A Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál a filmvilág egyik legrangosabb eseménye
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Bár az elmúlt közel két hét során a legnagyobb filmcsillagok fordultak meg a Francia Riviéra vörös szőnyegén, idén Erdély – az újságírók és a hírfogyasztók – tekintete kevésbé szegeződött a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválra, hiszen sem magyar, sem román alkotás nem jutott be az Arany Pálma-díjért folyó versenybe. Pedig egészen megszoktuk már, hogy Cristian Mungiu, Emanuel Pârvu vagy épp Enyedi Ildikó, Mundruczó Kornél filmjét is levetítik a rangos cannes-i szemlén, esetleg versenybe is száll az elismerésért, és szurkolhatunk nekik. Ugyan az említett nevek idén nem kerültek reflektorfénybe, bizony Magyarország és Románia filmesei is stabilan ott voltak a Riviéra vetítőtermeiben.
2025. május 26., 18:562025. május 26., 18:56
Mint azt korábbi helyszíni beszámolómban megírtam, a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál első napjain nem igazán tudtam a helyszíni eseményekre koncentrálni, a romániai államfőválasztás lázában éltem, így még az életműdíjat átvevő Robert de Niro szavait is úgy éreztem, hogy nekem, nekünk, romániaiaknak szólnak. Pedig Cannes-ban már az első naptól kezdve pezsgett az élet, tucatjával érkeztek a világsztárok. De hiába van a helyszínen, erről a mezei újságíró általában ugyanúgy csak a sajtóból értesül, mint bárki más, hiszen a megannyi párhuzamos vetítés, a feszes program miatt a fesztiválozás nem arról szól, hogy a vörös szőnyeg mellett szobrozik, várva, hogy a lefeketített autókból kiszálljanak a filmcsillagok, s a fotósok kereszttüzében besiessenek a fesztiválpalotába.
Hol jegy nincs, hol a lépés nem jön ki jól, s egyik film miatt a másikról le kell mondjon az ember. Előfordul, hogy a busz késik, máskor egy sajtótájékoztatót választ a tudósító egy film helyett. És bár a díjnyertes alkotást gyakran csak akkor látom, amikor az erdélyi nagyközönség többi tagja, hónapokkal a cannes-i bemutató után – így lesz idén is –, bőven filmélményekkel tele szoktam hazatérni az Azúr-partról.
A fesztivál második napján indítottam a filmezést, egy francia alkotással, Laura Wandel L'intérêt d'Adam című filmjével,
Ez a film egyébként az első volt azon francia alkotások sorában, melyek azon túl, hogy személyes drámára összpontosítanak, a francia valóságot, mindennapokat – az egészségügyi és szociális rendszer hiányosságai, társadalmi elégedetlenség, a rendfenntartó erőkkel szembeni bizalmatlanság stb. – is igyekeznek a néző elé tárni.
Évek óta fesztiválozom, így bátran kijelenthetem, hogy a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál mindig ugyanolyan, de számomra most nagyon más.
Az új Mission Impossible-t Tom Cruise-zal ugyanabban a teremben ülve néztem meg, de ennél izgalmasabb részlettel nem tudok szolgálni – Cannes-ban sztárokat rendszerint sok méter távolságból lehet látni. A már a hazai mozikban is megtekinthető akciófilm igencsak kilógott a cannes-i programból, a látványos akciójelenetekben bővelkedő alkotás igazi közönségfilm, melybe Tom Cruise most is beleadott apait-anyait. Ám maga a történet nem tartozik a franchise legjobbjai közé, az egész filmen érződik, hogy az alkotók nagyon nagyot akartak dobbantani a legutolsóként beharangozott epizóddal, és pont a túl nagy akarás miatt nem ez lett a legjobb Mission Impossible-film.
Az idén a zsűri díját (Jury Prize) megosztva a Sirât (Oliver Laxe) és a Sound of Falling (rendező Mascha Schilinski) című filmek kapták. Utóbbi egy kissé zavaros, többgenerációs történet, traumafeldolgozás a javából. A kuszán összefonódott idősíkok és különböző drámák között egy érdekes téma bontakozik ki: a kisgyerekek halálhoz való viszonyulása, különösen azokban a régmúlt időkben, amikor mondhatni természetes volt, hogy 8–10 gyerekes családban csak 3–4 éri meg a felnőttkort – jó esetben nem a gyerekbénulás maradványtüneteivel.
Wes Anderson amerikai filmrendező, aki filmjeinek esztétikai élményeiről híres – hiszen alkotásai olyanok, mint egy-egy mérnöki pontossággal megrajzolt munka: a színek, a formák tökéletes harmóniája, izgalmas játéka bontakozik ki – hozta el számomra a következő „ni-ni, magyarok” élményt:
A francia Julia Ducournau filmjétől kicsit féltem, ugyanis ő az a rendező, akinek korábbi, Arany Pálma-díjjal jutalmazott alkotása, a Titán igencsak gyomorforgatóra sikeredett, a testhorror cannes-i bemutatója során anno sokan elhagyták a mozitermeket. Új filmje, az Alpha mind minőségileg, mind a nézőre gyakorolt hatás szempontjából gyengébb, egy utópisztikus világban zajlik, ahol rejtélyes kór terjed (ahogyan az AIDS): a betegek szép lassan márványszobrokká válnak.
Bár a rövidfilmek kategóriájában versenyzett Kenyeres Bálint alkotását, főszerepben egy erdélyi színésznővel, Udvari-Kardos Tímeával nem láttam, Vasile Todincă Alișveriș alkotását egy másik rövidfilmes szekcióból (Semaine de la Critique du Festival de Cannes) megnézhettem. A film bukaresti főhőse a haját igyekszik eladni, hogy kifizesse a lakbérét.
Kirill Szerebrennyikov orosz rendező The Disappearance of Josef Mengele (Das Verschwinden des Josef Mengele, Josef Mengele eltűnése) című filmjében szintén találni egy kis „magyart”. A film az auschwitzi koncentrációs tábor hírhedt orvosának figurája köré épül, németországi, brazíliai és argentínai eseményeket egyaránt felvillantva. Feltűnik egy magyar család is, amely Mengelét egy ideig vendégül látta, ennek női tagját Láng Annamária játssza, aki magyarul is megszólal a német alkotásban, illetve Hajduk Károly magyar színész is része a stábnak. Az igencsak erős alkotás valószínűleg még nagy nemzetközi karriert fut majd be.
Az pedig különösen szívet melengető, hogy Szabó István magyar filmrendező életműdíjat kapott a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon, amelyet a FIPRESCI, a filmkritikusok nemzetközi szövetsége ítélt oda neki. Az elismerést A napfény íze című filmje restaurált változatának vetítése előtt vehette át a rendező, amelyet a Cannes Classics szekció keretében mutattak be.
Szabó István köszönőbeszédében felidézte, hogy már 1962-ben meghívták Cannes-ba diplomafilmjével, és azóta többször is szerepeltek alkotásai a fesztiválon, köztük a Redl ezredes, amely 1985-ben elnyerte a Zsűri díját. A most bemutatott 4K felbontású restaurált változat a Nemzeti Filmintézet és Koltai Lajos közreműködésével készült el.
A fesztivál versenyszekciója, meg a gyakran szinte erősebb Certain Regard szekció tematikailag, filmnyelvileg is változatos volt, hozták a kortárs trendeket. Voltak LMBTQ-alkotások, feminista filmek, illetve a világ különböző országainak aktuális vagy kissé régebbi társadalmi, politikai helyzetéről adtak hírt. Az egyiptomi Tarik Saleh filmje, a Les aigles de la république (A Köztársaság sasai) például a művész és a művészet szabadságának kérdéskörét járta körül, rámutatva, hogy egy olyan világban is uralkodhat elnyomás, megfélemlítés, amelyben okostelefonok, partik vannak, amiben külső szemmel szinte olyan az élet, mint nálunk. Ugyancsak érdemes kiemelni Arab és Tarzan Nasser Gáza-témájú filmjét – amitől bevallom, tartottam –, ami a Gázai-övezet világába enged sajátos betekintést, a rendőri túlkapások, a bűnözés és a mindennapok témakörét is körüljárva, bemutatva az ott élő emberek különös helyzetét.
Dzsafar Panahi világhírű iráni rendező titokban forgatott Egy egyszerű baleset című thrillerének ítélte az Arany Pálmát a 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon a Juliette Binoche francia filmszínésznő által vezetett nemzetközi zsűri szombat este.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ideiglenes távoltartási parancsot adott ki kedd este a rendőrség hat diák és a 28 éves tanárnő védelmében a besztercei Ștefan cel Mare általános iskolában történt késes támadás után.
Újabb öt gyanúsított 30 napos előzetes letartóztatását rendelte el a Nagyváradi Ítélőtábla a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben, miután korábban szabadlábra helyezte őket a Bihar Megyei Törvényszék.
Székelyföldi autópálya-szakasz építésének megkezdését követeli a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyik honatyája.
Rasszista indíttatású lehetett a hétfő reggeli besztercei iskolai késelés Vasile Șteopoaie főanfelügyelő legújabb nyilatkozata szerint, amelyet a Bistrițeanul.ro helyi hírportál idézett.
Engedély nélkül tartott, távcsöves puskával vadászott egy 42 éves férfi Bihar megyében, ám az elejtett zsákmánnyal már nem jutott messzire: a rendőrök tetten érték. A harangmezői gyanúsítottat őrizetbe vették, fegyverét és gépkocsiját lefoglalták.
Két rangos egyházi és diplomáciai esemény keretében emlékeznek meg Rómában Tiszteletreméltó Márton Áron püspökről – közölte a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség.
Az idei hárommilliomodik regisztrált utast köszöntötték hétfőn a kolozsvári nemzetközi repülőtéren. A 3 milliós utasszám elérése sorozatban negyedik évben sikerül, ami országos premier a regionális repülőterek történetében.
Több ezer hektárnyi, nyár végén elvetett repceterületet kell újraművelniük a gazdáknak, akik más növényi kultúrák mellett döntenek, mivel a vetés az aszály miatt nem kelt ki.
Rendvédelmi erők és a terrorelhárító egységek nagy erőkkel vonultak ki hétfő reggel Kolozsvár központjába, miután a 112-es egységes segélyhívó számon bejelentést tettek egy robbanószerkezetről a Báthory István Elméleti Líceum területén.
Egy hetedikes tanuló késsel támadt egy tanárnőre, és megsebesített egy másik diákot hétfő reggel a besztercei Ștefan cel Mare Általános Iskolában. A támadó állítólag egy hatodikos gyermeket akart megsebesíteni, mivel az más vallású.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!