Kiszúrnak a vírussal? A Covid-ellenes oltás fejlesztői az utolsó biztonsági teszteket végzik a vakcinán
Fotó: Pixabay.com
Rendkívül előrehaladott szakaszban van az amerikai Pfizer-csoport által kifejlesztett, koronavírus elleni védőoltás tesztelése: az Egyesült Államokban már év végén bevethetik, de már az Európai Unió is százmilliós tételeket foglalt le belőle. Ám ha minden a tervek szerint halad, akkor is sokat kell még várni a Covid-vakcina tömeges beadatására – szögezte le a Krónikának Fejér Szilárd kutató, aki a fejlesztés újszerű módszerét is ismertette.
2020. november 13., 14:192020. november 13., 14:19
2020. november 13., 15:342020. november 13., 15:34
Óriási reményhullámot váltott ki világszerte az amerikai Pfizer Pharmaceutical Group bejelentése, miszerint az általa kifejlesztett, Covid–19 elleni oltás kilencven százalékkal csökkentette az új koronavírussal történő megfertőződés kockázatát. Az Egyesült Államok becslése szerint néhány hét múlva megkapják az engedélyezett vakcinát, az Európai Unióba 2021 elején juthat el. A Pfizer és német partnere, a BioNTech egy nagyszabású, folyamatban lévő, nem részletezett tanulmány előzetes eredményeire hivatkozva közölte,
a vakcina 90 százalékkal csökkentette a betegség kockázatát az oltott csoportban a placebocsoporthoz képest.
Fejér Szilárd, a sepsiszentgyörgyi Pro Vitam diagnosztikai központ kutatója a hírekre reagálva a Krónikának elmondta, még ha le is tudják gyártani nagy mennyiségben az oltóanyagot, komoly logisztikára van szükség, hogy „teríteni” tudják. A kutató szerint
Addig marad a távolságtartás, a maszkviselés – szögezte le a szakértő.
Az Amerikai Egyesült Államokban az első oltások már az év vége előtt megtörténhetnek a Pfizer vakcinával, ha jövő hétig megerősítik biztonságos mivoltát. A Pfizer arra készül, hogy engedély iránti kérelmet nyújt be az Egyesült Államok élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatalához (FDA), amely eldönti, hogy hatékony és biztonságos-e az oltóanyag.
Az Európai Unió elővásárolt 200 millió adagot, és további 100 millió adagról tárgyal; egy európai forrás szerint a tagállamokban 2021 elején válhat elérhetővé az oltóanyag. Klaus Iohannis államfő nemrég úgy fogalmazott,
Közben civil szervezetek már több hónapja aggodalmukat fejezték ki annak kockázata miatt, hogy gazdag országok „monopolizálni” fogják a vakcinát, de az ár miatt is, amelyen a Pfizer forgalomba hozza az új oltást. „A vakcina hatékonysága nulla azok számára, akiknek nincs módjuk megvásárolni” – figyelmeztetett Robin Guittard, az Oxfam France szóvivője.
Nem eszik olyan forrón a kását – szögezte le lapunknak Fejér Szilárd. Jelezte, a Pfizer újszerű megközelítéssel fejlesztette ki az oltást, ám ez azzal jár, hogy csak egy-két napig lehet normális hőmérsékleten tartani, különben mínusz 70–80 Celsius-fokon kell szállítani is, ennek pedig bonyolult a logisztikai kivitelezése. Elhúzódik egy ideig, amíg tömegesen olthatnak: valószínűleg hat-nyolc hónapba telik, míg legalább a veszélyeztetett kategóriák megkapják olyan mennyiségben, hogy annak legyen hatása a járvány szempontjából. Fejér Szilárd arra számít, hogy egy éven belül legalább tíz különböző gyártó oltóanyaga kerül forgalomba, ezek után lesz mérhető hatásuk a vakcináknak.
– hangsúlyozta a kutató.
