
Jámbor Imre egy fürt nyári muskotállyal
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek zöldség- és gyümölcspiacain jól megélt egymás mellett gazda és viszonteladó. A piaci körülményeket a nagyáruházak térhódítása alakította át gyökeresen, és ezzel a piacok felhozatala is megváltozott. Egy huszonöt éve gyümölcsök viszonteladásából élő – napjainkban a bevételeit csemegeszőlő-termesztésből kiegészítő –, Nagyvárad környéki családi vállalkozás történetén keresztül mutatjuk be gazdák és viszonteladók útkeresését.
2024. február 26., 09:332024. február 26., 09:33
2024. február 26., 10:242024. február 26., 10:24
A viszonteladók, a zöldség- és gyümölcskereskedők tevékenysége mindig kiegészítette a gazdák munkáját. Egyik sem boldogult a másik nélkül, hiszen a mezőgazdasági termelőnek nem volt annyi ideje, hogy az összes megtermelt árut maga értékesítse a piacon. Így jól jött a nagybani kereskedő, aki a kiskereskedelmi árnál olcsóbban ugyan, de felvásárolta a termés nagy részét, amit a gazda számára nem terhelt a szállítás és a piacolás költsége. A rendszerváltás utáni másfél évtizedben ez a kapcsolat olajozottan működött, gazdák és viszonteladók egyaránt elégedettek voltak.
Így emlékszik erre a Nagyváradtól 9 kilométerre fekvő Hegyközszáldobágyon élő Jámbor Mónika is, aki 25 éve foglalkozik férjével együtt gyümölcskereskedelemmel, piacolással családi vállalkozás keretében.
Akkoriban kevés volt a nálunk megtermő gyümölcsök importja, és bőven volt zöldség is a gazdáknál. A piacolásból meg lehetett élni” – magyarázza a vállalkozó.
A hetivásárokban elsősorban Jámbor Mónika kínálja a család csemegeszőlőjét
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A fordulatot a Metro áruházlánc romániai megtelepdése hozta el, amelyet újabb és újabb multinacionális cégek követtek. A folyamat pár éven belül gyökeresen megváltoztatta a zöldség- és gyümölcspiaci forgalmat. Az addig zsúfolásig megtelt piacokon meggyérültek a vásárlók, a korábbi kereslet napról napra zsugorodott, a hazai termelésű árura nem volt már szükség. A nagyáruházak polcaikat elárasztották importból származó zöldséggel és gyümölccsel, amivel megszüntették a viszonteladók korábbi gyakorlatát, hogy a falvakból, őstermelőktől vásárolják fel a terményeket. A gyors váltást elsőként a viszonteladó, majd az áruját eladni képtelen gazda tapasztalta meg.
Légifelvételen a harminc áras szőlőültetvény Hegyközszáldobágyon
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Egy nagyváradi tömbház negyedik emeleti panellakásában a három gyerekét nevelő Jámbor család is váltás előtt állt. Barátaik, ismerőseik nógatására döntötték el, hogy kiköltöznek a közeli Hegyközszáldobágyra gazdálkodni. Régi parasztházat vásároltak 32 áras mezőgazdasági területtel, és elkezdődött az új ház több éven át tartó építése. Párhuzamosan a gazdálkodással, mert rájöttek, hogy saját termékkel is piacolni kell, ha meg akarnak élni.
,,Elsőként a csemegekukorica-termesztést próbáltuk ki. Az első év bejött, jó áron lehetett értékesíteni a termést. De az öröm nem maradt tartós, mert a következő évben a kukoricát olyan kórokozó támadta meg, ami eladhatatlanná tette a termést. Ekkor hagytunk fel a csemegekukorica-termesztéssel” – magyarázza Jámbor Mónika.
Három éven át, lépcsőzetesen telepítették be szőlővel és támrendszerrel a 32 árnyi kertet, ami kimerítette a család pénzügyi tartalékait. Nagy reményekkel várták a három év múlva beköszöntő termés idejét. Ekkor azonban újabb hidegzuhany érte a családot.
A szüret augusztusban kezdődik és november elején ér véget
Fotó: Facebook/Jámbor Imre
,,Emlékszem, 2016-ban az első igazán nagy csemegeszőlő-termést nem tudtuk értékesíteni. A váradi nagypiacon egyetlen asztalon árultunk, és a nagy terméshozamból keveset lehetett eladni. Abban az esztendőben bor lett a csemegszőlőből” – magyarázza vendéglátóm.
De a következő két-három esztendő sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mínuszban vagy nullszaldósan jöttek ki a szőlőtermesztésből.
amelyet a polgármesteri hivatal által felkarolt őstermelői vásárok egészítettek ki. Ezek hozták el a hegyközszáldobágyi szőlős farm számára a boldogulást, miután a vásárlók megismerték és megszerették a Jámbor család által kínált hagyományos csemegeszőlő-fajtákat. A főleg augusztusi és pölöskei muskotályból álló telepítés termése más ízt kínál, mint az importszőlő. ,,Csupán” addig volt nehéz, amíg erre a vásárlók is rájöttek...
Jámbor Mónikával egy kép erejéig merészkedünk be az elázott parcellába
Fotó: Makkay József
Jámbor Mónika szerint csemegeszőlőből csak úgy lehetne megélni, ha a mostani harmincáras területnek legalább a duplájáról takarítanának be termést. A bővítéshez azonban már nincs szabad terület a környéken.
Viszont a csemegeszőlő hozzájárult ahhoz, hogy a viszonteladóként forgalmazott egyéb gyümölcsök jövedelmét kiegészítve biztosítsa a család megélhetését. Ami így sem könnyű, mert a bevételekből nem futja egy új kertészeti kistraktorra, amire égetően szükség volna a száldobágyi gazdaságban. Egyelőre a rotációs kapa és a motoros háti permetező a kis farm mezőgépválasztéka, ami egy félholdas szőlőültetvény esetében is kevés.
A valóságban azonban a kétszemélyes kisvállalkozásnak – ahova besegítenek a gyerekek is – bőven elég harminc ár intenzív szőlőtelepítés. Ekkora területen egész évben akad teendő.
A sok csapadék miatt most nehéz bármit is dolgozni a kertben – mi is csak egy fénykép erejéig merészkedünk ki vendéglátónkkal a ház mögötti ültetvényre –, de ahogy kissé felszikkad, rögtön kezdődik a téli metszés, permetezés, amit időjárástól függően a gyümölcs éréséig több más permetezés is követ, elsősorban a természetbarát bordói lével. A termést ellepő darazsak ellen a virágzás időszakától darázscsapdákkal védekeznek, a rovarirtó szerek csak aznap hatásosak, másnap újra garázdálkodnak a termést megdézsmáló bogarak. Másrészt az augusztustól október végéig, november elejéig szakaszosan érő fajták termésidényében csak igen visszafogottan lehet vegyszeres védekezést folytatni.
Gondjaik különösebben nem foglalkoztatják a politikusokat: a hangzatos pályázati lehetőségek rostáján a kisgazdaságok rendre kirostálódnak, a fennmaradó gazdák sikertörténetei kizárólag szívósságukkal magyarázhatóak.
Csemegeszőlő-sorok téli pihenése
Fotó: Makkay József

A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.

Ritkán találkozunk helyi gyümölccsel, a felhozatal zömében külföldről származik. Aki viszont kóstolt hazai barackfajtát, cseresznyét vagy almát, az tudja, hogy ízviláguk semmivel nem versenyezhet. Egy Nagyvárad környéki kertészetben jártunk.
Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.
A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.
Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.
Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.
Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.
Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.
Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.
Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.
Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.
szóljon hozzá!