Vendégház a királyi birtokon. A falubeliek nem kapcsolódtak be a falusi turizmusba
Fotó: Beliczay László
A volt herceg, III. Károly király kedvenceként számon tartott Zalánpatak híre bejárta a világsajtót, a helyben lakók azonban nem érzékelik ennek a világhírnévnek a pozitív hozadékát. A háromszéki faluban járva részben érthető az emberek fenntartása, hiszen e kiváló természeti adottságokkal rendelkező településről a Székelyföldön szinte mindenki megfeledkezett. Riportunkban a falu boldogulását akadályozó nehézségeket jártuk körül.
2023. január 22., 17:252023. január 22., 17:25
A háromszéki Zalánpatak a világsajtó által felkapott leghíresebb székelyföldi falunak számít az ide látogató Károly hercegnek köszönhetően, aki tavaly ősztől III. Károly néven Nagy-Britannia királya. A brit uralkodó eddig évi rendszerességgel ellátogatott az egyhektáros zalánpataki birtokán lévő vendégházaiba. Négy-öt napos itt-tartózkodása alatt nagyokat kirándul, elbeszélget a falubeliekkel, és erdélyi alapítványán keresztül segít a helyieknek megőrizni házuk és telkük hagyományos jellegét. A háztetők feljavításakor a falubeliek pénzt igényelhetnek hagyományos cserepek megvásárlására, illetve telkük fakerítéssel történő bekerítésére.
Érdekes módon a jeles angol vendég látogatásainak megítélése finomvegyes e világtól elzárt, sáros falucskában. Aki még nem járt itt, az elcsodálkozik ezen a hozzáálláson, de aki ellátogat Zalánpatakra, az szembetalálja magát a kiváló természeti adottságokkal rendelkező falucska elmaradt infrastruktúrájával: sem ivóvíz-, sem szennyvízhálózat nincs, az utcák esős időben sárosak, száraz időben pedig mindent felver a por.
A királyi birtok főbejárata
Fotó: Makkay József
A falut két irányból lehet megközelíteni: Nagybaconból kell letérni a 14 kilométerre fekvő Zalánpatak irányába, de pár kilométer után elfogy az aszfalt, és a kocsikázó ember gödrökkel teli, úttalan utakon jut el az erdők ölelésében fekvő településre. A községközpont, Málnás a másik irányban, a hegyen túl fekszik, ahova esős, sáros időben még nehezebb eljutni, hóban pedig csak terepjáróval lehet megtenni a 11 kilométeres, erdei utat.
Aki az elmúlt két évtizedben szétnézett Erdélyben, az tudja, hogy a települések közötti utakat jórészt már korszerűsítették, vagy éppen felújítás alatt állnak.
ezért nem véletlen, ha a zalánpatakiak közül többen arra gyanakszanak, hogy Károly herceg keze van a régi falukép konzerválásában.
Egy, a harminc kilométerre fekvő Sepsiszentgyörgyre ingázó zalánpataki férfitól megtudjuk, hogy minden hónapban a benzinköltségével megegyező összeget költ kocsija javíttatására, annyira rossz a faluba vezető út, emiatt alig van már ingázó. Igaz, a lakosság többsége nyugdíjas, a fiatalabbak Nyugat-Európában dolgoznak.
Zalánpatakot Kasléder János állattartó gazda képviseli tanácsosként a málnási helyi tanácsban. Az elmúlt években ő is külföldön dolgozott, mostanában itthon gazdálkodik. Az önkormányzati képviselő szerint nehéz itt megélni, ezért költöznek el a fiatalok. Tejelő szarvasmarhát sem éri meg már tartani, olyan keveset fizet a tejért a brassói tejbegyűjtő vállalat. Korábban erdőkitermelő munkásként dolgozott a helyi férfiak többsége, de a tanácsos szerint mára ez is megszűnt, mert a környező erdőket máshonnan érkező cégek termelik ki, a zalánpataki többség nyugdíjas. A helyi iskola összevont elemi osztályában pár gyereket tanít a Szárazajtáról ingázó tanítónő.
Préda Barna önerőből hozta létre Zalánpatak falumúzeumát
Fotó: Beliczay László
A 2011-es népszámlálás 134 magyart mutatott ki a faluban, de a tanácsos szerint jó, ha ma hetvenen-nyolcvanan élnek Zalánpatakon. Kasléder János a legnagyobb gondnak azt tartja, hogy nem tudtak sikeresen pályázni a bekötő utak leaszfaltozására, a polgármesteri hivatal kérelmét ugyanis elutasították. ,,A málnási önkormányzat az Anghel Saligny programban elnyert egy pályázatot a falu utcáinak kockakővel való felújítására, viszont hiányzik a közművesítés.
– tárja szét a kezét a helyi RMDSZ-politikus.
A szűkös községi büdzséből tavaly a zalánpataki művelődési házat újították fel, ezt azonban mindenki kevésnek tartja a helyiek boldogulása szempontjából.