Fotó: Árvai Károly/MTI
A Pfizer-vakcina olyan újszerű módszerrel készül, amelyet most használnak első alkalommal „élesben”. Nem a vírus egy darabját, vagy a legyengített vírust juttatják be a szervezetbe, hanem csak az információt, így maga az oltás nem tud fertőzni, és könnyen előállítható – magyarázta Fejér Szilárd. A vírus genetikai anyagából kiollózzák az RNS-szakaszt, ami egy lipidburokba csomagolva jut be a sejtbe. Ott a burok szétesik, a hírvivő ribonukleinsav pedig arra utasítja a sejtet, hogy gyártsa le a koronavírus tüskefehérjéjét. Ez a fehérje váltja ki az immunválaszt: a szervezet felismeri, hogy nem humán fehérje, hanem betolakodó, és antitesteket termel ellene.
– részletezte a szakértő. Arra is kitért, a gyártók többsége a hagyományos módszert alkalmazza: legyártják a tüskefehérjét, és valamilyen módon bejuttatják a szervezetbe.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A kilencvenszázalékos hatékonyság nagyon jó eredmény; azért nem lehet száz százalék, mert minden embernek másként válaszol az immunrendszere – fogalmazott a kutató. Nem lehet előre tudni, egy idegen fehérjére miként reagál a szervezet, ezért nagyon fontos a biztonságosság vizsgálata. Jelenleg csak előzetes adatok ismertek, ám ahogy egyre több információ befut, úgy lesz egyre biztonságosabb az oltás. Fejér Szilárd kifejtette,
Kérdésünkre arra is kitért, hogy minden vírus valamilyen szinten mutálódik, hiszen amikor lemásolja magát, akadnak hibák, ha pedig ezek nem befolyásolják a vírus életképességét, akkor továbbterjednek. Dániában azért kellett a koronavírusos nyérceket elpusztítani, mert a mutáció épp a tüskefehérjét érintette. Azért folyamodtak a drasztikus megoldáshoz, hogy a mutálódott vírus ne terjedhessen el az emberek között, mert meghiúsíthatja az antitest-terápiát, és megzavarhatja egyes vakcinák fejlesztését – mutatott rá Fejér Szilárd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az erdélyi mezőgazdaság legnagyobb kihívása, hogy a nagy mennyiségben megtermelt gabona jelentős része feldolgozatlanul hagyja el az országot. Egy kolozsvári vállalatcsoport azonban arra tett kísérletet, hogy ezt a logikát megfordítsa.
Tavaly tavasszal, bő fél évvel a halála előtt életútinterjút adott a Krónikának Aulich Sándor, a Kovászna megyei Securitate 1973 és 1984 közötti parancsnoka. Az volt a kérése: ne jelenjen meg életében az interjú. Az ezredes december közepén hunyt el.
„Végignyalta” a legnépszerűbb online szállásközvetítőket a nagyváradi polgármesteri hivatal, és több mint 600 olyan lakást azonosított, amelyet rövid távú szállásként adnak ki, azaz hivatalosan többszörös ingatlanadót kell fizetni utánuk.
Zöld jelzést kapott az új sóbánya kiépítése a Kolozs megyei Palackoson, miután a beruházó megszerezte a szükséges engedélyeket. A több szakaszban, akár 30 millió euróból megvalósuló projekt munkahelyeket teremt, és a térség gazdasági fellendülését ígéri.
Itthon maradásra köteleznék a frissen végzett orvosokat Romániában. A Krónikának külföldön praktizáló erdélyi orvosok beszéltek arról, miért vonzóbb Nyugaton az orvosi pálya, illetve milyen feltételekkel lehetne megtartani és hazacsábítani az orvosokat.
Jótékonysági estnek ad otthont március elsején a marosvásárhelyi Kultúrpalota, a bevételt két, súlyos lakhatási gondokkal küzdő Maros megyei család megsegítésére fordítják.
Felhívással fordult szerdán a marosvásárhelyi magyarsághoz a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), arra kérve a közösség tagjait, hogy vegyenek részt a március 10-i, székely szabadság napi megemlékezésen és felvonuláson.
Megszavazta a román parlament mindkét háza a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, és egyben megemlékezik a püspök születésének 130. évfordulójáról is.
Hamvazószerdával kezdődik a nagyböjt, a negyvennapos szent idő, amely a húsvéti feltámadás ünnepére készít fel – emlékeztet többek közt a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye.
Szatmár megyében két településvezető saját kezébe venné a kezdeményezést: Krasznabéltek és Nagyszokond összevonásával hoznának létre egyetlen nagyobb községet, mindez azonban éles politikai, társadalmi és kisebbségjogi vitákat is kiváltott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!