Jámbor Imre egy fürt nyári muskotállyal
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek zöldség- és gyümölcspiacain jól megélt egymás mellett gazda és viszonteladó. A piaci körülményeket a nagyáruházak térhódítása alakította át gyökeresen, és ezzel a piacok felhozatala is megváltozott. Egy huszonöt éve gyümölcsök viszonteladásából élő – napjainkban a bevételeit csemegeszőlő-termesztésből kiegészítő –, Nagyvárad környéki családi vállalkozás történetén keresztül mutatjuk be gazdák és viszonteladók útkeresését.
2024. február 26., 09:332024. február 26., 09:33
2024. február 26., 10:242024. február 26., 10:24
A viszonteladók, a zöldség- és gyümölcskereskedők tevékenysége mindig kiegészítette a gazdák munkáját. Egyik sem boldogult a másik nélkül, hiszen a mezőgazdasági termelőnek nem volt annyi ideje, hogy az összes megtermelt árut maga értékesítse a piacon. Így jól jött a nagybani kereskedő, aki a kiskereskedelmi árnál olcsóbban ugyan, de felvásárolta a termés nagy részét, amit a gazda számára nem terhelt a szállítás és a piacolás költsége. A rendszerváltás utáni másfél évtizedben ez a kapcsolat olajozottan működött, gazdák és viszonteladók egyaránt elégedettek voltak.
Így emlékszik erre a Nagyváradtól 9 kilométerre fekvő Hegyközszáldobágyon élő Jámbor Mónika is, aki 25 éve foglalkozik férjével együtt gyümölcskereskedelemmel, piacolással családi vállalkozás keretében.
Akkoriban kevés volt a nálunk megtermő gyümölcsök importja, és bőven volt zöldség is a gazdáknál. A piacolásból meg lehetett élni” – magyarázza a vállalkozó.
A hetivásárokban elsősorban Jámbor Mónika kínálja a család csemegeszőlőjét
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
A fordulatot a Metro áruházlánc romániai megtelepdése hozta el, amelyet újabb és újabb multinacionális cégek követtek. A folyamat pár éven belül gyökeresen megváltoztatta a zöldség- és gyümölcspiaci forgalmat. Az addig zsúfolásig megtelt piacokon meggyérültek a vásárlók, a korábbi kereslet napról napra zsugorodott, a hazai termelésű árura nem volt már szükség. A nagyáruházak polcaikat elárasztották importból származó zöldséggel és gyümölccsel, amivel megszüntették a viszonteladók korábbi gyakorlatát, hogy a falvakból, őstermelőktől vásárolják fel a terményeket. A gyors váltást elsőként a viszonteladó, majd az áruját eladni képtelen gazda tapasztalta meg.
Légifelvételen a harminc áras szőlőültetvény Hegyközszáldobágyon
Fotó: Érmelléki Gazdák Egyesülete
Egy nagyváradi tömbház negyedik emeleti panellakásában a három gyerekét nevelő Jámbor család is váltás előtt állt. Barátaik, ismerőseik nógatására döntötték el, hogy kiköltöznek a közeli Hegyközszáldobágyra gazdálkodni. Régi parasztházat vásároltak 32 áras mezőgazdasági területtel, és elkezdődött az új ház több éven át tartó építése. Párhuzamosan a gazdálkodással, mert rájöttek, hogy saját termékkel is piacolni kell, ha meg akarnak élni.
,,Elsőként a csemegekukorica-termesztést próbáltuk ki. Az első év bejött, jó áron lehetett értékesíteni a termést. De az öröm nem maradt tartós, mert a következő évben a kukoricát olyan kórokozó támadta meg, ami eladhatatlanná tette a termést. Ekkor hagytunk fel a csemegekukorica-termesztéssel” – magyarázza Jámbor Mónika.
Három éven át, lépcsőzetesen telepítették be szőlővel és támrendszerrel a 32 árnyi kertet, ami kimerítette a család pénzügyi tartalékait. Nagy reményekkel várták a három év múlva beköszöntő termés idejét. Ekkor azonban újabb hidegzuhany érte a családot.
A szüret augusztusban kezdődik és november elején ér véget
Fotó: Facebook/Jámbor Imre
,,Emlékszem, 2016-ban az első igazán nagy csemegeszőlő-termést nem tudtuk értékesíteni. A váradi nagypiacon egyetlen asztalon árultunk, és a nagy terméshozamból keveset lehetett eladni. Abban az esztendőben bor lett a csemegszőlőből” – magyarázza vendéglátóm.
De a következő két-három esztendő sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: mínuszban vagy nullszaldósan jöttek ki a szőlőtermesztésből.
amelyet a polgármesteri hivatal által felkarolt őstermelői vásárok egészítettek ki. Ezek hozták el a hegyközszáldobágyi szőlős farm számára a boldogulást, miután a vásárlók megismerték és megszerették a Jámbor család által kínált hagyományos csemegeszőlő-fajtákat. A főleg augusztusi és pölöskei muskotályból álló telepítés termése más ízt kínál, mint az importszőlő. ,,Csupán” addig volt nehéz, amíg erre a vásárlók is rájöttek...