A háromszéki Miklósváron élő Kálnoky család Európa-hírű falusi turizmust honosított meg, amelynek visszatérő vendége Károly herceg, Nagy-Britannia új királya, III. Károly.
A Préda Barna által létrehozott és fenntartott falumúzeumba is ellátogatunk. A közgazdaságit végzett és néprajzból mesteriző harmincéves fiatalembernek számos elképzelése van a falu jövőjével kapcsolatban. Három könyvet írt a település múltjáról. Elmeséli, hogy amikor Gyimesfelsőlokon járt középiskolába, utánanézett az interneten, hogy mit írnak Zalánpatakról. Kiderült, hogy Károly herceg látogatásain kívül semmi nem szerepelt a világhálón szülőfalujáról. Holott a háromszéki település már a 18. században jól ismert falu volt, mert itt működött a Kálnoky család híres üveggyára, amelynek termékeit Kárpát-medence-szerte ismerték. A grófi család manufaktúrája azonban a 19. század derekán leégett, és nem építették újjá.
,,Tizenéves fejjel döntöttem el, hogy beleásom magam a falu múltjába. Azóta három könyvre való anyag gyűlt össze, közben gyűjtöttem a falu tárgyi emlékeit is, és ebből nyitottam meg a falumúzeumot” – magyarázza Préda Barna. Megmutatja az angol nyelven is kinyomtatott falumonográfiát. Ennek története Károly herceg látogatásához kapcsolódik.
Rögtön felajánlotta, hogy megfinanszírozza az angol nyelvű kiadást. A következő évben már átvehette az angol nyelvű falumonográfiát Préda Barnától.
A falumúzeum tulajdonosának jó tapasztalatai vannak Károly herceg látogatásaival kapcsolatban. Ennek ellenére azt tartja, sokan nem értik a faluban, hogy Károly miért ragaszkodik a helyi falusi turizmus fellendítéséhez. A királyi udvarból érkező szakértők népszerűsítő akciói ellenére a helybéliek egyelőre nem haraptak rá a falusi turizmust hasznosító helyi gazdálkodásra. Ennek okait vendéglátónk elsősorban a helyi úthálózat elmaradottságával magyarázza. Ezt azonban nem Károly herceg hibájának tartja.
Az elmúlt évszázadokban a falu mindig más közigazgatás keretében működött. Amikor az üveggyár létrehozásakor, 1692-ben különböző vidékekről érkezett telepesekkel alakították meg a falut, közigazgatásilag Miklósvárszékhez tartozott. Az Osztrák-Magyar Monarchiában Zalánpatak jóideig önálló község volt, majd Szárazajtával kerül közös közigazgatás alá. Az 1968-as megyésítéskor az Olt menti Sepsiszékhez csatolták. Kezdetben Málnással, majd Mikóújfaluval és Sepsibükszáddal alkottak községet, utólag pedig ismét Málnáshoz csatolták és Málnásfürdővel lett három faluból álló község. Most sem Erdővidékhez, sem az Olt-mentéhez nem tartozik, Préda szerint ott állnak a senki földjén. Igaz, hogy a falu Károly király kedvence, de erről valahogy senki nem vesz tudomást Kovászna megyében.
Eddig a kultúrotthont sikerült felújítani, és nagyjából ennyi. Nyertek egy pályázatot a falu utcáinak a korszerűsítésére, ami állítólag macskaköves út lesz, de én akkor hiszem el, ha látom” – fogalmaz a szülőfaluja jövőjéért aggódó fiatalember.
Szotyori Angela Gizella, Málnás község polgármestere. Nehéz feladat behozni a kisközségi hátrányt
Fotó: Beliczay László
Préda kulturális tevékenységeket szervező egyesületet hozott létre, amely a falumúzeumot is fenntartja. Menyasszonyával Sepsiszentgyörgyről szeretne hazaköltözni a faluba. Hisz a helyi falusi turizmus sikerében, megpróbálkozik vele. Úgy véli, ha ez a Kálnoky grófok által fenntartott királyi birtokon jól működik, akkor a falu többi portáján is sikeres lehet.
Addig is aláírásokat gyűjt a bekötőút leaszfaltozására. A prefektúrán és a megyei tanácsnál kilincsel, és abban reménykedik, hogy támogatottságra talál az egész falu által támogatott kezdeményezése, hogy végre járható úton lehessen megközelíteni Zalánpatakot.
Károly herceg tavaly tavaszi látogatása Zalánpatakon
Fotó: MTI/Kátai Edit
Miközben a tengelypróbáló erdei úton kocsikázunk Málnás felé, azon töprengek, mit kérdezzek a polgármester asszonytól. Merthogy nem mindennapi történet az, hogy a világ egyik legbefolyásosabb embere egy eldugott székelyföldi faluban vásárol telket magának, és segíteni akar a helyi közösségen, de ez sem helyben, sem megyei szinten nem örvend nagy népszerűségnek. A község korábbi polgármestere egyenesen ellenkampányt folytatott Károly herceg látogatásaival szemben, a második polgármesteri mandátumát töltő Szotyori Angéla Gizella ezzel szemben nyitott az együttműködésre.
