Egy iskolaigazgató akár 2000 lejjel is kevesebbet keres, mint egy pedagógus
Fotó: Lukácsi Lehel
Több mint kétezer iskolaigazgató által szentesített petícióban kérik az oktatási bérezésben tetten érhető anomáliák megszüntetését a tanintézetek vezető beosztású alkalmazottai, kifogásolva, hogy kevesebbet keresnek a pedagógusok egy részéhez képest. A lapunknak nyilatkozó iskolaigazgató megerősítette, hogy elhibázott a bérezési rendszer, ha ugyanis „csak” tanítana, nagyobb lenne a fizetése, mint jelenleg. Az RMDSZ bruttó 1500 lejes béremelést javasol a vezető beosztású tanügyi dolgozóknak.
2023. szeptember 08., 10:012023. szeptember 08., 10:01
Régóta szunnyadó elégedetlenség tört felszínre az oktatási intézményekben vezető beosztást betöltő alkalmazottak részéről amiatt, hogy alacsonyabb a bérük, mint számos pedagógusnak. Mintegy 2500 iskolaigazgató és aligazgató írta alá mindeddig azt a petíciót, amelyben arra kérik a bukaresti oktatási minisztériumot és a kormányt, hogy sürgősségi eljárásban módosítsák a bérrácsot az ágazatban.
Szerintük a probléma forrása a 2017/153-as számú, a közalkalmazottak bérezését szabályozó törvényben keresendő. A jogszabály alapján ugyanis az oktatói tevékenységet folytató dolgozók alapbére az ún. nulladik munkarégiségi alapfokozattól indul, és a szakmai régiség alapján növekszik. Ehhez képest az iskolaigazgatók és helyetteseik, valamint a más, vezető beosztást betöltő tanügyi alkalmazottak fizetését nem igazítják a munkarégiséghez. A pedagógusok ugyanakkor számos pótlékban részesülnek, többek között ha osztályfúnöki teendőket látnak el.
Sokan fontolgatják a lemondásukat
A nagyobb bért követelő alkalmazottak ügyét felkaroló tanügyi szakszervezetek, valamint a Nevelési Értékekért Egyesület (AVE Románia) felhívja a figyelmet, hogy számos iskolaigazgató éppen a néhány éve megoldatlan helyzet rendezésének halogatása miatt megvált tisztségétől, és állítólag sokan készülnek követni a példájukat. „Iskolaigazgatónak lenni luxusnak számít manapság Romániában, amit én nem engedhetek meg magamnak, ezért júliusban benyújtottam a lemondásomat” – idézi az AVE közleménye Simona Elena Voinescut, a Iași megyei Popricani általános iskolájának volt igazgatóját.
A pedagógus ismertetése szerint igazgatóként 5 302 lej volt a nettó fizetése, ehhez képest szeptembertől tanítónőként 6 100 lejt fog keresni, ráadásul miközben a pedagógusok, tanítók évente 62 nap pihenőszabadságra jogosultak, ő igazgatóként tavaly mindössze 25 napot volt szabadságon. Éppen ezért az iskolaigazgatók nevében a szakszervezetek és az AVE a bérezési törvény módosítására szólítja a kormányt annak érdekében, hogy az ő fizetésük kiszámításánál is vegyék figyelembe a munkarégiséget.
Ugyanakkor – szeptemberi hatállyal – havi nettó 1 200 lejes többletjuttatást is kérnek az egységes közalkalmazotti bértörvény hatályba lépéséig. Marius Nistor, a Spiru Haret szakszervezet elnöke szerint a nyár elején rendezett tanügyi sztrájk idején a kormány illetékesei azt ígérték, hogy rendezni fogják a kérdést, ami azonban a mai napig nem történt meg. Megjegyezte, miközben más ágazatokban a menedzseri beosztásban lévő alkalmazottak javadalmazása magasabb a végrehajtó tisztséget betöltőkéhez képest, ez a tanügyben fordítva van, emiatt egyre vonzóbb iskolaigazgatónak lenni.
A szaktárca sem ért azzal egyet, hogy egy tanár többet keressen az igazgatóhoz képest, de egyelőre nem tett semmit a helyzet orvoslása érdekében
Fotó: Gecse Noémi
Anyagilag jobban megéri „csak” tanítani
Az anomália annak ellenére fennáll, hogy a kormány júliusban megemelte 8 694 iskolaigazgató és aligazgató, valamint 3 451 főkönyvelő és iskolai titkársági vezetői (összesen 12 145 vezető beosztású alkalmazott) fizetését. Az oktatási tárca akkori tájékoztatása szerint az iskolaigazgatók alapbére 1300–1800 lej közötti összeggel növekedett, ami átlagosan 19,08 és 21,54 százalék közötti indexálást jelent. Az aligazgatók 1300 és 1500, a többi vezető beosztású alkalmazott 1300 és 1400 lej közötti béremelést kapott.
