Kolozsváron folytatta erdélyi látogatását Sulyok Tamás államfő

A főszervező elmondta: a magyar napokat mintegy 300 fős stáb – 145 szervező és 120 önkéntes – szervezi, ez volt az első találkozója az önkéntesek egy részének, ahol megkapták az eligazítást. Kiderült, hogy a csapatban egy-két-, de akár négy-ötcsillagos önkéntesek is vannak. „A csillagoknak a száma nem minőségjelző, hanem mennyiségjelző, azt jelzi, hány éve önkénteskednek a Kolozsvári Magyar Napokon” – mondta Gergely Balázs.

Úgy vélte, az a fiatal is minden dicséretet megérdemel, aki második alkalommal tér vissza, ötödik alkalommal pedig már komoly elismerést. „Nagyon szépen köszönjük elnök úrnak és kedves feleségének, Zsuzsanna asszonynak, hogy itt vannak velünk, és az eligazításban részt vesznek” – idézte az MTI a főszervező szavait, aki felkérte az elnöki párt, hogy maguk is írják alá a jelenléti ívet.

Válaszként többük részéről elhangzott: az motiválja őket, hogy ez a kolozsvári magyarság ünnepe, melyen a város minden magyar lakója részt vesz, így számukra büszkeség, hogy segíthetik a fesztivál létrejöttét. Fontos a közösség is, az, ahogy az egyetemistákból és középiskolásokból álló vegyes társaság a KMN végére „egy családdá” forr össze – mondták.

A köztársasági elnök az önkéntesekre váró feladatok iránt is érdeklődött, és volt, aki úgy vélte, a rohamcsapat tagjának lenni a legizgalmasabb, mivel ott látni, ahogy „a kezünk alatt felépül a fesztivál”. Az államfő és felesége egy közös fotót is készített a szervezőcsapattal a rendezvénysorozat egyik fő helyszínnek számító Bánffy-udvarban.

Ez a palotában működő Művészeti Múzeum eddigi legnagyobb tárlata, a földszinti és emeleti termeket is megtölti több mint ezer négyzetméteren. A jubileumi tárlat a Kolozsvári Magyar Napok keretében nyílt meg, apropóját az adja, hogy 95 éve, 1930-ban volt a BMC első kiállítása. Átfogó képet nyújt a céh két történeti periódusáról: a II. világháború végéig tartó kezdetekről és az 1994-es újjáalapítás utáni időszakról.

A céh eddigi legteljesebb bemutatkozásának számít, 250 művész mintegy 350 alkotása látható az alapítóktól a kortárs erdélyi képzőművészekig. A kurátor elsőként az alapítók – Kós Károly, Szolnay Sándor – műveire hívta fel az elnöki pár figyelmét.

Sulyok Tamás a tárlatvezetés után a kolozsmonostori Nagyboldogasszony római katolikus plébániatemplomot tekintette meg Székely Dénes plébános vezetésével. „Örülünk, hogy megtiszteltek a látogatással, ilyen magasrangú látogatónk nem is volt” – mondta a házigazda. Az államfő meghallgatta Palocsay György kántor orgonajátékát (erről posztolt is egy videót Facebook-oldalán), majd a templomkertben kötetlen beszélgetést folytatott a plébánossal.

A helyiek által Kálváriaként emlegetett templomot a középkori építészet jelentős emlékei között tartják számon. Eredete a XIII-XIV. századra nyúlik vissza, szentélye és sekrestyéje a Szent Benedek-rendi apátság maradványait őrzi. 1924-ben a görögkatolikus egyház kapta bérbe, melynek betiltásakor, 1948-ban a román kommunista rendszer átadta az ortodox egyháznak. Eredeti tulajdonosa, a római katolikus egyház 1992-ben kapta vissza. A súlyosan károsodott épületet 1995-ben kezdték el felújítani hazai és külföldi szervezetek, egyházközségek segítségével, de elsősorban önerőből. A helyreállítást 1999-ben Európa Nostra-díjjal ismerték el.

Sulyok Tamás hétfőn este a 16. Kolozsvári Magyar Napok nyitógáláján is részt vesz, ahol beszédet mond.

korábban írtuk

Sulyok Tamás Kolozs megyében: közvetlen hangulatú elnöki látogatás Erdély szívében

Háromnapos magánlátogatásra érkezett Kolozs megyébe Sulyok Tamás köztársasági elnök és kísérete. Vasárnap Bonchidára és Válaszútra látogattak, majd megtekintették a kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot.