Jakab András a birkái között. A juhászat is megsínylete a krónikus munkaerőhiányt
Fotó: Makkay József
A 350 hektár területen gazdálkodó kolozskarai Jakab András sajtjait sokan ismerik Kolozsváron. A szarvasmarha és juhtartó mezőségi gazda kényszerből kezdett el házi tejfeldolgozással foglalkozni, mára viszont az idő őt igazolta. A háztól értékesített termékek piaca felfutóban van, míg a tejfeldolgozó gyáraknak eladott nyerstej ára folyamatosan csökken.
2023. június 01., 16:332023. június 01., 16:33
2023. június 01., 21:132023. június 01., 21:13
A Kolozsvártól húsz km-re fekvő Kolozskarán meglátszik a nagyváros közelsége: sok a betelepülő, akik új, tágas házakat építenek, vagy régieket újítanak fel. A nyolcszáz fős településen mintegy ötven magyar él, a dombon fekvő impozáns református templom messziről feltűnik a faluba érkező vendégnek. A Kolozs községhez tartozó falu útjai azonban nem Kolozsvár közelségéről árulkodnak, holott Kara a Mezőség peremén fekszik, légvonalban ,,ugrásnyira” a kincses várostól.
egy olyan mezei úton, amelynek meredekebb kapaszkodóját saját pénzén kövezte le, hogy sáros időben is kijusson farmjára. Látszik, hogy mennyire önkormányzat-függő a Kolozs megyei községek infrastruktúra-fejlesztése is: vannak települések, ahol a falu utcái mellett a fontosabb mezei utakat is leaszfaltozták vagy lekövezték, máshol viszont 2023-ban is sártenger fogadja a látogatót. Vendéglátóm már túltette magát a bosszúságokon, hiszen rég eldöntötte, hogy gazdálkodásból akar megélni, így alkalmazkodott a helyi viszonyokhoz.
Növendékek nyári istállója. Jó áron értékesíthető a vágóállat
Fotó: Makkay József
,,Romániában mindig hátrányosan megkülönböztették a falusi embert a várositól. Emlékszem, amikor a kilencvenes évek elején a Tehnofrig szakiskolájába jártam, az Iliescu-rendszer még nem szakított a kommunista beidegződésekkel. A gyár csak a városon lakó tanulókkal kötött ösztöndíjra szerződést, a falusiakkal nem, merthogy a szüleinknek otthon van földje.
aminek azóta is számtalan jelét tapasztalom” – magyarázza vendéglátóm.
Amint a falu utolsó házai között felkapaszkodunk a dombtetőre, látszik a telephely. Jakab András a környező, 26 hektárnyi legelőt 49 évre bérelte a polgármesteri hivataltól. A környékbeli domboldalakon található a 350 hektárnyi megművelt szántóterülete is. A földek zömét helybeliektől bérli, de van, aki megszorul és eladja pár hektáros birtokát. Ilyenkor a földet bérlő gazda szokta megvásárolni, így lett a Jakab családnak mintegy hetven hektár saját földterülete.
Drága a mezőgépészeti bérmunka, és a kis területekről betakarított termények jövedelme minimális, így egyre többen adják el földjeiket agrárválalkozóknak, akik megfelelő pénzügyi háttérrel és mezőgépészeti felszereléssel rendelkeznek.
A kolozskarai agrárvállalkozó szerint csak folyamatos befektetéssel lehet talpon maradni
Fotó: Makkay József
Egy kolozsvári malomban öt esztendeig molnárként dolgozó Jakab András már az 1990-es évek végén eldöntötte, hogy gazdálkodásból akar megélni a napi ingázás helyett. Kis traktorral, négy hektár családi szántóterülettel és egy-két tehénnel elindított gazdasága húsz év alatt vált komoly agrárvállalkozássá.
A fedett nyári istállók egyik részében hizlalásra fogott növendék borjak, a másik felében juhok ropogtatják a takarmányt. Két állatfaj váltakozott az elmúlt években a kolozskarai tanyán. Korábban jobban megérte birkát tartani, juhállománya pár éve a hétszáz főt is meghaladta. A juhászat azonban mára emberhiány miatt lecsengett. A tanyán szolgáló juhászok kiöregedtek, helyettük nem találtak fiatalokat. Jakab András mára a népes juhállományt negyven állatra csökkentette, de kedvenc állatairól nem hajlandó lemondani.
így tudnék vásárolni tejtermelő fajtákat, amelyek napi tejhozama egy-másfél liter, szemben a hagyományos erdélyi juhok három deci tejével, ami csak tavasszal nagyobb” – magyarázza a gazda.
Szellős helyiségben érik a sajt a kolozskarai tanyán
Fotó: Makkay József
A több mint száz tejelő tehénből és növendékből álló szarvasmarhaállományt több istállóban és villanypásztorral körbekerített legelőn tartja. Valamennyi tehén törzskönyvezett román tarka fajta szép tejhozammal. De megéri a felhizlalt növendékek értékesítése is vágóállatként. Jó esztendőben fele-fele arányban oszlik meg a bevétel a tej és a vágóállat értékesítéséből, de rendszerint a tejfeldolgozás jövedelmez jobban a Jakab-farmon. A gazda mutatja, hogyan szeretnék átalakítani az állattelepet, ahol a jövőben modern fejőházat és uniós feltételeknek megfelelő kis sajtüzemet építenének, amihez uniós pályázat is készül.
A friss tejet hagyományos módon, helyben dolgozzák fel pár kilós kerek sajtokká, amelyet szellős helyen nyolc napig érlelnek. Hosszabb érlelésre nem is futná, mert az elmúlt 15 évben kiépített kolozsvári vásárlói körben a friss sajt hamar vevőre talál. Jakab szerint a házi tejfeldolgozás kényszerhelyzet is: a sáros út miatt nehezen megközelíthető farmra nem megy ki a tejszállító tartálykocsi, így minden reggel be kellene hordani a tejet a falu elején álló családi házhoz.
,,A napi sajttermés mintegy felét, húsz kilót egy viszonteladónak értékesítem, a többire találok vevőt Kolozsváron. Hetente feliratkoznak telefonon, kinek mennyi sajt kell, és a megbeszélt időpontban beszállítom a városba. Én is, és a vásárlók is elégedettek” – magyarázza vendéglátóm a sajtkészítő műhelyben.
A Jakab-farm hat emberrel működik, a gazda reggeltől estig traktoron van, ha sürgős mezőgazdasági munkát kell elvégezni. Nagyobbik fia a kolozsvári agrártudományi egyetemen tanul, állattenyésztő mérnöknek készül, lesz, aki továbbvigye a családi gazdálkodást. Azt tervezik, hogy idén ifjúgazda-pályázatot nyújtanak be, a fiatalember számára ez lesz a főpróba.
Legelésző tehenek. A gazdag tavaszi legelő kedvez a tejtermelésnek
Fotó: Makkay József
A pár éve százezer euróért újonnan vásárolt finn gyártmányú Valtra traktoron térünk haza a családi házhoz. A porta melletti gépparkban több traktor és mezőgép áll bevetésre: amikor az idő engedi, mindig van munka a mezőn.
Miközben a családi asztalnál megkóstoljuk a Jakab farm sajtját, vendéglátóm elmagyarázza, hogy a szomszédos Kolozson több gazda próbálkozott már a tőle kapott sajtkészítési recepttel, a végtermék mégsem sikerült ilyen ízletesre. Azt tartja, hogy a jó sajtokban mindig benne van a hely ízvilága. A minőség elsősorban a takarmányozástól függ. Mivel sajtjuk friss tejből készül, nagyon kell vigyázni a fejésre. A fejőgéppel megfejt állatok teje a sajtkészítő edényekbe kerül. Ezt a technológiát szeretnék folytatni az új sajtműhelyben is.
Állattelep a mező közepén. A gazda is csak sáros vagy poros úton tudja megközelíteni
Fotó: Makkay József
Jakab András nem panaszkodik. Elismeri, hogy a bürokrácia, a rengeteg papírmunka miatt egyre nehezebb agrártámogatást lehívni, de azt tartja, hogy a gazdálkodás sikere elsősorban az értékesítéstől függ. Csak olyan termékekre lehet építeni, amelyeknek biztos piacuk van.
,,Az agrártámogatást vissza kell forgatni a gazdaságba. Sok gazda amiatt bukott bele, mert a támogatásként kapott pénzből házat épített és új kocsit vásárolt, nem a mezőgazdasági termelésbe fektette be. Meggyőződésem, hogy az a jó gazda, akinek kicsi a háza és nagy az istállója. Ha a gazdálkodás jól megy, később lehet szép házat építeni és drága kocsit venni, de ez fordítva nem működik, a sorrend felcserélése balul üt ki!” – mondja búcsúzásként a kolozskarai gazda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!