Okos-Rigó Dénes lapunknak elmondta, számos pedagógus kollégájának magasabb a fizetése az övénél, ha pedig megválna igazgatói tisztségétől, és „csak” fizikatanárként oktatna, többet kersne, mint jelenleg. Közölte, ugyanolyan szakmai régiség és fokozat mellett valamennyi tanár, tanító többet keres az igazgatónál, akinek a fizetése csak akkor emelkedik valamelyest, ha órát is vállal, az viszont pluszmunkával jár.
„Félreértés ne essék, egyetlen kollégától sem sajnálom a fizetést, ellenben nyilvánvalóan kényelmetlen helyzet, amikor például bármelyik tanítónő minimum ezer lejjel többet keres az iskolaigazgatónál, akinek a felelőssége kiterjed az egész tanintézetre. Mondanám, hogy én elsősorban hivatásból dolgozom, nem a pénzért, ám az az igazság, hogy saját magammal tolok ki, ha igazgatóságot vállalok. Országos szinten rendezni kell ezt az áldatlan állapotot, különben odajutunk, hogy senki nem fog vállalni vezető beosztást egy iskola élén” – állapította meg a Krónikának a kalotaszegi oktatási intézmény vezetője.
Bruttó 1500 lejes béremelést adna az RMDSZ
A témára „rárepült” az RMDSZ, amely bejelentette: Szabó Ödön törvénymódosító javaslatot iktatott a törvényhozás tanügyi szakbizottságában azzal a céllal, hogy az iskolaigazgatóknak és az oktatási intézmények vezetőinek méltányos fizetése legyen. Az indítvány bruttó 1500 lejes fizetésemelést ír elő, amelynek nyomán az előterjesztő szerint a legtöbb oktatási intézményben – a jelenlegi helyzettel ellentétben – a vezetőnek lenne a legnagyobb fizetése.
Fotó: Gecse Noémi
„Az intézményvezető hatékony és sokoldalú tevékenysége nélkül nincs jó, minőségi iskola. Egy iskolaigazgató felelős az iskola napi működéséért, azonban ezen felül számos más feladatot lát el, amelyek között szerepel a stratégiai tervezés, pénzügyi irányítás, személyzeti kezelés, oktatási programok, pályázatok, diákügyek és szülői kapcsolatok, iskolai biztonság és infrastruktúra, kapcsolattartás a helyi hatóságokkal, iskolai rendezvények és projektek és megannyi más terület, azonban a legtöbb esetben az ezzel a munkával járó felelősség, többletmunka nincs honorálva” – indokolta az RMDSZ Bihar megyei képviselője.
A munkakonfliktus kirobbanása utáni napokban – amikor a Nicolae Ciucă vezette kabinet a tanügyi kisegítő személyzet fizetésének emeléséről döntött – Kelemen Hunor szövetségi elnök úgy foglalt állást, a kormánynak nincs lehetősége arra, hogy külön bérezési eljárásban növelje a tanárok fizetését, és „amit lehetett, azt a kormány megtette”. „Arra, hogy külön fizetésemelést lehessen adni a tanároknak, az egységes bérezési törvény nem ad lehetőséget. Lesz egy új bértörvény július közepére, szeptemberben fogadja el a parlament, abban lehet és kell is emelni a béreket a tanügyben, ezt én magam is támogattam, mert a kezdő tanárok is többet kell keressenek, egy pedagógusi karrierhez kiszámíthatóbb és magasabb bérezés is szükséges, de az új bértörvény elfogadásáig a kormány nem tudja külön megemelni a tanári fizetéseket” – magyarázta a Maszol portálnak májusban Kelemen Hunor.
A három hetes munkabeszüntetés aztán mégis úgy zárult le, hogy a tanügyi alkalmazottak júniusban azonnali, 25 százalékos béremelésben részesültek, ugyanakkor azt az ígéretet kapták a kormánytól, hogy az év végéig elfogadandó új közalkalmazotti bértörvényben a tanügyi bértáblát az országos átlag fölé emelik, január elsejétől pedig a tanügyi dolgozók megkapják a törvény által előírt (lépcsőzetesen bevezetendő) újabb béremelés 50 százalékát. A jogszabály augusztusra ígért véglegesítése azóta sem történt meg.
A tanügyminiszter már júniusban megígérte
Visszatérve az iskolaigazgatók bérére: Szabó Ödön parlamenti képviselő júniusban Ligia Deca oktatási miniszter szakbizottsági meghallgatásán felkérte a tárcavezetőt, foganatosítson intézkedést annak érdekében, hogy a vezető beosztású tanügyi alkalmazottak ne keressenek kevesebbet a pedagógusoknál. Deca egyetértett a felvetéssel, és megígérte, hogy az új, a pedagógusok bevonásával kidolgozott bérrács megszünteti ezt az egyenlőtlenséget, ennek megfelelően megszűnik az az állapot, hogy egy osztályfőnöki teendőket is ellátó, bizonyos régiséggel, pótlékokkal rendelkező tanár többet keressen a teljes tanintézet menedzselésével, az oktatási intézmény működésének monitorozásával megbízott igazgatóhoz képest. Csakhogy ezt a bérrácsot azóta sem ültették gyakorlatba.
A jelenségre amúgy az Európai Bizottság is felhívta a figyelmet az év elején kibocsátott, a különböző uniós tagállamok tanügyi alkalmazottainak bérezését vizsgáló jelentésében. A dokumentumban az uniós végrehajtó testület rámutat: az iskolaigazgatóknak nyújtott javadalmazás alapvetően befolyásolja egy pedagógus abbéli döntését, hogy megpályázzon egy vezetői tisztséget. „Egyéb tényezők mellett a pedagógusok és iskolaigazgatók közötti bérkülönbség lényeges gazdasági ösztönző lehet annak érdekében, hogy vállalják egy tanintézet irányításával járó felelősséget” – szerepel az EB jelentésében.
A magánoktatási rendszerben dolgozók havi 3000 és 9000 lej közötti összegeket keresnek, a legmagasabb fizetéseket a gimnáziumi tanárok kapják – derül ki egy online munkaerő-toborzási platform által összeállított kimutatásból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A jelentkezők közel harmada nem jutott tovább az iskolaigazgatói versenyvizsga első próbáján. Egy kolozsvári iskolaigazgató a feladatsor mellett az elhúzódó vizsgafolyamatot és az intézményvezetők megbecsültségének hiányát is kifogásolja.
Eljuttatta a Krónikának a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium csütörtökön a Tarr Zoltán miniszter vezette küldöttség négynapos erdélyi körútjának programját.
Hatósági felügyelet alatt van és a bíróság jóváhagyását várja az ügyészség által felajánlott vádalkura Kócza István, Érbogyoszló – tisztségéből felfüggesztett – polgármestere, aki nem tagadja bűnösségét, de kitart amellett, hogy csapdába csalták.
A kolozsvári metró továbbra is szerepel az európai finanszírozási tervekben, azonban a projekt felvétele a finanszírozási programba önmagában még nem garantálja, hogy minden szükséges összeg rendelkezésre is fog állni – figyelmeztetett Horațiu Cosma.
Egyre gyakrabban vet be helikoptereket a román rendőrség a szabálytalankodó gépjárművezetők kiszűrésére. Október első felében Maros, Kolozs és Arad megyében is tartottak légi támogatással közlekedésrendészeti ellenőrzéseket.
Újabb részletek derültek ki a Szeben megyei Resinár közelében tervezett szerpentinitbánya engedélyezéséről. A bányászati hatóság szerint a vállalat egyelőre kizárólag kőzetkitermelésre és elsődleges feldolgozásra kapott koncessziós engedélyt.
Október 15-e, a fehér bot nemzetközi napja alkalmat ad arra, hogy nagyobb figyelem irányuljon a vak és gyengénlátó emberek helyzetére, az önálló életvitel és az esélyegyenlőség kérdésére.
A korrupcióellenes ügyészség (DNA) nagyváradi területi szolgálata szerdán újabb öt gyanúsított őrizetbe vételét jelentette be a halmi határátkelőnél feltárt korrupciós ügyben. Az intézkedésekre egy nappal korábban, kedden került sor Halmiban.
Egy testnevelésórán elhangzott tanári figyelmeztetésből erőszakos incidens lett szerdán Temesváron. Az ötödik osztályos diák hazament, majd szüleivel és bátyjával tért vissza az iskolába, ahol bántalmazták a pedagógust. Rendőrségi beavatkozás történt.
Többnapos körútra érkezik Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter csütörtökön Erdélybe, ahol RMDSZ-es politikusokkal, egyházi vezetőkkel, valamint a kulturális élet és a civil szféra képviselőivel találkozik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!