Kétségbeesett marosvásárhelyi háztulajdonosok

Hogy pontosan mennyi az annyi, vagyis mennyit kell majd fizetniük azoknak, akiknek az épületeiről hull a vakolat, azt Ercsei Ferenc nem tudta megmondani, hiszen a lakossági adó aszerint változik, hogy a város melyik övezetében áll az ingatlan. Háztulajdonosoktól tudjuk, hogy egy belvárosi háromszobás családi ház évi adója igen nagy, 200–300 lej között mozog.

Lassan őrölnek a hivatal malmai

Hogy miért most vált aktuálissá a kétéves határozat alkalmazása, azt Molnár Gábor városi tanácsos sem tudta megmagyarázni. „Sosem lehet tudni, hogy mi történik a hivatalban. Sok tanácsi határozatot késve ültetnek életbe, másokat soha. Olyan intézkedésekről is tudok, melyekre nem is született tanácsi határozat” – mondta Molnár. Ercsei Ferenc szerint kényes dolog ennek a határozatnak az érvényesítése, hiszen minden egyes esetet külön kell elbírálni.

A polgármesteri hivatal a közösségi rendőrséget kérte fel arra, hogy első lépésként feltérképezze, mely köz- és magánépületekre kellene kiróni a büntető illetéket. „Múlt év decemberében kezdtük el a felmérést, és a vásárhelyi épületek nyolcvan százalékát már számba vettük. Kétszáz esetben állapítottuk meg, hogy feltétlenül fel kellene újítani a homlokzatokat. Ezek között tömbházak, családi házak is vannak, és középületek is” – tudtuk meg a megyei közösségi rendőrség vezetőjétől, Viorel Filiptől.

A megyei tanácsnak sem sietős

Az egyik legsiralmasabb állapotban levő vásárhelyi épületben ezelőtt húsz évvel még a Haladás mozi működött. Az 1948-as államosítás előtt a marosvásárhelyi zsidó hitközségé volt az ingatlan, s a szervezet nemrég visszakapta az épületet, majd eladta a megyei önkormányzatnak. Megtudtuk: a tanács azt tervezi, hogy ebbe az épületbe költözteti majd a vásárhelyi bábszínházat, ennek érdekében nemsokára elkezdődik a felújítás. A belvárosban élő, nincstelen, idős háztulajdonosoknak azonban valószínűleg ezután sem lesz pénzük arra, hogy tatarozzák házukat, vagy hogy kifizessék majd a tízszeresére duzzadt ingatlanadót.

Az idősek félnek a „néptanácstól”

F. Ilona egyedül él kis családi házában a belváros közelében, a Poklos-patak partján. Megkért, ne fényképezzük le házát, melyről jócskán lemállott a vakolat, mert fél, hogy jön a „néptanács, s lebontja a kis építményt”, akkor pedig mehet az öregek otthonába. „A férjem rég meghalt, egyetlen fiam van. Nem tudom, hol van, ezelőtt kilenc évvel kiment dolgozni Spanyolországba, még egy ideig levelet is írt, de úgy négy éve nem hallottam róla, nem tudom, hol jár” – mesélte a 75 éves asszony, akinek könnyek szöktek a szemébe, mikor arról kérdeztük, tud-e arról, hogy milyen veszély fenyegeti.

Természetesen szó sem lehet arról, hogy házát tatarozza, örvend, ha 450 lejes nyugdíjából télen egyetlen szobát fűteni tud, illetve a konyhában szokott üldögélni, a tűzhely melegénél. Ilona néni több olyan idős embert ismer, akik nem tudják rendbe tenni a házukat, nincs rá anyagi alapjuk.