Beszélgetésünk végül sok mindent tisztáz. Elődje munkájáról nem nyilatkozik, de egyértelmű, hogy a korábbi községvezetés sara, hogy több pályázati lehetőséget nem használtak ki, amely immár végérvényesen elúszott. A polgármester asszony szerint
A községnek nem csak Zalánpatak fájó pontja, hanem a ,,romjaiban heverő” Málnásfürdő is, ahol a rendszerváltás utáni kudarcos privatizációk miatt minden tökrement. A község végül megvásárolta az egykori fürdőtelep ingatlanjait, és egy szomszédos vállalkozóval fejlesztéseken gondolkodnak. De minden lassan halad, kevés ugyanis az erre költhető pénz. Ugyanez érvényes Zalánpatakra is, ahol a tavaly elnyert Anghel Saligny-pályázat segítségével kockakővel újítanák fel a falu utcáit. Amivel viszont a helybeliek egy része nem ért egyet, mert az emberek aszfaltot akarnak. A polgármester szerint azonban a falusi turizmusáért felkapott falucskát meg kell őrizni a maga szépségében, ez a jövőnek szól. Arra azonban továbbra sincs válasz, hogy a faluba vezető utakra mikor kerül aszfalt…
Málnás polgármestere butaságnak tartja, hogy Károly herceg akadályozná az aszfaltozást. ,,Ez egyszerűen nem igaz! Tavaly találkoztunk, volt egy tartalmas beszélgetésünk, ami nagyon jó benyomást tett rám. Bemutattam, hogy milyen fejlesztésekben gondolkodunk, a herceg pedig mindenben támogatásáról biztosított. Károly herceg közben Nagy-Britannia királya lett, de reménykedem, hogy újra ellátogat hozzánk, és folytatni tudjuk a biztatóan elkezdett együttműködést” – magyarázza a helyi elöljáró a polgármesteri hivatalban.
Zalánpataki látkép. Az idillikus táj önmagában nem elegendő a helyiek boldogulásához
Fotó: Makkay József
Zalánpatakra sok külföldi és hazai turista is ellátogatott az elmúlt két évtizedben. Az immár királyi birtoknak számító, 14 vendégágyat biztosító falusi házakba továbbra is várják a vendégeket. Visszajelzések szerint a távoli vidékekről jött emberek nagyon jól érzik magukat. A királyi birtok gondnokságát ellátó miklósvári Kálnoki család részéről lapunknak nyilatkozó Kálnoky Mátyás szerint minden segítséget meg szeretnének adni a falubelieknek, hogy mások is bekapcsolódhassanak a falusi turizmusba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Filmszerű üldözés zajlott Kolozsvár utcáin: egy 25 éves fiatalember ellopott egy autót, amivel elmenekült. A rendőrök rövid időn belül rábukkantak a járműre, a sofőr azonban nem állt meg, hanem menekülni kezdett. Hosszú üldözés után ártalmatlanították.
Nagybánya egyik lakónegyedéből jelentették a medve felbukkanását hétfőn.
Változékony időjárás várható a következő két hétben: lesznek napok, amikor 34 Celsius-fokig emelkedik a hőmérséklet, máskor viszont mindössze 26 fok körül alakulnak a nappali csúcsértékek.
Megvert egy taxisofőrt két fiatal férfi Maroshévízen, majd egyikük elhajtott a taxis autójával. A gépkocsit később a városon kívül, egy erdős területen hagyták hátra. A rendőrség rövid időn belül azonosította a két gyanúsítottat, előzetesbe kerültek.
Nagyszeben önkormányzata felszólította a Hermannstadt Futballklub Egyesületet (AFCH), hogy teljes egészében fizesse vissza a 2024-es és 2025-ös években nyújtott vissza nem térítendő támogatásokat.
Ott találkozunk mottóval rajtolt el hétfőn a marosvásárhelyi magyarság legnagyobb kulturális seregszemléje, péntekre pedig teljes fordulatszámon pörög majd a 13. Vásárhelyi Forgatag a szervezők szavai szerint.
Kiértékelték a szervezők a vasárnap este befejeződött 17. Kolozsvári Magyar Napokat: az augusztus 16-23. között megszervezett, Tárt kapukkal jelmondatú rendezvénysorozat látogatottsága újabb rekordot döntött.
Kimerültség, cinizmus, romló hatékonyság – a teljesítménykényszer okozta kiégés ma már minden szerepünkben utolérhet: munkahelyen, gyermekként, szülőként, párkapcsolatban is.
Tűz ütött ki szombatról vasárnapra virradó éjszaka egy aradi egészségügyi központ egyik kórtermében.
Ötven éve New Yorkból indult a HHRF harca az erdélyi magyarok jogaiért. A világ azóta megváltozott, de a nyelvhasználat, a restitúció és a közösségi jogok ügye ma sem rendezett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!