Kézzel-lábbal két nyelven

Így 15 kézdimartonfalvi és mikóújfalusi magyar, illetve ugyanennyi szitabodzai és zágonbárkányi román diák töltött el egy hetet a kultúrák közötti kapcsolatok erősítéséért létrehozott Alteris Egyesület és a román értelmiségi fiatalokat tömörítő Közösségért Egyesület által szervezett táborban.

Nyelvtanulás kényszerhelyzetben

A szervezők kényszerhelyzeteket teremtettek a magyar és román diákok számára: vegyesen szállásolták el őket, és olyan játékokban kellett részt venniük, amelyekben csak közösen boldogulhattak. „Az a tapasztalat, hogy a magyar és román diákok egyaránt keveset tudnak például a romániai kisebbségekről. Egyik általános műveltségi vetélkedőn fel kellett sorolniuk a hazánkban élő nemzeteket, és a 21 romániai kisebbségből legtöbb hetet tudtak megnevezni a résztvevők” – számolt be Sibianu. Hozzátette, a diákok körében népszerű volt az a feladat, amikor egymás nyelvén kellett megtanulniuk, majd a tábortűz mellett előadniuk egy-egy éneket. „Úgy érzem, sikeres volt a tábor, hiszen barátságok kötődtek a résztvevők között, többen elkérték szobatársuk címét és telefonszámát” – közölte a szervező. Hozzátette, a nagy érdeklődés miatt augusztus végén újabb tábort szerveznek, szintén 30 diák számára. Sibianu azt is elmesélte, pedagógusként tapasztalta, hogy a magyar közösségekben élő diákok számára nehézséget jelent a jelenlegi román nyelv és irodalom oktatás, mivel ugyanabból a tananyagból kell vizsgázniuk, mint román társaiknak. A gyakorlat az antropológus szerint azt mutatja, hogy nehezen boldogulnak, amikor román beszélgetőpartnerrel kell kommunikálniuk. Sibianu abból a felismerésből kiindulva szervezte meg a tábort, hogy idegen nyelvet nem lehet úgy megtanulni, ha nem beszélik. „A magyar diákok számára könnyebb volt a beszélgetés, hiszen az iskolában már megalapozták a nyelvtudásukat. A magyar nyelv nehezebb a románnál, ezért a román gyerekek többnyire a bemutatkozást és a dalokat tanulták meg” – magyarázta az oktató.

A lovaglás volt a legjobb

A résztvevők lovagolhattak is Sepsiszentkirályban, illetve Háromszék nevezetességeivel is megismerkedhettek: meglátogatták Sepsiillyefalvát, az árkosi kastélyt, a csernátoni és kézdivásárhelyi múzeumokat, Kovásznát és a tündérvölgyi siklót. „Tetszett a tábor, főként a lovaglás és az a játék, amikor a román szobatársammal együtt elrejtett kincseket kellett keressünk” – mesélte Simon Loránd. A 12 éves kézdimartonfalvi iskolás érdeklődésünkre elmondta, hogy otthon nem volt lehetősége román gyerekekkel beszélgetni, és bár az iskolában román nyelv és irodalomból 8-as és 9-es osztályzatai vannak, ennek ellenére sokszor nehezen jutottak eszébe a szavak. „Többnyire kézzel-lábbal mutogattam, mert csak így tudtam megértetni magam a szobatársnőmmel” – ecsetelte Denisa Purcea. A 12 éves szitabodzai lány összebarátkozott magyar szobatársával, és segítségével megtanulta az Az a szép című magyar nótát, amit nagy sikerrel adott elő a tábortűz mellett. „Szép volt ez a tábor, tetszett a lovaglás, az általános műveltségi versenyek és a kirándulások is” – mondta el Denisa Purcea. A sepsiszentkirályi multikulturális tábor a két egyesület két éve elkezdett akciósorozatának folytatása. Az elmúlt években hasonló körülmények között szerveztek kommunikációs, újságírói és marketingtáborokat. „Célunk, hogy a rendezvények révén fejlesszük a közösségi szellemet és a polgári öntudatot, az együtt élő nemzetek tagjai közti normális kapcsolatot és jószomszédi viszonyt” – magyarázta Victor Sibianu.