöke igehirdetésében hangsúlyozta: bár a térségből is sokan elmennek külföldre, vissza is jönnek, és úgy vélte, a legfontosabb, hogy ne szakadjanak el szülőföldjüktől, a közösségtől.

A zarándokokat Kirsch Gábor Ferenc, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Beschea Severius-Florin, Tatrag község román polgármestere is köszöntötte, aki a térség büszkeségének nevezte és támogatásáról biztosította a barcasági csángókat.