Kinyíló települések

Tánczos Barna, a közlekedési minisztérium szakállamtitkára a Krónika érdeklődésére elmondta: olyan Arad, Bihar, Szatmár és Temes megyei és erdei utakat érint ez a terv, amelyek jelenleg teljesen járhatatlanok, már csak a korabeli térképek alapján azonosíthatóak. Az érintett településeken már előtanulmányokat is végeztek. „A hétvégi kormányülésen elvi döntés született, így román részről leltárba kell venni az érintett infrastruktúra elemeit – részletezte Tánczos. – Fel kell mérni a szóban forgó térségben minden felújításra szoruló hidat és utat. A kimutatásokat a minisztérium megyei képviselői végzik, bevonva a helyi önkormányzatokat is”. A kimutatásokat mérlegelve fontossági sorrendet állítanak fel, csak azt követően kezdik el a felújítási munkálatokat. Az útjavításra anyagi keretet a Regionális Fejlesztési Alapból biztosítanak, ám emellett szükség lesz az önkormányzatok hozzájárulásához is.

A vasutakat is fejlesztenék

„Magyarországon szintén az előkészítési fázisnál tartanak. Legközelebb ez ügyben az őszi, közös kormányülésen tárgyal a két fél” – nyilatkozta az államtitkár. Egyelőre csak a közutak felújításáról van szó, de a távlati tervek között az egykori vasúthálózat visszaállítása és újabb helyi érdekeltségű vasutak létrehozása is szerepel. „A projekt kifutási ideje a schengeni határövezet 2011-es felszámolása” – tette hozzá Tánczos.

Az utak rehabilitációja szorosan összefügg a térség lakóinak mindennapi életével. Így a falvak vállalkozói is nagyobb teret kapnának, hiszen megnyílna előttük a munkaerőpiac. „A falun áthaladó forgalom is megnövekedne, így több vásárló térne be a helyi boltokba – részletezi az előnyöket Óbis Imre üzletvezető a Szatmár megyei Börvelyből.  – Több lehetősége lenne az átlagembernek is munkához jutni. Ha többet keresnek az emberek, többet is költenek. Jobban jár a kereskedő is.”

Kerülőutak nélkül

A határ menti települések lakosainak nagy része ma is Magyarországon dolgozik. „Már jó ideje járok a túloldalra, kisebb alkalmi munkákat vállalok. Vannak a faluban olyanok is, akik naponta átjárnak, de szinte senkinek sincsen munkavállalási engedélye. Sajnos naponta 20–25 kilométert kell kerékpároznunk, mert a határátkelő három faluval odébb van – fejtette ki egy nevét elhallgatni kívánó határ menti munkás. Kerülőutakon tudjuk csak megközelíteni a szomszédos településeket. Ha rendbe tennék az utakat, és nem lenne vám, akkor sokkal hamarabb, és kényelmesebben jutnánk munkához.”

Sokan úgy gondolják, az úthálózat rehabilitációjával újra zavartalan lehetne az elcsatolt területeken élők kommunikációja is. „Nagynéném annak idején a szomszéd faluba ment férjhez, az unokatestvéreim és azok családjai mind ott élnek. A határrendezés miatt azonban nehézkessé vált a kapcsolattartás – panaszolta Fodor Margit börvelyi nyugdíjas. – Sajnos én nem tudom őket látogatni, mert nincsen új típusú személyim, és idős is vagyok a hosszabb utakhoz. A rokonság sem tud jönni, mert lefoglalja őket a munkájuk. Ha megnyílna a határ, és jó lenne az út, talán jönnének, mert lecsökkenne a távolság, kevesebb időbe telne az utazás.”

„A határ menti, zárt települések lakói számára fontos a tervezett útfelújítás. Rendkívül nagy a kihasználatlan munkaerő, a külföldi befektetők pedig kiaknázatlan munkavállalói piacra találnának. A falvak így testvértelepüléseikkel folyamatosan kapcsolatban lennének” – ecsetelte a várható pozitívumokat Molnár Magda börvelyi köztisztviselő.