Fotó: Jakab Mónika
A kolozsvári Bánffy-palota mintegy háromnegyed részének átadását kérték az épületben működő Kolozsvári Művészeti Múzeumtól Nicolae Roșca vállalkozó örökösei – írta szombaton a kolozsvári Szabadság napilap.
2023. szeptember 16., 13:162023. szeptember 16., 13:16
2023. szeptember 16., 13:282023. szeptember 16., 13:28
A nagyszebeni vállalkozó örökösei 2019-ben jogerős bírósági ítélettel szerezték meg a Kolozsvár főterén álló értékes műemlék mintegy háromnegyedének tulajdonjogát. A napokban átiratban szólították fel a múzeum vezetőségét, hogy két héten belül adja át az őket megillető részt – nyilatkozta a lapnak Lucian Nastasă-Kovács múzeumigazgató.
A történész közösségi oldalán keserű hangvételű bejegyzésben számolt be a történtekről, melyben felrótta a hatóságoknak – köztük a Kolozs megyei önkormányzatnak, melynek fennhatósága alá a múzeum tartozik –, hogy
Vákár István, a Kolozs megyei önkormányzat alelnöke az MTI-nek elmondta, hogy a hivatal jogászai nem találtak újabb adatokat, amelyek alapján újraindíthatták volna a pert. Hangsúlyozta, hogy az épület átadása hosszas folyamat, a bírósági ítélet kimondja, hogy tíz évig nem lehet megváltoztatni az épület rendeltetését, múzeumnak kell működnie benne.
Emlékeztetett, hogy amennyiben a Roșca-örökösök eladnák az ingatlant, az államnak elővásárlási joga van, így az önkormányzat megvásárolhatná. Az örökösök korábban elutasították az önkormányzat kártérítési ajánlatát, és ragaszkodtak az ingatlanrész tényleges tulajdonba vételéhez.
A Bánffy-palota megvásárlásának lehetőségét hangsúlyozta Alin Tișe, a megyei önkormányzat elnöke is a Știri de Cluj hírportálnak, elismerve, hogy a főtéri műemlék épület értéke több millió euró lehet. Elutasította azokat a híreket, miszerint az örökösök ötcsillagos szállodát kívánnak működtetni benne, szerinte ehhez „soha” nem kapnák meg az illetékes hatóságok jóváhagyását.
A Kolozs megyei önkormányzat tavaly fogadott el határozatot az épület felméréséről és felosztásáról, hogy az egyes részek új tulajdonosait be lehessen vezetni a telekkönyvbe. Tișe szerint erre azért volt szükség, hogy meg lehessen majd kötni a bérleti szerződést.
Az 1990-es években lezajlott restitúciós per során a bíróság elfogadta a Roșca család által bemutatott bizonyítékokat arról, hogy Nicolae Roșca vállalkozó az 1948-as kommunista államosítás előtt az értékes műemlék mintegy háromnegyed részére szerzett tulajdonjogot.
A palota korábbi tulajdonosa, későbbi résztulajdonosa, Bánffy Dénes báró, Nicolae Roșca Szeben megyei vállalkozóval 1927-ben építtetett mozit a palota belső udvarára. Ezt a dúsgazdag vállalkozó működtette, aki – a Pressone.ro portál korábbi riportja szerint –
A Roșca-örökösök a restitúciós per során több olyan, 1947-ből és 1948-ból származó adásvételi szerződést, közjegyzői végzést mutattak be, amelyekben Bánffy Dénes átadta Nicolae Roșcának a palota egy-egy lakosztályát. A peranyag része volt a báró 1958-as végrendelete, amelyben ingó és ingatlan vagyonát Nicolae Roșcára hagyta.
A kolozsvári Bánffy-palotát Bánffy György, Erdély gubernátora építtette 1773 és 1786 között Johann Eberhard Blaumann böblingeni származású építész és kőfaragó tervei alapján. A gubernátor a palotában fogadta 1817-ben az Erdélybe látogató I. Ferenc császárt és feleségét, Karolina Augusztát. Ferenc József császár és király 1852-ben és 1887-ben is vendégeskedett a palotában.
A Bánffy-palota mai képe az 1960-70-es évek helyreállításai során alakult ki. Ekkor bontották le a palota udvarára épített mozit. Az értékes műemlék az 1970-es évek elejétől a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak ad otthont. A megyei önkormányzat az elmúlt években saját forrásokból restauráltatta főhomlokzatát, és további felújításokat is tervez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A vasúti infrastruktúra egyes szakaszain munkálatokat végeznek, emiatt május 25. és szeptember 16. között nem fognak vonatok közlekedni Brassó és Csíkszereda között.
Jóváhagyta a bukaresti közlekedési minisztérium a zilahi körgyűrű újabb, északi szakaszának projektjét, amelyet 140 millió euróból valósíthatnak meg. Az újabb beruházás a késések és a kínai kivitelezői premier miatt hírhedtté vált déli szakaszt követheti.
Rövid idő alatt széles körben elterjedt Bodor János, a Háromszék újságírójának videója, amelyben egy székelyruhás alak egy, a Tisza Párt logójával ellátott „poloskát” kaszabol.
Az erdélyi és a helyi alkotóké lesz a főszerep a péntek este kezdődő 33. Szent György Napokon, amely május 3-áig várja a közönséget Sepsiszentgyörgyön.
Erdélyben enyhén csökkent a Szülőföldön Magyarul Program keretében nyújtott oktatási-nevelési támogatást kérelmezők száma, ami demográfiai okokra vezethető vissza – derül ki a Rákóczi Szövetség gyorsjelentéséből.
Számos előnyt, legfőképpen nyugodtabb külföldi utazást biztosít az Unió területén az európai egészségbiztosítási kártya – már ha megkapjuk.
Európai uniós támogatással újulhat meg Beszterce három meghatározó műemléke: a Búzasor gótikus árkádsor, az egykori Omnia mozi épülete, valamint a régi városháza.
A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetsége elnökét arról kérdeztük, hogy miként ítéli meg az eddigi anyaországi támogatások hasznosulását, illetve az erdélyi magyar civil szféra milyen elvárásokat támaszt az új magyar kormány támogatáspolitikája elé.
A Maros megyei rendőrök csütörtökön 23 házkutatást tartottak Nyárádremete és Makfalva községben, valamint Szovátán egy erdészeti bűncselekményeket vizsgáló büntetőügyben.
Április 26-án, vasárnap ismét megnyitja kapuit a látogatók előtt a soborsini kastély, I. Mihály néhai román király Arad megyei rezidenciája. A birtok tavaly mintegy 30 ezer fizető látogatót fogadott.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!