Jámbor Mónikával egy kép erejéig merészkedünk be az elázott parcellába
Fotó: Makkay József
Jámbor Mónika szerint csemegeszőlőből csak úgy lehetne megélni, ha a mostani harmincáras területnek legalább a duplájáról takarítanának be termést. A bővítéshez azonban már nincs szabad terület a környéken.
Viszont a csemegeszőlő hozzájárult ahhoz, hogy a viszonteladóként forgalmazott egyéb gyümölcsök jövedelmét kiegészítve biztosítsa a család megélhetését. Ami így sem könnyű, mert a bevételekből nem futja egy új kertészeti kistraktorra, amire égetően szükség volna a száldobágyi gazdaságban. Egyelőre a rotációs kapa és a motoros háti permetező a kis farm mezőgépválasztéka, ami egy félholdas szőlőültetvény esetében is kevés.
A valóságban azonban a kétszemélyes kisvállalkozásnak – ahova besegítenek a gyerekek is – bőven elég harminc ár intenzív szőlőtelepítés. Ekkora területen egész évben akad teendő.
A sok csapadék miatt most nehéz bármit is dolgozni a kertben – mi is csak egy fénykép erejéig merészkedünk ki vendéglátónkkal a ház mögötti ültetvényre –, de ahogy kissé felszikkad, rögtön kezdődik a téli metszés, permetezés, amit időjárástól függően a gyümölcs éréséig több más permetezés is követ, elsősorban a természetbarát bordói lével. A termést ellepő darazsak ellen a virágzás időszakától darázscsapdákkal védekeznek, a rovarirtó szerek csak aznap hatásosak, másnap újra garázdálkodnak a termést megdézsmáló bogarak. Másrészt az augusztustól október végéig, november elejéig szakaszosan érő fajták termésidényében csak igen visszafogottan lehet vegyszeres védekezést folytatni.
Gondjaik különösebben nem foglalkoztatják a politikusokat: a hangzatos pályázati lehetőségek rostáján a kisgazdaságok rendre kirostálódnak, a fennmaradó gazdák sikertörténetei kizárólag szívósságukkal magyarázhatóak.
Csemegeszőlő-sorok téli pihenése
Fotó: Makkay József
A megnövekedett terhek egyre több gazdát, agrárvállalkozót hoznak nehéz helyzetbe. Bihar megyében is nagy az elégedetlenség. Laskovics István falugazdásszal, mezőgazdasági mérnökkel a gazdák talponmaradási esélyeit vettük számba.
Ritkán találkozunk helyi gyümölccsel, a felhozatal zömében külföldről származik. Aki viszont kóstolt hazai barackfajtát, cseresznyét vagy almát, az tudja, hogy ízviláguk semmivel nem versenyezhet. Egy Nagyvárad környéki kertészetben jártunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elnézést kell kérni az emberektől Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a kormány által foganatosított adóemelések miatt. A szövetség politikusai hosszú ideje azt hangoztatják, hogy nem értenek egyet az adóemelésekkel.
Európai uniós támogatással újabb egészségfejlesztési program indult Szatmárnémetiben és Hódmezővásárhelyen.
Kolozs megyei egészségügyi karavánt indít a KIFOR az egyik kincses városi klinikával közösen: a kezdeményezés célja, hogy vidéki településekre is eljuttassa a megelőzéshez szükséges tudást és alapvető egészségügyi szolgáltatásokat.
Kolozsváron nem találtak új leprás esetet és gyanús beteget a hatóságok annak az epidemiológiai vizsgálatnak keretében, amelyet egy luxus SPA két ázsiai származású alkalmazottjának decemberi leprás megbetegedése után indítottak.
Néhány tucat diák tüntetett csütörtök este a kolozsvári BBTE főépülete előtt a következő tanévtől esedékes tandíjemelések miatt. A tiltakozó diákok szerint az egyetem vezetésének döntései nemcsak a jövőbeli hallgatókat érintik.
Csütörtök este őrizetbe vettek a Kolozs megyei Egeres községben egy 38 éves, Krassó-Szörény megyei sofőrt, aki a délelőtti órákban halálos közlekedési balesetet okozott a Gyerőfalva és Körösfő közötti országúton, majd elmenekült a baleset helyszínéről.
Illegális hüllő- és póktenyészetet fedeztek fel a Bihar megyei környezetőrök és rendőrök egy vaskohsziklási tömbházlakásban, egy 12 négyzetméteres szobában.
A fiatalok számára 2026 első felében ingyenes pilóta- és ejtőernyős képzési lehetőséget kínál a Romániai Repülőklub a kolozsvári „Traian Dârjan” Területi Repülőklubon keresztül.
Visszakerült a napirendre a szamosfalvi fürdő újjáélesztésének projektje: előrelépés történt a kolozsvári turisztikai fejlesztést érintő zonális területrendezési terv elfogadtatási folyamatában.
Az Erdélyi Református Egyházkerület 2026-ot a gyermekek évének nyilvánította, mert meggyőződése szerint az egyház jövője a legfiatalabb nemzedék hitben való megszólításán és megtartásán múlik. A gyermekek éve keretében számos rendezvényt szerveznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!