„Kisebbségpolitikai rendszerváltást” sürget az újraalakított EMNT

Az ülésen a nemzeti tanácsot politikai mozgalomként határozták meg, és határozatot fogadtak el arról, hogy az EMNT-t egyesületként bejegyzik a bíróságon A gyűlésen megválasztották a tanács vezető testületeit. Az elnöki tisztséget továbbra is Tőkés László tölti be, Toró T. Tibor ügyvezető elnöki tisztséget kapott.

„A romániai kisebbségpolitika a régi reflexek szerint működik, a diktatúra praktikáira emlékeztet. Ezért kisebbségpolitikai rendszerváltásra van szükség” – jelentette ki Tőkés László az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kolozsvári plenáris ülése utáni sajtótájékoztatón. Az európai parlamenti képviselő kezében tartva az „Egy kifejezés – és ami mögötte van” című tanulmányának a második, bővített kiadását, példákkal is szemléltetni próbálta az általa békés etnikai genocídiumnak nevezett folyamatot, amely immár 90 éve irányul az erdélyi magyarság ellen. Mint elmondta, 1910-ben Kolozsvár lakosságának 81,6 százaléka volt magyar, mára a románság aránya ekkora a kincses városban.

Míg száz évvel ezelőtt a románok Erdély lakosságának az 53,8 százalékát, a magyarok pedig a 31,6 százalékát tették ki, a románok erdélyi aránya 2002-re 74,7 százalékra, a magyaroké pedig 19,6 százalékra alakult. A tanulmány azt az 1985-ben keltezett, szigorúan titkosnak nyilvánított marosvásárhelyi pártdokumentumot is bemutatja, mely arról rendelkezik, hogy a város gyáraiba a következő években mintegy 7600 román nemzetiségű személynek kell munkát adni, hogy a románság helyi számaránya 50 százalék fölé emelkedjék.

„Húsz évvel az 1989-es forradalom után is Románia homogenizációja zajlik” – állapította meg a képviselő utalva arra, hogy Kolozsvár felújított főterének az avatására jószerével meg sem hívják a magyarokat, holott valamennyi épület magyar vonatkozású.

2010: gyógyító trianoni emlékév

A demográfiai vonatkozások erős hangsúlyt kaptak Tőkés Lászlónak az EMNT plénumában megtartott beszédében is. Úgy vélte, Kolozsvár legutóbbi polgármesterei: Emil Boc és Sorin Apostu ott folytatták, ahol Gheorghe Funar abbahagyta. Legfennebb csak annyiban különböztek Funartól, hogy szalonképesen, a demokratikus látszatot megőrizve folytatták a magyarellenes politikájukat.

Tőkés a testület előtt számot vetett a nemzeti tanács hat évvel ezelőtti megalakulása óta elért eredményekről. Az EMNT sikereként könyvelte el, hogy „pályakorrekcióra” késztette az RMDSZ-t mely ma már nemcsak választási kampányban veszi elő az autonómia szlogenjét. Azt is megelégedéssel nyugtázta, hogy sikerült lebontani az RMDSZ kizárólagosságának a tézisét. Míg Markó Béláék korábban megosztó erőként tekintettek az EMNT-re, ma már partnerként működnek együtt vele. Hangsúlyozta, az EMNT továbbra is az erdélyi magyar politikai erők összefogását szorgalmazza, és azon dolgozik, hogy azokat is bevonják ebbe az összefogásba, akik egyelőre nem kívántak bekapcsolódni. Tőkés úgy vélte, az erdélyi magyar politikának a saját útját kell járnia. Ha a bukaresti nagypolitikához próbál ugyanis igazodni, a román pártok érdekeinek a bábjává válik. Azt is kijelentette: „nincs szükség a dísznémet miniszterelnökre”.

Tőkés László azt kezdeményezte, hogy 2010-et nyilvánítsa Trianon emlékévnek a magyarság, és a trianoni trauma gyógyítására helyezze a hangsúlyt. Azt is kezdeményezte ugyanakkor, hogy Traian Băsescu államfő védnöksége alatt készüljön jelentés a kommunizmus kisebbségellenességéről, a román hatalom pedig kérjen bocsánatot az elkövetett kisebbségellenes intézkedések miatt. Arra hivatkozott, hogy a kommunizmust elítélő elnöki jelentés ugyanis megállapítja, hogy a kommunista diktatúra kisebbségellenes volt, de ezt a megállapítást nem bontja ki részletekbe menően. A plenáris ülés Szilágyi Zsolt javaslatára fogadta el, hogy az EMNT alakítson ki stratégiai partneri viszont az autonomista mozgalmakat tömörítő Európai Szabad Szövetséggel, és nyilvánítsa autonómia-nagykövetekké külföldi támogatóit.

Fideszes hátszél

A nemzetpolitikai rendszerváltásnak Németh Zsoltnak, a magyar Országgyűlés külpolitikai bizottsága elnökének a jelenléte, beszéde adott nyomatékot. A fideszes politikus kijelentette, az EMNT érdeme, hogy visszahozta a közbeszédbe az autonómia ügyét. A Magyarországon körvonalazódó változásokra tekintve kijelentette, számít az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra.

Hasznosnak bizonyult, hogy a plenáris ülést a kolozsvári Győzelem moziban tartották, így Orbán Viktor videoüzenetét a mozivászonra vetítve nézhették meg a jelenlévők. A Fidesz elnöke hangsúlyozta, pártja az EMNT-t partnernek tekintheti az erdélyi kiútkeresésben.

Szerkezeti átalakulások

A kolozsvári plenáris ülés az EMNT szerkezeti megújulásáról is döntött. A nemzeti tanácsot politikai mozgalomként határozta meg, és határozatot fogadott el arról, hogy a tanácsot egyesületként bejegyzik a bíróságon. Az elnöki tisztségre Tőkés László volt az egyedüli jelölt, a testület 157 igen szavazattal, két tartózkodással szavazott bizalmat az elnöknek. Az elnök munkáját az ügyvezető elnök segíti; a tisztségbe Tőkés László javaslatára Toró T. Tibort választották.

Az EMNT legfontosabb döntéshozó szerve a 300 tagú országos gyűlés lesz, mely évente egyszer ülésezik, az operatív vezetést a 15 tagú elnökség látja el. Ebben az elnök és az ügyvezető elnök mellett a három régióelnök (László János – Székelyföld, Gergely Balázs – Közép-Erdély és Orbán Mihály – Partium), öt alelnök (Szilágyi Zsolt, Nagy Pál, Pap Előd, Boros Zoltán és Sándor Krisztina) és öt jegyző (Mátis Jenő, Borbély Zsolt Attila, Fekete Réka, Püsök Csaba és Szabó László) vesz részt. Az új struktúrában félévente ülésező választmány is szerepel. Ebben az elnökség tagjai mellett a területi szervezetek elnökei, a szakbizottságok elnökei és a partnerszervezetek vezetői is részt vesznek. Tőkés László elismerte, a szerkezeti átalakulást részben a Székely Nemzeti Tanács kiválása tette szükségessé.